Hirdetés

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

emlékház Kárásztelek

Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét őrzi a tájház

Fotó: Szilágysági Szó/RMDSZ Szilágy megyei szervezete

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég ünnepélyesen felavatták a tájházat. Az önkormányzat által megvásárolt és korhű módon felújított épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd, hogy a fiatalabb generációk közelebb kerülhessenek elődeik életéhez. Az emlékházról Faluvégi Ferenc István polgármester beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2026. június 14., 19:002026. június 14., 19:00

Hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként nyithatta meg kapuit az elmúlt hétvégén a kárásztelki emlékház. A kezdeményezés célja nem csupán egy régi épület megmentése volt, hanem a Szilágy település tárgyi és szellemi örökségének megőrzése is. Faluvégi Ferenc István polgármester a Krónika megkeresésére elmondta,

az emlékház létrehozásának gondolata régóta foglalkoztatta a helyi közösséget, azonban sokáig nem találtak olyan épületet, amely alkalmas lett volna a célra.

Hirdetés

„Régi elképzelésünk volt, hogy legyen egy emlékházunk, de ehhez előbb meg kellett találni azt a házat, amelyből méltó tájházat lehet kialakítani” – fogalmazott.

A megfelelő épületet végül mintegy öt-hat évvel ezelőtt vásárolta meg az önkormányzat. Az akkor már erősen leromlott állapotban lévő, több mint száz éves ház felújítására tavaly nyílt lehetőség, amikor a község rendelkezett a szükséges anyagi forrásokkal.

emlékház Kárásztelek Galéria

Az emlékháznak egy több mint százéves, korhűen felújított épület ad otthont

Fotó: Szilágysági Szó/RMDSZ Szilágy megyei szervezete

A munkálatok során különös figyelmet fordítottak arra, hogy az épület megőrizze eredeti jellegét.

A felújítás nem a mai építőipari módszerekkel történt: a szakemberek a Szentendrei Skanzen útmutatásait követték, és kizárólag hagyományos technikákat alkalmaztak.

„Itt nem lehetett vasbetonnal vagy modern építési megoldásokkal dolgozni. A tapasztást, a meszelést, az ácsmunkát és minden egyéb részletet a korabeli módszerek alapján kellett újraalkotni. Az volt a cél, hogy az épület hűen tükrözze azt a korszakot, amelyből származik” – magyarázta az RMDSZ-es polgármester.

korábban írtuk

Érték, hagyomány, közösség: tájházat hoztak létre Máramaros „legmagyarabb” településén
Érték, hagyomány, közösség: tájházat hoztak létre Máramaros „legmagyarabb” településén

Szamosardó hagyományos népi építészetét és a térségre jellemző paraszti életmódot idéző tájházat avatnak augusztus 24-én a Szamos völgyében fekvő településen.

A kezdeményezés jelentőségét növeli, hogy Kárásztelken mára nagyon kevés régi épület maradt fenn. A településen az 1970-es években szinte valamennyi hagyományos házat lebontották, helyükre új épületek kerültek, így a 19. század végi, a 20. század eleji falusi építészet emlékei csaknem teljesen eltűntek.

Az emlékház berendezését kizárólag a helyiektől összegyűjtött tárgyak alkotják.

A gyűjtés évekkel ezelőtt megkezdődött, amikor már körvonalazódott a tájház létrehozásának terve. A kiállítás ugyan még nem teljes, de már most is számos korabeli használati tárgy és bútor tekinthető meg.

emlékház Kárásztelek Galéria

Faluvégi Ferenc István polgármester bízik benne, hogy tudják majd bővíteni a gyűjteményt

Fotó: Szilágysági Szó/RMDSZ Szilágy megyei szervezete

A látogatók többek között régi ágyakat, asztalokat, székeket, kasztnikat, karosládákat, szövőszéket, guzsalyt, valamint a fonáshoz és szövéshez használt különféle eszközöket láthatnak. A gyűjtemény részét képezik

  • régi családi fényképek,
  • falvédők,
  • tárolóedények
  • és számos olyan használati tárgy is, amelyek egykor a mindennapi élet természetes részei voltak.

„Még mindig vannak hiányosságaink. Például nem sikerült olyan kályhát találni, amely valóban az adott korszakot tükrözné. De bízom benne, hogy idővel tovább bővül a gyűjtemény, és egyre teljesebb képet tudunk majd adni a régi falusi életmódról” – mondta Faluvégi Ferenc István.

Az épület önmagában is különleges történetet hordoz.

A mestergerendába vésett feljegyzések és évszámok egykori lakóinak életéről mesélnek, a kiállítás részeként pedig bemutatják az egykori tulajdonosok fényképét is, amely eredetileg a ház első szobájának falán függött.

A polgármester szerint az emlékház szerepe túlmutat a hagyományos múzeumi funkción. A cél az, hogy a helyi közösség találkozási pontjává váljon, ahol a múlt tárgyi emlékei segítségével lehet beszélni a település történetéről és az elődök életéről.

emlékház Kárásztelek Galéria

A fonáshoz és szövéshez használt különféle eszközöket is láthatnak az érdeklődők

Fotó: Szilágysági Szó/RMDSZ Szilágy megyei szervezete

„Ha a gyerekek ott állnak azok között a tárgyak között, amelyeket a nagyszüleik vagy dédszüleik használtak, sokkal könnyebb közel hozni számukra a múltat. Szeretnénk, ha ez a hely nemcsak kiállítótér lenne, hanem olyan közösségi tér is, ahol a következő generációk megismerhetik gyökereiket” – hangsúlyozta.

Az emlékház nem állandó nyitvatartással működik, de előzetes egyeztetés alapján bármikor látogatható.

Ünnepek és közösségi rendezvények alkalmával rendszeresen megnyitják az érdeklődők előtt.

Az épület az önkormányzat tulajdonában van, működtetéséről a község gondoskodik. A látogatási szándékot a polgármesteri hivatal kulturális referensnél lehet jelezni.

korábban írtuk

A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház
A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház

A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés