A humanitárius szervezet vezetője szerint az elmúlt 20 évben ezer rászoruló került csak Nagyváradról a felügyelete alá
Fotó: Viorel Pașca/Facebook
Hosszú évek óta tudomásuk volt a hatóságoknak az időseket, betegeket, hajléktalanokat ellátó Bihar megyei humanitárius szervezet illegális tevékenységéről, ennek ellenére is zavartalanul működhetett. Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint már tíz évvel ezelőtt lépéseket tett annak érdekében, hogy a szervezet legálisan folytathasson szociális ellátást a rászorulók érdekében, de annak vezetője elutasította.
2026. június 30., 19:332026. június 30., 19:33
2026. június 30., 20:072026. június 30., 20:07
Mint arról beszámoltunk, több száz rászorulót ellátó humanitárius szervezetet gyanúsít szervezett bűnözéssel és emberkereskedelemmel a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) Bihar megyében. Kedden a rendőrséggel közösen több település 27 helyszínén tartottak házkutatást, a rendőrség tájékoztatása szerint olyan bűnszervezetre csaptak le, amely kiszolgáltatott helyzetű embereket zsákmányolt ki egy humanitárius szervezet álcája alatt.
A tárcavezető közösségi oldalán arról írt, hogy az ügyészségi nyomozás az egészségügyi minisztérium tavalyi feljelentése nyomán indult, nem sokkal azt követően, hogy Pașca a Mehedinți megyei gyermekvédelmi és szociális ellátási főigazgatóság (DGASPC) székháza előtt magára hagyott hét, súlyos értelmi fogyatékossággal élő beteget, akiket a szörényvári (Drobeta-Turnu Severin) kórház irányított hozzá.
A Jó Szamaritánus Egyesület központjaiban közel 400 személyt gondoztak, a hatóságok kedden valamennyiüket elszállították
Fotó: Viorel Pașca/Facebook
„Senki sem vehet magánszemélyként gondozásba több száz kiszolgáltatott idős embert. Még akkor sem, ha jó szándék vezérli, és ha egyértelmű volt, hogy az állam nem rendelkezett kapacitással ahhoz, hogy megfelelően gondoskodjon róluk” – hangsúlyozta Dragoș Pîslaru. Hozzátette, már 2016-ban, a Cioloș-kormány munkaügyi minisztereként tudott Viorel Pașca tevékenységéről, és tárcavezetőként azt kérte, a humanitárius szervezet kapjon támogatást ahhoz, hogy tevékenységét a jogszabályoknak megfelelő keretek között folytathassa.
„Ezt azonban az érintett személy következetesen elutasította, arra hivatkozva, hogy tevékenységét magánszemélyként végzi” – írta Pîslaru, aki szerint a hatályos törvényi rendelkezések nem nyújtottak lehetőséget arra, hogy megakadályozzák: egy természetes személy az állami engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatási rendszeren kívül működtessen otthonokat kiszolgáltatott emberek számára.
A miniszter elismerte, a hatóságok többet tehettek volna a helyzet rendezése érdekében, ám szerinte „sokan a vállukat vonogatták, és mindent a szőnyeg alá söpörtek”. Pîslaru közölte, hogy a bihari ingatlanokban azonosított kiszolgáltatott embereket állami engedéllyel működő szociális ellátóközpontokba szállították át.
Sok esetben rendőri felügyelet mellett küldték az idős, beteg személyeket a Bihar megyei ingatlanokba
Fotó: Viorel Pașca/Facebook
Megszólalt az ügyben Pîslaru elődje, Florin Manole volt munkaügyi miniszter is, aki elmondta, hogy tavaly a rászorulók helyzetének kivizsgálására utasította a Bihar megyei prefektúrát, ám miután nem volt megelégedve a jelentéssel, elküldte a tárca ellenőrző bizottságát. A szociáldemokrata (PSD) politikus szerint miután a sajtó több alkalommal beszámolt a jótékonysági szervezet tevékenységéről, ezzel a helyi és megyei hatóságoknak, politikusoknak is tisztában kellett lenniük. Manole végül az ügyészséghez továbbította a minisztérium ellenőrző bizottságának jelentését.
A nyomozó hatóságok azt állítják, hogy Viorel Pașca és további hét gyanúsított
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség kedden a humanitárius szervezet Tenkemocsáron működő székhelyére
Fotó: Viorel Pașca/Facebook
Ugyanakkor a csavar a történetben, hogy a Jó Szamaritánus Egyesület (Asociația Bunul Samaritean) alapítójaként Viorel Pașca egyáltalán nem csinált titkot a tevékenységéből, sőt minderről rendszeresen beszámolt közösségi oldalán. Fotóval, videóval illusztrált bejegyzéseiben részletekkel szolgált a betegek érkezéséről, az ingatlanjaiban folytatott szociális ellátás mindennapjairól, és a felvételek tanúsága szerint ezekben az engedély nélküli létesítményekben nem uralkodtak embertelen körülmények.
Májusban ugyanakkor a Bihar Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház vezetősége megtiltotta az orvosok és asszisztensek számára, hogy Pașca „otthonaiba” küldjenek az egészségügyi intézményben ápolt pácienseket, mivel nem rendelkezik akkreditációval. Holott Pașca szerint az elmúlt 20 évben ezer rászoruló került Nagyváradról a felügyelete alá.
„Eddig minden rendben volt, nem róttak fel nekem semmit. De most hirtelen ráébredtek, hogy nincsenek engedélyeim. Semmi gond, akkor küldjék az embereket akkreditált intézményekbe” – üzente a kórházmenedzsereknek a bihari „szamaritánus”.
A vezetőségi tiltás ellenére az orvosok „nem hivatalosan” továbbra is Pașcához irányították a rászorulókat (többek között nagyszalontai kitérővel, a hajdúvárosi kórházon keresztül), és az illegális szociális otthonokat működtető ügyvezető azt állítja: adott pillanatban egy orvos megfenyegette, hogy feljelenti a rendőrségen, ha nem veszi pártfogásába az egyik beteget írásos kiutaló hiányában.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!