„Tetűbőr belezna”: új kötet jelent meg Hideg Anna tradicionális erdélyi mesemondó repertoárjából

Abban a kötetben jelentek meg először Hideg Annától gyűjtött mesék, ám nem a teljes meserepertoárja és nem csak általa mondott mesék. Három ördöngösfüzesi mesemondó: Hideg Anna, Kisláposi András és Daruka Ilona 95 folklórszövegét tartalmazta, a meséken kívül adomákat és igaz történeteket is.

Korábban már megjelent és első ízben közlésre kerülő szövegek egyaránt vannak benne, tulajdonképpen Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárja ez a gyűjtemény. A Balassi Kiadó gondozásában 2023-ban megjelent új kötet címe Hideg Anna meséi.

Tekei Erikát a kolozsvári esemény címéről is kérdeztük, hogy mit jelent a belezna, ez a sokak számára ismeretlenül hangzó szó. Ugyanis a 2007-ben, a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó gondozásában megjelent első ördöngösfüzesi népmesegyűjtemény címe: Tetűbőr belezna.

Hozzátette, a mesebeli királykisasszonyt az apja férjhez akarta adni a Fekete ország királyához, s a kényszerházasság elől menekülni próbáló leány tanácsot kért a szakácsnétól, aki azt mondta, kérjen rézruhát, ezüstruhát és aranyruhát az apjától, a „három szép ékszeres ruha” legyen a feltétele a házasságnak. Elkészült a három ruha, és akkor a szakácsné tanácsára azt kéri, hogy tetűbőrből is varrattasson a királyapja egy ruhát, egy tetűbőr beleznát, s ha ez is meglesz, akkor valóban hozzámegy a Fekete ország királyához. Elkészül ez a ruha, a belezna is, a királykisasszony a ruháival együtt megszökik a palotából, és folytatódnak a kalandjai mindaddig, amíg mesébe illően jól nem végződik minden.

a kötet formában megörökített változatok által viszont közkinccsé lesznek. A szó szerint lejegyzett népmesék, tájnyelvi szövegek és a technikai fejlődés révén audiovizuális mellékletekkel kiegészíthető kiadványok a tudásátadást segíthetik, szórakoztatnak, nevelnek, a nemzeti, regionális és lokális identitás megőrzőjeként, alakítójaként is hatékonyan működhetnek” – fogalmazott a néprajzkutató.

Aki arra is kitért, hogy a 20. század utolsó évtizedeitől az óvodai és iskolai oktatásban, a közművelődésben, és a médiában egyre többet foglalkoztak/foglalkoznak az élőszavas mesemondással. Míg korábban a mesemondás alkalmai a csoportos munkavégzéshez és a pihenőszünetekhez (fonás, kukoricahántás, tollfosztás, kaláka, kapálás, cséplés, állatok legeltetése, favágás, szénégetés stb.) vagy a kényszerből való együttlétekhez (katonaság, hadifogság stb.) kapcsolódtak, a közelmúltban megváltoztak a mesemondási alkalmak: mesemondó versenyek, színpadi mesemondás, szórakoztató, nevelő és preventív mesélés óvodákban, iskolákban, terápiás céllal történő mesélés (meseterápia).

A frissen megjelent kötetben Hideg Anna élettörténetének szeletei is szerepelnek. Ennek kapcsán a néprajzkutatótól azt is megkérdeztük, miért lehet fontos a ma embere számára, hogy a huszadik század első felében, hagyományos erdélyi közösségben született mesemondó megosztja élettörténetének bizonyos szeleteit a nagyközönséggel. Tekei Erika idézte a Hideg Anna meséi kötet hátsó borítóján olvasható szöveg első mondatát: „A Magyar Népköltészet Tára sorozat új kötete a magyar néprajztudományban nagy múltra visszatekintő és európai hírű egyéniségkutató iskola legújabb kutatási eredményét, a Népművészet Mestere díjjal kitüntetett erdélyi népi énekes és mesemondó, Hideg Anna epikus népköltészeti repertoárját adja közre.”

„Folklórkutatóként a válaszom a kérdésre, hogy a magyar népmesék kiadásának etalonja az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény című sorozatban formálódott. 1940-ben jelent meg a sorozat első köteteként Ortutay Gyula Fedics Mihály mesél című kötete, mellyel új irányt kívánt szabni a mesekutatásnak, amelyet egyéniségkutató módszernek nevezett, és magyar vagy budapesti iskolaként emlegetett szóban és írásban.

Ha nem szakmai választ akarok adni, egyszerűen csak a ma embereként válaszolom meg a kérdést, akkor csak annyit mondhatok, hogy mindenkinek az élettörténete fontos, érdekes és tanulságos, egyszeri és megismételhetetlen” – mondta Tekei Erika.

korábban írtuk

Nem szégyellni, hanem elhinni a csodát: túlélni tanít a népmesékbe foglalt bölcsesség egy értékvesztett világban

Tulajdonképpen mindenki arra vágyik, hogy a saját meséjének, történetének jó vége legyen, ezért is fontos az ember számára a „tiszta forrásból” származó népmese – fejtette ki a Krónikának Tekei Erika marosvásárhelyi kultúrakutató.

korábban írtuk

Elek apó ükunokája: az élőszóval elmondott mese a magyar kultúra átörökítésének ékköve

Hiánypótló és egyedi az erdélyi szakmai eseménytérben a hétvégén Kisbaconban rendezendő népmesemondó találkozó. A második alkalommal megvalósuló rendezvény céljáról és kínálatáról Benedek Elek ükunokája is beszélt a Krónikának.