
2011. december 19., 07:242011. december 19., 07:24
„A kötet hiánypótló jelleggel bír, nehéz ugyanis dokumentálni a színházat, a színészi tevékenységet. A szerző, Dehel Gábor nem egyszerűen a mikrofonállvány szerepét tölti be, hanem látványos, interaktív folyamatot tár az olvasó elé” – magyarázta az est házigazdája. „Rengeteget kaptam az élettől, André Gide szavaival élve már a születésem előtt is élni vágytam, az élet és színház szavakat pedig minden levelemben, írásomban nagy kezdőbetűvel írom.
Ez nem a búcsú pillanata, csupán az arrafelé vezető út kezdete. Habár senkit sem hibáztathatok emiatt, nagyon sajnálom, hogy elszakadtam a színháztól, az itt kiteljesedő következő nemzedéktől” – fogalmazott az eseményen jelenlévő Bisztrai Mária, aki 34 éven keresztül volt a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1969-től 1985-ig pedig az intézmény igazgatója. Dehel Gábor a bemutatón hangsúlyozta: a színművésznő sorsa olyan korszakban teljesedett ki, amikor a célzatos félretájékoztatás programszerű volt.
„Számos, a célnak ellentmondó eszközt és bizonyítékot semmisítettek meg, a kulturális élet fontos személyiségei és dokumentumai kallódtak el. A könyv segítségével az eltűnt arcokat szeretnénk felidézni” – mutatott rá a szerző. Mint mondta, Bisztrai Mária eleinte vonakodva fogadta a beszélgetőkönyv ötletét, gondolkodási időt kért. „Próbákat tartottunk, lubickoltunk az emlékekben, végül beindult a felidézések láncreakciója. A művésznő végig határozott volt és udvarias, holott a több évtizedes emlékek felidézése pszichikai és szellemi megerőltetést jelent” – emlékezett vissza Dehel Gábor.
Demény Péter, a kötet szerkesztője kifejtette: Bisztrai Mária különleges pályát tudhat maga mögött, amely tele van kimagasló szerepekkel, bonyolult küzdelmekkel. „Nem puszta túlélő, több mint talpon maradt személyiség, tapasztalatait a legnagyobb intellektuális fokon dolgozta fel” – magyarázta Demény. A könyv előszavát író Kötő József ugyanakkor hozzátette: a színésznő nagysága szakmával szemben tanúsított alázatával, művészetszeretetével magyarázható, Bisztrai Mária ugyanis nem rutinosan, tapasztalatból játszott, hanem minden helyzetben az adott pillanatot élte meg.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.