
Egyed Emese irodalomtörténész: Bajor Andor írásmódját jellemzi, hogy a felnőttekhez és gyermekekhez is képes szólni ugyanazon szövegben
Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület /Facebook
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; szerzői pozíciójának megfoghatatlansága, titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – fejtette ki megkeresésünkre Egyed Emese. Az irodalomtörténészt a Bajor Andor életművéről szóló kolozsvári konferencia hozadékairól kérdeztünk.
2026. április 22., 14:192026. április 22., 14:19
Hiánypótlónak bizonyult a Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző sokarcú munkássága előtt tisztelgő, az elmúlt hétvégén szervezett kolozsvári konferencia – állapította meg a Krónika megkeresésére Egyed Emese irodalomtörténész. A szervezők – az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon és a Napsugár, valamint a Szivárvány gyereklapok, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság – az irodalmi hagyomány értékes részének tekintik Bajor Andor életművét, így újraolvasás által inspirált irodalmi művek létrehívására is vállalkoztak a tudományos konferenciát is magába foglaló eseménnyel.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző sírja a Házsongárdi temetőben
Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület /Facebook
Kérdésünkre Egyed Emese elmondta,
„Olyan szerző munkái (újra)olvasásának értelmére világított rá ez az esemény, aki saját, hol ironikus, hol csak humoros nyelvezetet alakított ki, amellyel a sajtócenzúra idején is képes volt közölni saját mondandóját, többnyire az egyén és a kulturális közösség szabadsághoz, egyéni és csoportos identitásához, jelenéhez, jövőjéhez, múltjához való jogát” – fogalmazott az irodalomtörténész.
Azt is megkérdeztük az egyetemi oktatótól, költőtől, miért van létjogosultsága annak, hogy egy-egy erdélyi szerző életművét hasonló rendezvények keretében, több megközelítésből is (újra) szemügyre vegye, újra felfedezze az irodalmi, és nemcsak irodalmi közeg. Egyed Emese kifejtette, az egyes ember életútjának – ezen belül döntései sorozatának – alapos vizsgálata rendkívül tanulságos lehet, az irodalmi művek tekinthetők ugyan önálló jelentéssel bíró – létrehozásuk idejétől függetlenedő – produktumnak, de utalásaik, megoldásaik, szóhasználatuk révén a korszak és a szerzői pálya, vagy a pálya egy része képeként is felfoghatók.
A bajor Andor életművéről szóló tudományos tanácskozás résztvevői
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook
a hatalom és az egyes ember vagy az ember és az alkotás viszonyát tárhatja fel. Olvasni nemcsak az irodalmárok szeretnek, és abban bízom, hogy a művek szerzői mint valaha élt személyek, személyiségek számot tarthatnak a mindenkori olvasók figyelmére – hiszen a felfedezők, az eredményes sportolók, a színészek, énekesek életútja is érdekesnek számít...” – mutatott rá Egyed Emese. Azt is kiemelte, hogy a több intézmény közös feltáró munkájának van értelme, a szerző tudományos és kreatív-művészeti megközelítése mindig új felismerésekre vezet.
Bajor Andor sokarcú életművét több szempontból vizsgálták a konferencián
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook
„Másrészt a közös témát tárgyaló tudományos előadásokat követő viták általános kulturális kérdéseket is felvetnek, az együtt töltött idő a különböző intézmények értelmes együttműködésére teremt alkalmat” – mondta az irodalomtörténész.
Bajor Andor hangja a sajátos, kimondottan bajori, szellemes, frappáns humor hangjaként él a köztudatban, munkássága ugyanakkor sokrétű, a romániai magyar irodalom 1950 és 1990 közötti korszakának markáns része. Megkérdeztük Egyed Emesét, melyek Bajor Andor életművének azon jellemzői, amelyeket mindenképpen ki kell emelni a konferencia után. „Jellemzi írásmódját
és a humor sokféle megjelenése. A személyesség, a közvetlen hang meggyőző ereje, az irónia” – fogalmazott az irodalomtörténész. Hozzátette,
Az irodalomtörténészt arról is kérdeztük, hogy miként frissítette fel a rendezvény mindazt, amit a Bajor-életműről tudunk. Elmondta, a szövegek hagyományozódása (például az újabb meg újabb kiadásai ugyanannak a könyvnek) hibalehetőséget is jelent.
Bajor Andorról készült portréfej
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook
Rámutatott, jó, hogy néhány éve a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia portálján el lehet érni műveit (https://dia.hu/dia-szerzok/bajor-andor). „Érdemes filológusi nyomozással a kötetek első kiadásait is kézbe venni. Vagy „szorosabban” kell olvasni a naivnak, kedélyesnek tűnő írásokat, és erőteljesebbé válik a szerző kritikai álláspontja” – fogalmazott Egyed Emese. Mint részletezte, Bajor Andor művei az 1960-as 1980-as években első formájukban többnyire az időszaki sajtóban láttak napvilágot. Kifejezésmódjának elevensége, hatásos volta bizonyára összefügg újságírói gyakorlatával; több szerkesztőségben is dolgozott (Napsugár, Előre, Irodalmi könyvkiadó). Az 1989 decemberi romániai fordulat után képes volt Kolozsváron lapot alapítani (a Keresztény Szót), a lap ma is megjelenik.
Palocsay Zsigmond Kutyatej című verseskötete, amelyet a szerző Bajor Andornak dedikált
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook
és arra, hogy a korszak más szerzőivel való összehasonlítása alkotásainak új jelentésrétegeit tárhatja fel. Stílusparódiái, az ÜTÜNK (az Utunk folyóirat különkiadásaiban megjelent) írásai mulatságos megoldásaikkal az irodalmat magát és szerzőit népszerűsíthetik ma is.
Újraolvasás és új művek
A konferencia különleges vállalása volt, hogy Bajor Andor életművét és az újraolvasása által inspirált irodalmi művek létrehívását tűzte ki célul. Kikértük az irodalomtörténész véleményét: meglátása szerint milyenre sikeredtek ezek a művek a kortársak tollából. „Sok ötletet adhatott a figyelmes Bajor-olvasás a vállalkozó kedvű íróknak. Produkáltak is stíluskövetést, tűnődést és rejtett huncutságot, naiv mondatok kanyargása után leleplező csattanót, az irodalmi élet görbe tükrét, glosszáriumát; szóval igazi eseményét élhettük át az irodalmi versengésnek.
Bajor Andor A csodálatos esernyő című, meséket, ifjúsági elbeszéléseket felsorakoztató kötete
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook
A tudományos konferencián szó esett az író 100. születésnapjára „időzített” tanulmánykötetről is. Egyed Emese elmondta, a tudományos tanácskozás e másfél napján elhangzott előadások szerkesztett változatának publikálását az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója vállalta. „Maguk az előadások színvonalasak és változatosak voltak, jó könyv lehet belőlük – méltó tisztelgés Bajor Andor jubileumán –, a kiadás költségeit azonban valahonnan elő kell teremteni” – mondta az irodalomtörténész.
A kolozsvári konferencia résztvevői
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook
Ha olyanok számára kellene „népszerűsítenie” a Bajor-életművet, akik nem olvastak tőle – akár fiataloknak, akár idősebbeknek– mit mondana, miért érdemes föltétlenül kézbe venni – kérdeztük Egyed Emesét.
elmecsiszoló; szerzői pozíciójának megfoghatatlansága, titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára.
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
Megnyílt Véső Ágoston 95 éves nagybányai festőművész kiállítása a Teleki Napok keretében.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
szóljon hozzá!