Bajor Andor szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművét vizsgálja a kolozsvári konferencia
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
2026. április 14., 16:032026. április 14., 16:03
Bajor Andor szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművét vizsgáló kétnapos tudományos konferenciát szerveznek Kolozsváron április 17-19-án az Erdélyi Múzeum-Egyesületszékházában. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Helikon és a Napsugár, valamint a Szivárvány gyereklapok, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság az irodalmi hagyomány értékes részének tekinti Bajor Andor életművét és az újraolvasása által inspirált irodalmi művek létrehívására vállalkozik, de tudományos konferencia szervezését és az író 100. születésnapjára „időzített” tanulmánykötet kiadását is – szerepel a szervezők közleményében. Az eseménnyel folytatják az újra felfedezés, a Bálint Tibor, majd Mózes Attila munkásságával kapcsolatos irodalmi-irodalomtörténeti és kiadói események sorát.
A Bolyai Tudományegyetem hallgatója majd tanára, kiadói szerkesztő (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Irodalmi Könyvkiadó), lapszerkesztő (Napsugár gyermeklap), újságíró (Előre napilap, Keresztény Szó főszerkesztője) és mindeközben író volt, az igazságra nevettetve rámutató fajtából. Szatírái, humoreszkjei, paródiái, karcolatai színpadi és bábszínpadi feldolgozásban is sikeresek voltak.
Munkáit elismeréssel fogadta a korabeli kritika, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Könyvtárában elérhetők (DIA | Digitális Irodalmi Akadémia)
„centenárium (egyes szövegekben: centinárium): az író vagy költő születésének, illetve halálának évfordulóján az irodalomtörténészek elővesznek egy centit, és lemérik az író vagy költő alakját, mintha kabátot akarnának varrni a részére. Ez a művelet a centenárium. Az eredményeket az író- vagy költőtől vett idézetek közé ékelve hozzák nyilvánosságra. (Lásd
A centinárium elvégzése után az irodalomtörténészek elteszik a centit, és saját részükre varratnak kabátot.”
Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő életművére fókuszáló konferenciát tartanak április 25–26-án Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!