Fotó: Bone Ewald
2012. február 03., 10:152012. február 03., 10:15
Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője az eseményen hangsúlyozta: a sorozat kötetei a jeles személyiségek életpályájához való közel kerülést segítik elő. „A színpadon állva a művészek távolinak, fölöttünk állónak tűnhetnek, a beszélgetőkönyvekben mindez megváltozik, a főszereplők más arcukat mutatják a közönségnek” – fogalmazott a főszerkesztő. Demény Péter, a Prospero Könyvek sorozatszerkesztője hozzátette: az emlékezés nosztalgikus, de aktív tevékenység is egyben, a hagyományokat ugyanis minden pillanatban életre kell kelteni. „A könyvekben nemcsak a művész, hanem egy széles körben értendő társulat jelenik meg – mindenki, akinek köze volt ehhez a kultúrához, aki színvonalasan járult hozzá annak fejlődéséhez” – magyarázta Demény.
„Lelkeket gyógyító művésznő Albert Annamária, az előadásra fáradtan betérő nézők felüdülve hagyták el az operát. Játékával és énekével nevelte, nemesebbé tette a közönséget” – jellemezte az operaénekesnőt a könyv előszavát is jegyző Guttman Mihály. A karvezető ugyanakkor az Albert Annamária nevéhez köthető negyvenkét szerepre is felhívta a hallgatóság figyelmét, amelyekből minden alkalommal kitűnt a művésznő zenei tehetsége. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a bemutatón hangsúlyozta: Albert Annamária különös színfoltot jelentett az intézmény életében az általa vállalt ritka szerepeknek köszönhetően. „A legnehezebben előadható szopránszerepeket játszotta, Romániában talán nincs is hasonló tehetségű előadó” – magyarázta Szép Gyula, aki azt is elmondta: az opera jelenlegi, magas művészeti szintű darabjait elsősorban a kiváló elődöknek köszönhetik.
Benkő Judit, a beszélgetőkönyv szerzője kettős játszmaként jellemezte a kötet elkészítését. „Az alany nem mindig hajlandó annyit elárulni, mint amennyit a kérdező meg szeretne tudni. Albert Annamária tulajdonképpen a kezembe helyezte az életét, nekem pedig egyszerre kellett hiteles és a beszélgetés hangulatát idéző szöveget alkotnom” – emlékezett a Kolozsvári Rádió munkatársa.
„Nagyon szerettem a közönséget, a művész elsősorban a nézőkért él, nem magáért. A társulattal valóban a közönség szívének megpuhítására törekedtünk, azt is mondhatnám, hogy meggyújtottunk egy lángot, a fiatal művészeket pedig mindenképpen arra buzdítanám, hogy ezt próbálják meg tovább vinni, megőrizni” – vallott pályájáról az est végén felszólaló Albert Annamária.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok