Fotó: Bone Ewald
2012. február 03., 10:152012. február 03., 10:15
Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője az eseményen hangsúlyozta: a sorozat kötetei a jeles személyiségek életpályájához való közel kerülést segítik elő. „A színpadon állva a művészek távolinak, fölöttünk állónak tűnhetnek, a beszélgetőkönyvekben mindez megváltozik, a főszereplők más arcukat mutatják a közönségnek” – fogalmazott a főszerkesztő. Demény Péter, a Prospero Könyvek sorozatszerkesztője hozzátette: az emlékezés nosztalgikus, de aktív tevékenység is egyben, a hagyományokat ugyanis minden pillanatban életre kell kelteni. „A könyvekben nemcsak a művész, hanem egy széles körben értendő társulat jelenik meg – mindenki, akinek köze volt ehhez a kultúrához, aki színvonalasan járult hozzá annak fejlődéséhez” – magyarázta Demény.
„Lelkeket gyógyító művésznő Albert Annamária, az előadásra fáradtan betérő nézők felüdülve hagyták el az operát. Játékával és énekével nevelte, nemesebbé tette a közönséget” – jellemezte az operaénekesnőt a könyv előszavát is jegyző Guttman Mihály. A karvezető ugyanakkor az Albert Annamária nevéhez köthető negyvenkét szerepre is felhívta a hallgatóság figyelmét, amelyekből minden alkalommal kitűnt a művésznő zenei tehetsége. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a bemutatón hangsúlyozta: Albert Annamária különös színfoltot jelentett az intézmény életében az általa vállalt ritka szerepeknek köszönhetően. „A legnehezebben előadható szopránszerepeket játszotta, Romániában talán nincs is hasonló tehetségű előadó” – magyarázta Szép Gyula, aki azt is elmondta: az opera jelenlegi, magas művészeti szintű darabjait elsősorban a kiváló elődöknek köszönhetik.
Benkő Judit, a beszélgetőkönyv szerzője kettős játszmaként jellemezte a kötet elkészítését. „Az alany nem mindig hajlandó annyit elárulni, mint amennyit a kérdező meg szeretne tudni. Albert Annamária tulajdonképpen a kezembe helyezte az életét, nekem pedig egyszerre kellett hiteles és a beszélgetés hangulatát idéző szöveget alkotnom” – emlékezett a Kolozsvári Rádió munkatársa.
„Nagyon szerettem a közönséget, a művész elsősorban a nézőkért él, nem magáért. A társulattal valóban a közönség szívének megpuhítására törekedtünk, azt is mondhatnám, hogy meggyújtottunk egy lángot, a fiatal művészeket pedig mindenképpen arra buzdítanám, hogy ezt próbálják meg tovább vinni, megőrizni” – vallott pályájáról az est végén felszólaló Albert Annamária.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok