
A szomszédos országok irodalmának fordítása révén megvalósuló „dialógust” sürgette Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke azon a csütörtöki bukaresti konferencián, amely a magyar–román és román–magyar irodalmi fordítások témakörét járta közül.
2016. november 25., 19:452016. november 25., 19:45
„Gyakran sokkal többet tud a romániai olvasó az angolszász vagy a spanyol irodalomról, mint a szomszédos országok irodalmáról, és ez nemcsak Magyarország, hanem Bulgária, Csehország, Lengyelország vonatkozásában is igaz. Nincsenek szoros kapcsolatok e téren, ezért fordítói műhelyeket kellene létrehozni, beszégetéseket szervezni a témában” – nyilatkozta az Agerpresnek Nagy Mihály Zoltán.
Hozzátette, 1990 előtt a Kriterion Könyvkiadónak fontos szerepe volt a román és magyar irodalom közti átjárhatóság megteremtésében, aztán később nem lépett a színre újabb fordítógeneráció, vagy ha igen, nem volt megfelelően képzett. Nagy szerint sok kortárs romániai magyar szerző nyer nemzetközi díjakat, de nagyon kevésnek a műveit fordították le románra, és egy antológiára is nagy szükség lenne, ezeket a hiányosságokat a Román Kulturális Intézet pótolhatná. „Szeretnénk szorosabbra fűzni az irodalmi kapcsolatokat. Dicséretes, hogy a román irodalmat ismerik Milánóban, Párizsban és a skandináv országokban, viszont jó lenne, ha a szomszédos országok irodalmával is szorosabbra fűznénk a kapcsolatokat, hiszen a műveken keresztül megismerhető egy nép gondolkodásmódja is” – nyilatkozta az alelnök.
A konferencián kolozsvári, bukaresti és sepsiszentgyörgyi fordítók, egyetemi oktatók vettek részt, akik Norman Manea, Gellu Naum, Simona Popescu, Doru Pop, Marta Petreu, Daniel Bănulescu műveit ültetik át magyarra. A rendezvényen, amelyen többek közt Bányai Éva, Balázs Imre József, Szonda Szabolcs, E. Ferencz Judit, Elena Dumitru, Mihaela Ursa, Doru Pop, Demény Péter szólalt fel, bemutatták az erdéyi magyar prózaírók műveiből összeállított, Singurătate gonflabilă (Felfújható magány) című antológiát. A kötet E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő munkájának köszönhetően jött létre.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!