Hőség idején ajánlott fokozott figyelmet fordítani a fényvédelemre
Fotó: Haáz Vince
A kánikula, hőség, tengerparti és nemcsak tengerparti vakációzások időszakában fontos védelmet nyújt gyerekek és felnőttek számára is a fényvédő naptej. De vajon mi az, amit a fényvédelemről tudni kell: árnyékban, vízben, felhős időben is kell használni? És azt is fontos tudni, hogy mit fednek a naptejes csomagolásokon feltüntetett eligazító jelzések, számok, faktorok.
2026. július 04., 13:562026. július 04., 13:56
A naptejek csomagolásán számos információt tüntetnek fel a gyártók, ezekkel jó tisztában lenni, hogy célszerűen alkalmazhassuk a fényvédelmet. Például azt tudjuk-e, hogy mit jelent fényvédelem témájában az SPF 50 jelzés? Elég egyszer felkenni reggel? És valóban szükség van-e naptejre árnyékban, vízben, sőt a városban is? A válasz az utóbbira: igen – de nem mindegy, hogyan.
Az SPF – Sun Protection Factor, vagyis napvédelmi faktor – azt mutatja meg, hogy a krém hányszorosára növeli a bőr természetes védekezési idejét az UVB-sugárzással szemben.
Az UVA és UVB a napfény két fajta ultraibolya sugárzása, amit a bőr a napon érzékel:
Izzadunk, letöröljük a naptejet, vízbe megyünk – és a legtöbben jóval kevesebbet kenünk fel, mint amennyit a tesztek alapján számolnak
Fotó: Haáz Vince
Ha valakinek a bőrén védelem nélkül 10 perc alatt keletkezne leégés, SPF 30-as krémmel elméletben 300 percig maradhatna napon leégés nélkül. A hangsúly az „elméletben” szón van. A valóságban ez az időkeret sokkal rövidebb, mert izzadunk, letöröljük a krémet, vízbe megyünk – és a legtöbben jóval kevesebbet kenünk fel, mint amennyit a tesztek alapján számolnak.
Az SPF egyébként kizárólag az UVB-sugárzás ellen nyújt védelmet – ez az, ami leégést okoz. Az UVA-sugárzás mélyebbre hatol a bőrbe, öregedést és hosszú távon bőrrákot okoz, és ezt külön jelölés mutatja: a körben lévő UVA felirat. Érdemes olyan krémet választani, amely mindkét sugárzástípus ellen véd – ezeket széles spektrumú, vagy „broad spectrum” termékeknek nevezik.
SPF 30 vagy 50 – mekkora a különbség?
A különbség kisebb, mint gondolnánk. Az SPF 30 az UVB-sugarak 97 százalékát szűri ki, az SPF 50 pedig 98 százalékát. Ez mindössze egy százalékpontnyi különbség – mégis sokan azt hiszik, hogy az SPF 50 kétszer akkora védelmet jelent. Nem jelent.
A naptejek csomagolásán számos információt tüntetnek fel a gyártók, ezekkel jó tisztában lenni, hogy célszerűen alkalmazhassuk a fényvédelmet
Fotó: Pexels
Ami a gyakoriságot illeti: a naptej hatása nem tart egész nap. Az általános ajánlás szerint minden két órában újra kell kenni, és szükség szerint vízből kijövet is – még akkor is, ha a termék vízállónak van jelölve.
Igen – és ez az egyik legtöbb félreértést okozó kérdés.
Árnyékban: az UV-sugárzás nemcsak egyenesen a napból érkezik, hanem szórt formában is – a felhőkről, a homokról, a vízfelszínről visszaverődve. Árnyékban is érheti a bőrt az UV-sugarak 50 százaléka.
Vízben: a víz nem véd az UV-sugárzástól, sőt: a vízfelszín visszaveri a sugarakat, és a víz maga erősítheti azok hatását. A naptej vízben gyorsabban lemosódik, ezért vízből kijövet feltétlenül újra kell kenni.
Felhős időben: a felhők visszatartják a látható fényt, de az UV-sugárzás 80 százaléka áthatoló képes a felhőzeten is. A borult, hűvös nyári nap ugyanolyan veszélyes lehet, mint a tűző napsütés – csak kevésbé érzékeljük.
A városban is szükséges?
Egyre inkább igen. A városi forgatagban az UV-sugárzás hatása összeadódik: az aszfalt, az üveghomlokzatok és a beton visszaverik a sugarakat. Aki sokat van kint – gyalogol, teraszozik, biciklizik –, az ugyanolyan kitett, mint egy strandon töltött délelőttön. A bőrgyógyászok ma már egész évre ajánlják az arcra legalább SPF 30-as fényvédőt, nemcsak nyáron. A bőröregedés és a bőrrákok jelentős hányada nem strandokon halmozódik fel, hanem évtizedes, hétköznapi UV-kitettség eredménye.
Érdemes olyan krémet választani, amely mindkét sugárzástípus ellen véd – ezeket széles spektrumú termékeknek nevezik
Fotó: Pexels
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!