Balázs Imre József kolozsvári költőnek, irodalomtörténésznek frissen jelent meg két kötete román nyelven
Fotó: Balázs Imre József/Facebook
A román és magyar irodalom közti átjárásról, a műfordításokról, a magyar irodalomnak a román közegben visszhangzó hatásáról beszélt a Krónika megkeresésére Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, akinek november elején mutatták be két, román nyelvű könyvét Kolozsváron. A verseskötet, valamint az avantgárdról szóló kiadvány kapcsán a szerzőt arról is kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy a kortárs irodalom, illetve az irodalomról szóló tanulmányok elérhetőek fordításokon keresztül.
2023. november 13., 18:042023. november 13., 18:04
2023. november 14., 11:322023. november 14., 11:32
Román nyelven megjelent köteteit mutatták be Balázs Imre József költőnek, irodalomtörténésznek Kolozsváron november elején. A két kiadvány közül az egyik az Éjszakák a zenben című verseskötet román fordítása – Kocsis Francisko tolmácsolásában –, a másik a szerzőnek az avantgárdról szóló tanulmánykötete.
Korábban magyarra ültette át M. Blecher, Gellu Naum és Ilarie Voronca műveit, 2009-ben pedig napvilágot látott Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című kötetének román fordítása, szintén Kocsis Francisko tolmácsolásában.
Balázs Imre József a műfordításról:„szépirodalom esetében mindig a tapasztalatok élményszerű átadásában látom a legnagyobb lehetőséget”
Fotó: Balázs Imre József/Facebook
Balázs Imre Józseftől azt kérdeztük, hogy ha kicsit „madártávlatból” tekint a román-magyar, magyar-román műfordítás témájára, miként látja, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy a kortárs irodalom, illetve az irodalomról szóló tanulmányok elérhetőek fordításokon keresztül. „Szépirodalom esetében mindig a tapasztalatok élményszerű átadásában látom a legnagyobb lehetőséget. Azok közül a románra fordított művek közül, amelyek érzékelhető hatást váltottak ki a román közegben az utóbbi másfél évtizedben ‒ Dragomán György, Bartis Attila, Bodor Ádám regényeire gondolok például ‒, többre is igaz, hogy a román olvasók számára is ismerős világot jelenítenek meg. Néha más nézőpontból, mint amihez hozzászokhattak ‒ erre pedig Bánffy Miklós jól fogadott trilógiája a példa” – mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette,
és erős a potenciálja a most már románul is elérhető Vida Gábor- vagy Demény Péter-regényeknek is arra, hogy kapcsolódjon hozzájuk a román olvasó. „Másféle lehetőségei vannak az érvelő beszédet használó könyveknek ‒ itt már nem annyira az átélés, inkább a közvetlen ismeretátadás esélye nyílik meg. Magyarra fordítva is sikeresek például Lucian Boia ismeretterjesztő könyvei különféle történelmi témákról. Saját avantgárd tárgyú könyvemet (Rețele avangardiste, afilieri multiple) inkább ennek a funkciónak a betöltésére látom alkalmasnak. Egyrészt megragadtam az alkalmat, hogy magyar szerzőkről, magyar irodalmi csoportosulásokról beszéljek a román olvasók számára, másrészt igyekeztem megmutatni néhány, kapcsolattörténeti módszerrel alátámasztható irodalmi párhuzamot, hálózatosodási hajlamot a román és a magyar avantgárd szerzők között, összeurópai keretben” – emelte ki az irodalomtörténész.
A román nyelvű kötetek bemutatóját a kolozsvári Librarium Book Corner könyvesboltban tartották november elején
Fotó: Balázs Imre József/Facebook
A műfordítás természetéről is kérdeztük Balázs Imre Józsefet, utalva arra, hogy Kosztolányinak szinte szállóigévé vált a műfordításról szóló megfogalmazása, miszerint az nem más, mint „gúzsba kötve táncolni”.
„Kocsis Francisko gyakorlott fordító, maga is költő, prózaíró ‒ kifejezetten dicsérni szokták a munkáit a román szakmabeliek. Nyilván minden fordítás esetében van valami, ami megváltozik, a kulturális utalásháló érzékeltetése sem magától értetődő ‒ és az én kötetem esetében van ilyen, például egyik-másik vers esetében magyar költők nevét is elhelyezem a szövegben vagy címekben” – fejtette ki a szerző. Hozzátette, ami viszont meglátása szerint kifejezetten jól és természetesen működik a román változatban, az a nyelv, a szürrealisztikus szabadvers logikája.
„Ez a román olvasók számára akár ismerősebb is lehet bizonyos értelemben, mint a magyar közegben, éppen a már említett Blecher, Naum vagy Voronca versnyelvének hatására” – tette hozzá. Az irodalomtörténész korábbi kutatásai során sokat foglalkozott az avantgárd, szürrealizmus korszakával, kötete, tanulmányai jelentek meg a témában. Megkérdeztük, hogy a most megjelent román nyelvű kötetben milyen szempontok szerint járja körül a magyar és román nyelven, a szürrealizmus jegyében született irodalom kérdéskörét, valamint hogy mik a legfőbb kapcsolódási pontok a két irodalom között. „Egyre inkább az rajzolódott ki számomra, hogy
Mint mondta, a román közönség számára beszélni erről azzal a könnyebbséggel járt, hogy kevésbé kötötték a magyar avantgárd kronológiái, és a román olvasó számára teljesen természetes, hogy az 1940-es években is van szürrealista irodalom, sőt akár a hatvanas-hetvenes években is, hiszen jelentős avantgárd szerzőik ekkor is tevékenyek voltak.
„Így könnyebb volt kilépnem azokból a keretekből, amelyek a témát a magyar közegben szűkebb korszakhatárok közé próbálják szorítani. Az 1940-es években is van magyar szürrealizmus, leginkább a budapesti Európai Iskola körében, és akár a hetvenes-nyolcvanas években is, erről külön, magyar nyelvű könyvben is írtam 2021-ben. De most, a román kapcsolatrendszer felvillantásával, párhuzamaival talán még meggyőzőbb az érvelés” – emelte ki az irodalomtörténész.
Balázs Imre József kolozsvári költőt, irodalomtörténészt tüntette ki a Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókja a Dsida Jenő-díjjal – közölte honlapján a Helikon irodalmi folyóirat.
Irodalom kategóriában Balázs Imre József, képzőművészet kategóriában Jánosi Andrea, előadóművészet kategóriában Kató Emőke kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!