Berényi Károly az Áprily Lajos személyiségét emlékirataiban megörökítő Weress Margitról beszélt
Visszaemlékezésekkel, a költőt, a tanárt és az embert megidéző beszélgetéssel emlékeztek az ötven éve elhunyt Áprily Lajosra péntek délután a Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva termében, a rendezvény a vasárnapig tartó kolozsvári Ünnepi Könyvhét programsorozatába illeszkedett.
2017. május 13., 13:162017. május 13., 13:16
2017. május 13., 13:162017. május 13., 13:16
Áprily Lajos költészetéről, levelezéseiről, a vele való valóságos és szellemi találkozásokról Balázs Imre József, Berényi Károly, Liktor Katalin, Hantz-Lám Irén előadásain keresztül kaphatott képet a közönség. A hódmezővásárhelyi Berényi Károly a költő egykori barátja, levelezőtársa, tanártársa, az Áprilyval együtt a nagyenyedi kollégiumban tanító Weress Margit alakját idézte fel. Berényi Károly felesége Weress Margit egyik leszármazottja, Berényi ennek okán végzett kutatómunkát az Áprilyval és Reményikkel is bensőséges kapcsolatot ápoló magyartanárról. Az 1920-as évek erdélyi magyar költészetének lelkes rajongójaként, kortárs versek szavalójaként is számon tartott
Liktor Katalin, a huszadik század első felének erdélyi irodalmát kutató magyarországi szakember szintén az Áprily személyiségét, életútját, repatriálásának történetét és levelezését megörökítő Weress Margit alakját idézte fel, az emlékiratokból, levelekből vett idézetekkel bőven illusztrálva előadását. A 20-as évek erdélyi kulturális légkörét is felidéző Liktor Katalin kitért arra is, hogy Áprily és Reményik barátsága az “erdélyi irodalom egyik legszebb költőbarátságának tekinthető”.
Az előadók közül Hantz-Lám Irén földrajzi szakíró, fordító volt az, aki személyesen is több ízben találkozhatott a költővel, hiszen édesapjának, Lám Béla műszaki szakírónak, emlékírónak jó barátja volt Áprily és a két család évtizedeken keresztül bensőséges kapcsolatot ápolt egymással. Hantz-Lám Irén előadásának azt a címet adta, hogy Találkozásaim Áprilyval, mint rámutatott, egyrészt a valóságos találkozásait szeretné feleleveníteni, másrészt a költő halála utáni szellemi, lelki találkozásokat – itt arra utalt, hogy több kötetet is megjelentetett, amelyekben Áprily és Reményik alakját, költészetét is felidézi.
Budapestre költözését követően Áprily tíz évig a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója volt, diákjait Erdélybe is elhozta kirándulni. Hantz-Lám Irén elmesélte többek közt, hogy Áprily finn lányneveket adott három nyírfácskájának, hogy rövid és tömör leveleiben is minden alkalommal feltűnt egy-egy, a természet szépségére utaló költői kép. Egyik levelében például ezt írta: “a völgyre most hullámokban omlik a köd”.
Balázs Imre József irodalomtörténész az Áprily, Reményik és Tompa László neve által fémjelzett helikoni triász jelentőségéről is beszélt, kiemelte Áprily költészetének transzilvanista vonulatát – példaként említve a Tetőn, Az irisórai szarvas, a Pisztrángok kara című költeményeket. Az irodalomtörténész azt is alátámasztotta, hogy a költő munkássága miért és hogyan illeszkedik szervesen a modern magyar költészet Nyugatos vonulatába, illetve az Ady, Babits, Kosztolányi, Dsida neve által fémjelzett költészettörténeti vonulatba. Mint rámutatott,
Példaként említette, az önmagáért való szépség csodálata és dicsérete jelenik meg az Ajánlás című versben.
Áprily Lajos
Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Elemi iskoláit Parajdon végezte, középiskoláit a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte, 1899-ben családjával Kolozsvárra került. 1909-ben a kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerez magyar-német szakos képesítést. Nagyenyeden lesz tanár: előbb a Bethlen Kollégium tanítóképzőjében, 1910-től a gimnáziumban. Megszakításokkal tizenhét évig tanított a „dús hagyományú” városban, e „remete évek” alatt kiállt Ady költészete mellett. 1909-ben Jékely Lajos néven az Erdélyi Lapokban jelentkezett. Verseit Áprily Lajos néven először 1918 tavaszán Szentimrei Jenő közölte az Új Erdélyben. Első költői sikerei után 1923-ban Dijonba ment, ahol a francia nyelv tanításához is diplomát szerzett. 1924-ben elfogadta Kuncz Aladár meghívását, s együtt szerkesztették a kolozsvári Ellenzék irodalmi mellékletét. 1926-ban családostul Kolozsvárra költözött, s a református kollégiumban tanította a magyar és német irodalmat. Ugyanebben az évben részt vett az erdélyi magyar írók első marosvécsi találkozóján, s az itt összegyűltek megbízásából az 1928-ban induló Erdélyi Helikon szerkesztője lett. 1929 őszén Budapestre távozott, ez a lépése megrendülést váltott ki tisztelői körében. Tíz évig a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója volt. 1935 őszén féléves tanulmányutat tett Észak- és Nyugat-Európában. 1943 szeptemberében, miután nem volt hajlandó az iskolájában a zsidótörvények szabta felvételi rendelkezéseket végrehajtani, felmondott, nyugdíjba vonult, s Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán telepedett le. Hosszú éveken át csak fordításaival volt jelen az irodalmi életben, versekkel az 1950-es évek közepétől jelentkezett újra. Verseinek leggazdagabb válogatását már csak a halál árnyékában láthatta. Nyolcvanadik születésnapja előtt halt meg a hárshegyi szanatóriumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!