
2012. augusztus 03., 09:402012. augusztus 03., 09:40
„Rendkívül népszerű, kellemes, derűs ember volt, és ez a derű munkáiból is sugárzik. Azt is mondhatnám ízlésformáló művész volt, sajátos stílust teremtett formai és tematikai vonatkozásban egyaránt, és mint minden igazi művész, önmagát adta”– méltatta a száz évvel ezelőtt született Benczédi Sándor szobrászművészt Németh Júlia művészettörténész a Kolozsvári Szépművészti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megtartott szerda esti tárlatnyitó ünnepségen.
Hozzáfűzte: szemben más pályatársaival nem zárkózott be gondosan őrizve műhelytitkait, ellenkezőleg, bárkit szívesen látott a műtermében, segítőkész, kedves, emberszerető volt. Az emlékkiállításon a nyikómenti Tarcsafalván született, de alkotói időszakának legjavát Kolozsváron töltő szobrászművész munkáiból reprezentatív válogatást tekinthet meg a kincses városi közönség.
Németh Júlia elmondta: bár Benczédi munkássága rendkívül változatos mind az alapanyag, mind pedig a kivitelezés szempontjából, minden változatossága ellenére fölöttébb egységes az életműve. Mint részletezte, a tárlaton megtekinthető alkotások is ezt igazolják, hiszen a felhasznált anyagokat tekintve fa-, kő-, agyag- vagy terrakottaszobrok láthatók, a stílust tekintve azonban egységesnek mondhatók az alkotások. Mind a fa- mind a kőszobrok esetében fölöttébb tömör, lényegre törő munkákat láthatunk.
A faszobrok különösen monumentálisak, nemcsak méretüket, de tematikájukat tekintve is, és azáltal is, hogy uralják a teret, és vonzzák a látogató tekintetét – ecsetelte a művészettörténész. Hozzáfűzte, a kőszobrok sajátosak: bazaltkőből készültek, és szintén rendkívül tömörek, eszköztelenek, a művész nagyon kevés vonallal, véséssel mond el nagyon sokat választott témájáról.
A művészettörténész szerint ugyanakkor Benczédi Sándorra a legjellemzőbbek a terrakottaszobrok, hiszen ezeknek köszönhetően vált ismertté a „hazai prérin” és külföldön egyaránt. Németh Júlia szerint Benczédi Sándor a humorérzéknek sem volt híjával, az emberi fonákságokat kigúnyolta, kifejezetten szatirikusan tudta ábrázolni, bár ez a szatíra sosem volt bántó, inkább nevezhető kedves-humorosnak.
Az emléktárlat megnyitója alkalmából egyébként zsúfolásig megtelt a munkáknak helyet adó három terem a Bánffy-palotában, Călin Stegerean múzeumigazgató szerint ezzel a látogatók méltóképpen tisztelegtek a nagy művész emléke előtt, mintha valóban születésnapot ünnepeltek volna az épületben.
Az emlékkiállítás augusztus 26-áig tekinthető meg a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben, a tárlatot a Barabás Miklós Céh, a Csíki Székely Múzeum, az RMDSZ és a Magyar Unitárius Egyház támogatta.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.