Agyagba zárt humor – Benczédi Sándor emlékkiállítás nyílt Kolozsváron

„Rendkívül népszerű, kellemes, derűs ember volt, és ez a derű munkáiból is sugárzik. Azt is mondhatnám ízlésformáló művész volt, sajátos stílust teremtett formai és tematikai vonatkozásban egyaránt, és mint minden igazi művész, önmagát adta”– méltatta a száz évvel ezelőtt született Benczédi Sándor szobrászművészt Németh Júlia művészettörténész a Kolozsvári Szépművészti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megtartott szerda esti tárlatnyitó ünnepségen.

Hozzáfűzte: szemben más pályatársaival nem zárkózott be gondosan őrizve műhelytitkait, ellenkezőleg, bárkit szívesen látott a műtermében, segítőkész, kedves, emberszerető volt. Az emlékkiállításon a nyikómenti Tarcsafalván született, de alkotói időszakának legjavát Kolozsváron töltő szobrászművész munkáiból reprezentatív válogatást tekinthet meg a kincses városi közönség.

Németh Júlia elmondta: bár Benczédi munkássága rendkívül változatos mind az alapanyag, mind pedig a kivitelezés szempontjából, minden változatossága ellenére fölöttébb egységes az életműve. Mint részletezte, a tárlaton megtekinthető alkotások is ezt igazolják, hiszen a felhasznált anyagokat tekintve fa-, kő-, agyag- vagy terrakottaszobrok láthatók, a stílust tekintve azonban egységesnek mondhatók az alkotások. Mind a fa- mind a kőszobrok esetében fölöttébb tömör, lényegre törő munkákat láthatunk.

A faszobrok különösen monumentálisak, nemcsak méretüket, de tematikájukat tekintve is, és azáltal is, hogy uralják a teret, és vonzzák a látogató tekintetét – ecsetelte a művészettörténész. Hozzáfűzte, a kőszobrok sajátosak: bazaltkőből készültek, és szintén rendkívül tömörek, eszköztelenek, a művész nagyon kevés vonallal, véséssel mond el nagyon sokat választott témájáról.

A művészettörténész szerint ugyanakkor Benczédi Sándorra a legjellemzőbbek a terrakottaszobrok, hiszen ezeknek köszönhetően vált ismertté a „hazai prérin” és külföldön egyaránt. Németh Júlia szerint Benczédi Sándor a humorérzéknek sem volt híjával, az emberi fonákságokat kigúnyolta, kifejezetten szatirikusan tudta ábrázolni, bár ez a szatíra sosem volt bántó, inkább nevezhető kedves-humorosnak.

Az emléktárlat megnyitója alkalmából egyébként zsúfolásig megtelt a munkáknak helyet adó három terem a Bánffy-palotában, Călin Stegerean múzeumigazgató szerint ezzel a látogatók méltóképpen tisztelegtek a nagy művész emléke előtt, mintha valóban születésnapot ünnepeltek volna az épületben.
Az emlékkiállítás augusztus 26-áig tekinthető meg a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben, a tárlatot a Barabás Miklós Céh, a Csíki Székely Múzeum, az RMDSZ és a Magyar Unitárius Egyház támogatta.