2012. augusztus 03., 09:402012. augusztus 03., 09:40
„Rendkívül népszerű, kellemes, derűs ember volt, és ez a derű munkáiból is sugárzik. Azt is mondhatnám ízlésformáló művész volt, sajátos stílust teremtett formai és tematikai vonatkozásban egyaránt, és mint minden igazi művész, önmagát adta”– méltatta a száz évvel ezelőtt született Benczédi Sándor szobrászművészt Németh Júlia művészettörténész a Kolozsvári Szépművészti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megtartott szerda esti tárlatnyitó ünnepségen.
Hozzáfűzte: szemben más pályatársaival nem zárkózott be gondosan őrizve műhelytitkait, ellenkezőleg, bárkit szívesen látott a műtermében, segítőkész, kedves, emberszerető volt. Az emlékkiállításon a nyikómenti Tarcsafalván született, de alkotói időszakának legjavát Kolozsváron töltő szobrászművész munkáiból reprezentatív válogatást tekinthet meg a kincses városi közönség.
Németh Júlia elmondta: bár Benczédi munkássága rendkívül változatos mind az alapanyag, mind pedig a kivitelezés szempontjából, minden változatossága ellenére fölöttébb egységes az életműve. Mint részletezte, a tárlaton megtekinthető alkotások is ezt igazolják, hiszen a felhasznált anyagokat tekintve fa-, kő-, agyag- vagy terrakottaszobrok láthatók, a stílust tekintve azonban egységesnek mondhatók az alkotások. Mind a fa- mind a kőszobrok esetében fölöttébb tömör, lényegre törő munkákat láthatunk.
A faszobrok különösen monumentálisak, nemcsak méretüket, de tematikájukat tekintve is, és azáltal is, hogy uralják a teret, és vonzzák a látogató tekintetét – ecsetelte a művészettörténész. Hozzáfűzte, a kőszobrok sajátosak: bazaltkőből készültek, és szintén rendkívül tömörek, eszköztelenek, a művész nagyon kevés vonallal, véséssel mond el nagyon sokat választott témájáról.
A művészettörténész szerint ugyanakkor Benczédi Sándorra a legjellemzőbbek a terrakottaszobrok, hiszen ezeknek köszönhetően vált ismertté a „hazai prérin” és külföldön egyaránt. Németh Júlia szerint Benczédi Sándor a humorérzéknek sem volt híjával, az emberi fonákságokat kigúnyolta, kifejezetten szatirikusan tudta ábrázolni, bár ez a szatíra sosem volt bántó, inkább nevezhető kedves-humorosnak.
Az emléktárlat megnyitója alkalmából egyébként zsúfolásig megtelt a munkáknak helyet adó három terem a Bánffy-palotában, Călin Stegerean múzeumigazgató szerint ezzel a látogatók méltóképpen tisztelegtek a nagy művész emléke előtt, mintha valóban születésnapot ünnepeltek volna az épületben.
Az emlékkiállítás augusztus 26-áig tekinthető meg a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum földszinti termeiben, a tárlatot a Barabás Miklós Céh, a Csíki Székely Múzeum, az RMDSZ és a Magyar Unitárius Egyház támogatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok