Fotó: IDEA Könyvtér/Facebook
Kolozsvár egykori városi főmérnökéről, Pákei Lajosról jelent meg új kötet, amelyet március 6-án mutatnak be a kincses városban – közölte az IDEA Könyvtér.
2024. február 25., 10:452024. február 25., 10:45
A Holnap Kiadó gondozásában napvilágot látott kötetet a Vallásszabadság Háza konferenciatermében (Kossuth Lajos utca (December 21. sugárút), 14. szám) ismerhetik meg az érdeklődők március 6-én, szerdán 18 órától. A kiadó Az építészet mesterei sorozatába illeszkedő könyvet Kovács András művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mutatja be.
Amint a kötet ismertetőjében szerepel,
Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyomán számos intézményi és magáncélú épületet emeltek Kolozsváron, főúri lakokat, villákat Erdély-szerte. Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék. A békeidőbeli kolozsvári városkép kialakítása mellett,
Az elmúlt esztendők kutatásainak, az erdélyi műemlékkutatás ismert jeleseinek és melléjük felzárkózott fiataljainak köszönhetően napjainkra Pákei Lajos építész neve és munkássága végre a helyi köztudatban is összefonódni látszik szülővárosával, Kolozsvárral. Jelen kötet azonban a monográfiasorozat átfogó lehetőségeinek segítségével emeli ki a lokális érdeklődés szűkre méretezett keretei közül az életmű egy-egy szegmensét, tárja azokat a teljes magyar építészettörténet iránt érdeklődők elé, bőséggel illusztrálva az örökségbe kapott hagyatékot őrző megannyi gyűjtemény gazdag anyagából.
Száz éve, 1921. március 22-én hunyt el Kolozsváron Pákey Lajos, a kincses város egykori főépítésze. Ő tervezte többek között a Mátyás-szobor és a Sissi-emlékmű talapzatát.
Épített és mentett – Kolozsvár egykori főépítészének, Pákei Lajosnak a hagyatékát bemutató kötetet ismertettek a Kolozsvári Magyar Napokon.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!