
Fotó: IDEA Könyvtér/Facebook
Kolozsvár egykori városi főmérnökéről, Pákei Lajosról jelent meg új kötet, amelyet március 6-án mutatnak be a kincses városban – közölte az IDEA Könyvtér.
2024. február 25., 10:452024. február 25., 10:45
A Holnap Kiadó gondozásában napvilágot látott kötetet a Vallásszabadság Háza konferenciatermében (Kossuth Lajos utca (December 21. sugárút), 14. szám) ismerhetik meg az érdeklődők március 6-én, szerdán 18 órától. A kiadó Az építészet mesterei sorozatába illeszkedő könyvet Kovács András művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mutatja be.
Amint a kötet ismertetőjében szerepel,
Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás király szobrának talapzata, s a szülőházon elhelyezett emléktábla is. Tervei nyomán számos intézményi és magáncélú épületet emeltek Kolozsváron, főúri lakokat, villákat Erdély-szerte. Pákeit megannyi templomtervezése révén az unitárius liturgia által igényelt centrális térszervezés erdélyi úttörőjeként tartjuk számon, s Erdély nagyjait idézik az általa tervezett emlékhelyek, köztük több, a Házsongárdi temetőben található síremlék. A békeidőbeli kolozsvári városkép kialakítása mellett,
Az elmúlt esztendők kutatásainak, az erdélyi műemlékkutatás ismert jeleseinek és melléjük felzárkózott fiataljainak köszönhetően napjainkra Pákei Lajos építész neve és munkássága végre a helyi köztudatban is összefonódni látszik szülővárosával, Kolozsvárral. Jelen kötet azonban a monográfiasorozat átfogó lehetőségeinek segítségével emeli ki a lokális érdeklődés szűkre méretezett keretei közül az életmű egy-egy szegmensét, tárja azokat a teljes magyar építészettörténet iránt érdeklődők elé, bőséggel illusztrálva az örökségbe kapott hagyatékot őrző megannyi gyűjtemény gazdag anyagából.

Száz éve, 1921. március 22-én hunyt el Kolozsváron Pákey Lajos, a kincses város egykori főépítésze. Ő tervezte többek között a Mátyás-szobor és a Sissi-emlékmű talapzatát.

Épített és mentett – Kolozsvár egykori főépítészének, Pákei Lajosnak a hagyatékát bemutató kötetet ismertettek a Kolozsvári Magyar Napokon.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!