A Mátyás-szoborcsoport talapzatát is Pákey Lajos tervezte
Fotó: Jakab Mónika
Száz éve, 1921. március 22-én hunyt el Kolozsváron Pákey Lajos, a kincses város egykori főépítésze. Ő tervezte többek között a Mátyás-szobor és a Sissi-emlékmű talapzatát.
2021. március 11., 21:272021. március 11., 21:27
Ha csak a Főtéren látható szoborcsoport talapzatát tervezi, neve akkor is fennmarad a város nagyjai között. Ám alig van Kolozsvárnak olyan jelentős épülete, amelyhez ne lenne köze. Manapság, amikor idegenek egyre inkább maguknak követelik Kolozsvárt és annak épített örökségét is, érdemes egy pillantást vetni annak az embernek az életére és munkásságára, aki gyakorlatilag kialakította a város arculatát.
Kelemen Lajos a következő szavakkal méltatta 1921-ben az építész életművét az Unitárius Közlönyben megjelent nekrológban: „Pákey Lajos a 19. század végén és a 20. század elején csaknem fél évszázadig egyedüli klasszikus képzettségű és a klasszikus stílusirányt képviselő építőművésze volt Kolozsvárnak – sőt a magyarok közül egész Erdélynek is”.
Kolozsváron született 1853. március 1-jén egy Székelyföldről elszármazott unitárius családban. Elemi és középiskolai tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte. Nevelője és tanára Dersy János volt, aki igen korán felismerte Pákey művészi tehetségét. A későbbi építész szüleihez intézett levelében meg is írta, hogy a fiú „egész nap építőkockáival játszik, gyönyörű kastélyokat és várakat rak össze, úgy látszik, tehetsége van az építészethez”. Otthon Sárdi István festőművész tanította rajzolni a gyereket, tehetsége szerencsére nem kallódott el: érettségi vizsgája után, 1872-ben a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem hallgatója lett, egy évvel később pedig tanulmányait a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta. Az itt szerzett oklevelét 1877-ben honosította a budapesti Műegyetemen. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, ahol négy évig a század híres dán származású építészének, Theofil Hansennek volt tanítványa.
Kolozsvár egykori főépítészének az igazolványa
A szakirodalom Pákey harmincnál több jelentős épületét tartja számon: Kolozsváron az Unitárius Kollégium (később Brassai Sámuel Líceum, ma a János Zsigmond Unitárius Kollégium), Iparmúzeum (manapság a Műszaki Egyetem működik benne), Kereskedelmi Akadémia, a sétatéri Kioszk és Korcsolyapavilon, a New York (majd Continental) szálloda. Ő készítette el „az utolsó erdélyi polihisztor”, Brassai Sámuel síremlékét is a Házsongárdi-temetőben, a Sissi-szobor fellegvári díszes talapzatát, és megtervezte a Szent-Mihály templomot körülvevő láncos kerítést. Vidéken több kórház, templom, gimnázium kastély megálmodója.
Utolsó éveiben egy nagyszabású kiadványt tervezett Kolozsvár építészeti emlékeiről a 16. századtól a 19. század derekáig. Bár halála meghiúsította gyűjtőmunkája befejezését, rajzai (egy részük, többnyire előkészítő vázlatok és másodpéldányok az Unitárius Püspökség levéltárába, másik részük 1969-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek) pótolhatatlan dokumentumai Kolozsvár történeti múltjának és művészeti életének. A nagy rajzgyűjtemény elkészítésében, az építészeti emlékek rajzos felleltározásában, az időhatárok kiszélesítésében meghaladta a múlt század végi hivatalos műemléki gyakorlat neves szakemberei által képviselt álláspontot is. A több ízben átmásolt és letisztázott anyag azonban nem állt össze a tervezett albummá, Pákey Lajos 68 éves korában elhunyt.
Felépítése előtt ezen a helyen szintén szálloda állt, a klasszicista stílusban épült Nemzeti Szállót 1894-ben bontottak le, hogy átadja helyét a Pákey Lajos által tervezett új kávéházas hotelnek. A munkálatok alig egy évet vettek igénybe, 1895-ben át is adták az épületet, épp időben, hogy a Mátyás-szoborcsoport 1902-es avatásakor teljes pompájában fogadhassa a jelentős vendégeket. Az épület Kolozsvár urbánus legendáinak gyakorta főszereplője, zamatos történetek helyszíne, mindenféle művészemberek, bohémok második otthona volt. A múlt század elején még divat volt, hogy az írók, újságírók a kávéházban, mahagónifa-asztalok lapján rótták a betűket, a futárok egyenesen a szerzők kezéből átvett kéziratokkal rohantak a nyomdába. De ügyvédek fogadták itt ügyfeleiket, grófok, bárók olvasták kedvenc napilapjukat a reggeli kávé mellett, és előcsarnokában fiákeresek melegedtek hűvösebb hajnalokon.
A csodálatos tervezésű, jelenleg üresen álló New York szálloda Kolozsvár Főterén
Fotó: Biró István
Pákey Lajos gyönyörű környezetben, egy domboldalon felfelé kúszó utcában épített magának villát. Az épület ma is rendezett, jelenleg a Pszichológiai Intézet működik benne.
Rajta kívül a zenekedvelő házigazda otthonában a korszak sok jeles művésze is megfordult.
Pákey nemcsak épített, de a pusztulásra ítélt műrészletek megőrzéséről is gondoskodott. A századforduló körül megindult nagyarányú építkezések következtében lebontott régi polgári házakból kiemeltette a veszélyeztetett művészi kőemlékeket – a kolozsvári kőfaragó iskola megannyi reneszánsz faragványát –, és kolozsvári villájába építette be, így az valóságos építészeti múzeummá vált. A nyugati oldal ablaka a Wolphard–Kakas-házból származik, latin felirata magyarul: „Semmi sem erősebb az igazságnál”. Az északi oldalon látható ablak Henzler ezüstműves házából került ide. Felirata: „Emlékezz a halálra”. A feliratot két puttófigura veszi közre, ezek épp az élet lángját oltják ki. Szintén ebből a házból egy reneszánsz kapumaradvány is a villába került az északi oldal bejárata felé. A villa nyugati oldalán reneszánsz ajtó található, rajta felirat: „Míg igazul élsz, ne gondolj a rosszak szavával”. A villa déli oldalon látható BE betűjegyes címerpajzs a Bogner–Gelyén-házból való, a BE monogram Bogner Imre 16. század végén élt kolozsvári főbíróé.
Évekkel ezelőtt szóba került, hogy a városvezetés emléktáblával is megjelöli őket. Konkrét lépések az ügyben persze mindmáig nem születtek, az utókor pedig lassan elfelejti az egykori főépítész nevét…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!