Száz évvel ezelőtt, 1922. május 22-én tartották a Székely himnusz nyilvános bemutatóját
Fotó: Kovászna Megyei Művelődési Központ
Tudományos konferenciát tartanak a Székely himnuszként közismertté vált ének százéves évfordulóján szombaton Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Tanács és a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében. A rendezvény helyszíne a Bod Péter Megyei Könyvtár.
2022. május 19., 08:582022. május 19., 08:58
Az eredetileg Kántáté címet viselő szöveg 1921-ben született, szerzője az erdélyi származású Csanády György, zenéjét dr. Mihalik Kálmán szerezte. A konferenciát az első nyilvános bemutató (1922. május 22.) százéves évfordulója alkalmából tartják.
A megnyitót Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke tartja, majd a Székely himnusz eredeti és a hivatalos elfogadás előtt álló, hangszerelt változatát előadja a Vox Humana kórus.
Előadást tart többek közt Szekeres Attila István heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke Székely jelképek a kezdetektől napjainkig címmel, Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi adjunktus Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született. Adatok a székely himnusz dallamának keletkezéséhez címmel. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész A mítosz szerepe a székelység tudatában (1848-ig) című előadása és Bárdi Nándor magyarországi történésznek a Néprajzi csoportból kisebbség. Székelyföldi közművelődési programok a két világháború között című értekezése is szerepel a programban.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményében rámutatott, a Mihalik Kálmán által megzenésített vers, amelynek szerzője Csanády György volt, az első világháború után nem csak Erdélyben terjedt el, hanem az egész Kárpát-medencében, természetes és közösségi, érzelmi válasz volt Magyarország feldarabolására. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty Szózata mellett a magyar nemzeti érzés kollektív megélésének nyitott még egy utat.
Werner Gábor karmester jóvoltából ez a hivatalos partitúra ebben az évben megszületett, és köszönhetően az MTVA aktív közreműködésének, már létezik egy hangfelvétel is, amely a közszolgálati médiavagyon része” – írja a közlemény.
A hangfelvételek három változatban érhetőek el az SZNT YouTube-csatornáján: szimfonikus zenekar és négyszólamú kórus; fúvószenekar és egyszólamú kórus; szimfonikus zenekar és egyszólamú kórus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!