Hirdetés

A felnőttkor vicces elviselhetetlensége – a romániai mozikban Groșan Cristina első nagyjátékfilmje

Groșan Cristina: a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk •  Fotó: Cinemagia.ro

Groșan Cristina: a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk

Fotó: Cinemagia.ro

Csütörtöktől látható a romániai mozikban Groșan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmje. A román-magyar rendező alkotása egyszerre szól tévelygésről, könnyedségről, halálról és a felnőtté válás egyre kitolódó folyamatáról.

Pap Melinda

2022. január 27., 15:362022. január 27., 15:36

2022. január 28., 11:112022. január 28., 11:11

A felnőtté válás hosszas, egyszerre szomorú és vicces folyamatának képi leírása Groșan Cristina első nagyjátékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell című alkotás. Az aradi származású, Kolozsváron végzett rendező a kincses városban szerda este tartott díszbemutatón mesélt a nem mindennapi alkotás keletkezéséről.

A filmbeli történet szerint a 30 éves Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) élete kezd összeállni, amikor barátjával, Bencével (akit a marosvásárhelyi Bányai Kelemen Barna alakít) kiköltöznek a bérelt lakásból, és egy lakáskölcsönbe belemenve saját otthont vásárolnak. A költözés előtti este azonban nem várt fordulatot vesz, ugyanis a rég nem látott távoli rokonáról, Irma néniről (Lőrinc Katalin) – akinél éjszakára meghúzná magát –, kiderül, hogy meghalt. A halottkémekre várva Maja kénytelen ott maradni a holttesttel, miután az anyja (Hernádi Judit) nem hajlandó erre, de beállít gyerekkori barátnője, Sára (Huzella Júlia) is, akivel együtt próbálják feldolgozni a felnőtté válás nehézségeit.

Hirdetés

A holttest elszállításának végeláthatatlan, bürokratikus folyamata bővelkedik az abszurd szituációkban, az éjszaka alatt Maja kénytelen szembesülni mélyen eltemetett problémáival, és rájön, hogy a saját boldogsága érdekében muszáj kockáztatnia.

Valós kerettörténet

A vetítést követően Groșan Cristina rendező és Vodál Vera gyártásvezető mesélt a film keletkezéséről, válaszolt számos nézői kérdésre. A beszélgetésen kiderült, hogy a kerettörténet valós – a rendezőnek el kellett egyszer tölteni egy éjszakát egy halott társaságában –, ahogy egyes abszurd epizódoknak is van valóságalapja.

Groșan Cristina elmondta: a forgatókönyvet a főszereplőt alakító Rainer-Micsinyei Nórával együtt írták, akivel régóta érezték a társadalmi nyomást, hogy 30 éves korban ideje felmutatni valamit.

A Maját alakító Rainer-Micsinyei Nóra, aki a forgatókönybe is besegített •  Fotó: Cinemagia.ro Galéria

A Maját alakító Rainer-Micsinyei Nóra, aki a forgatókönybe is besegített

Fotó: Cinemagia.ro

Ez a megfelelési kényszer vicces helyzeteket teremt, jöttek rá, melyeket sikeresen mutat be a film – az abszurd szituációkon sokszor egy emberként nevetett fel a kolozsvári közönség. Mint elhangzott, az alkotás egy „coming of age” film (felnövéstörténet), mely azt igyekszik bemutatni, hogy ez a folyamat napjainkban egyre inkább kitolódik, „a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk”.

Az elsőfilmes rendező két generáció között von párhuzamot, a kommunizmusban felnőtt szüleink nemzedékének „jobban ki volt kövezve az útja”, a jelenlegi fiatal felnőtteknek nagyobb a szabadsága, de a bizonytalanság is több az életükben. „Most felnőttnek lenni más fogalom, mint pár évtizede” – ismerte el.

„Románként” Budapesten

A szarajevói filmfesztiválon nagy sikert aratott alkotás rövid idő alatt, kis költségvetésből készült a Nemzeti Filmintézet első filmeseknek szóló inkubátor programja keretében. Groșan Cristina rendező szerint maga a forgatókönyv is erre lett írva, így a forgatás gördülékenyen zajlott. Szerencsésnek mondta magát, hogy profi produkciós csapat segítette a munkát.

Groșan Cristina rendező a szarajevói filmfesztiválon •  Fotó: Cinemagia.ro Galéria

Groșan Cristina rendező a szarajevói filmfesztiválon

Fotó: Cinemagia.ro

A fiatal rendező szerint a máshonnan jött ember „tudatlansága” is segítette az alkotási folyamatot, amikor például úgy kereste meg a Maja anyját alakító Hernádi Juditot, hogy nem tudta, a színésznő „élő legendának” számít Magyarországon, és már több mint tíz éve nem játszott filmben.

A közönségből érkező „mit keresel románként Budapesten?” kérdésre válaszolva elmondta: vegyes családból származik, egyszerre érzi magát románnak és magyarnak – ez abból is meglátszott, hogy bár volt hivatalos tolmács, ragaszkodott hozzá, hogy mindkét nyelven ő ossza meg mondanivalóját a közönséggel.

„Magyarországon én vagyok a román, itt én vagyok a magyar” – írta le a két közeg kettős identitásához való viszonyulását nevetve Groșan Cristina.

Elmondta, aradiként sokáig félt magyarul beszélni, de tíz év budapesti lét után „már megy neki”, hiszen bár a magyar fővárosba mesterképzésre ment, utána ott maradt. A film témájára reflektálva elmondta, hogy bár az első nagyjátékfilm elkészítése nagy nyomás, annyira régóta foglalkoztatta a téma, annyira összefutott minden szál, hogy könnyű volt megvalósítani.

Jelenet a filmből •  Fotó: Cinemagia.ro Galéria

Jelenet a filmből

Fotó: Cinemagia.ro

Elismerte, amikor nekifogtak, még a „fogalmam sincs mit csinálok” érzés dominált, kérdéseket sem tudtak megfogalmazni, ez mára megváltozott. Úgy vélte, a film létrejötte kitartás és szerencse kérdése is volt. A furcsa címről elmondta: szintén valós történet ihlette, de az eddigi rövidfilmjeinek is „bonyolult, nem oda illő” címei vannak, hiszen az önirónia is bennük van.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
2025. november 25., kedd

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.

Csipkeszegi táncház: múzeumokkal, közösségi eseményekkel őrzik a széki népi kultúrát
Hirdetés
2025. november 23., vasárnap

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.

Bogdán Zsolt színművész Márai-estjéről: „a legegyszerűbb a legértékesebb, csak meg kell tudni hallani”
2025. november 22., szombat

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron

Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.

Az úszó- és filmcsillag Johnny Weissmullerről elnevezett mozi kezdte meg működését Temesváron
2025. november 22., szombat

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról

A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.

Színház a színházban, ahol a fontos dolgok láthatatlanok – A szatmári Harag György Társulat ősbemutatójáról
Hirdetés
2025. november 21., péntek

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról

Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.

Magyar, román, erdélyi, dobrudzsai – Doina Gecse-Borgovan magyarra fordított kötetéről, kultúrák közti átjárhatóságról
2025. november 19., szerda

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba

A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.

Keserédes, megható izlandi film érkezik az erdélyi mozikba
2025. november 19., szerda

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának

2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.

Főszerepben a bábok: hetedik alkalommal ad otthont Nagyvárad az erdélyi magyar bábszínházak fesztiváljának
Hirdetés
Hirdetés