Groșan Cristina: a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk
Fotó: Cinemagia.ro
Csütörtöktől látható a romániai mozikban Groșan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmje. A román-magyar rendező alkotása egyszerre szól tévelygésről, könnyedségről, halálról és a felnőtté válás egyre kitolódó folyamatáról.
2022. január 27., 15:362022. január 27., 15:36
2022. január 28., 11:112022. január 28., 11:11
A felnőtté válás hosszas, egyszerre szomorú és vicces folyamatának képi leírása Groșan Cristina első nagyjátékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell című alkotás. Az aradi származású, Kolozsváron végzett rendező a kincses városban szerda este tartott díszbemutatón mesélt a nem mindennapi alkotás keletkezéséről.
A filmbeli történet szerint a 30 éves Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) élete kezd összeállni, amikor barátjával, Bencével (akit a marosvásárhelyi Bányai Kelemen Barna alakít) kiköltöznek a bérelt lakásból, és egy lakáskölcsönbe belemenve saját otthont vásárolnak. A költözés előtti este azonban nem várt fordulatot vesz, ugyanis a rég nem látott távoli rokonáról, Irma néniről (Lőrinc Katalin) – akinél éjszakára meghúzná magát –, kiderül, hogy meghalt. A halottkémekre várva Maja kénytelen ott maradni a holttesttel, miután az anyja (Hernádi Judit) nem hajlandó erre, de beállít gyerekkori barátnője, Sára (Huzella Júlia) is, akivel együtt próbálják feldolgozni a felnőtté válás nehézségeit.
A vetítést követően Groșan Cristina rendező és Vodál Vera gyártásvezető mesélt a film keletkezéséről, válaszolt számos nézői kérdésre. A beszélgetésen kiderült, hogy a kerettörténet valós – a rendezőnek el kellett egyszer tölteni egy éjszakát egy halott társaságában –, ahogy egyes abszurd epizódoknak is van valóságalapja.
A Maját alakító Rainer-Micsinyei Nóra, aki a forgatókönybe is besegített
Fotó: Cinemagia.ro
Ez a megfelelési kényszer vicces helyzeteket teremt, jöttek rá, melyeket sikeresen mutat be a film – az abszurd szituációkon sokszor egy emberként nevetett fel a kolozsvári közönség. Mint elhangzott, az alkotás egy „coming of age” film (felnövéstörténet), mely azt igyekszik bemutatni, hogy ez a folyamat napjainkban egyre inkább kitolódik, „a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk”.
Az elsőfilmes rendező két generáció között von párhuzamot, a kommunizmusban felnőtt szüleink nemzedékének „jobban ki volt kövezve az útja”, a jelenlegi fiatal felnőtteknek nagyobb a szabadsága, de a bizonytalanság is több az életükben. „Most felnőttnek lenni más fogalom, mint pár évtizede” – ismerte el.
A szarajevói filmfesztiválon nagy sikert aratott alkotás rövid idő alatt, kis költségvetésből készült a Nemzeti Filmintézet első filmeseknek szóló inkubátor programja keretében. Groșan Cristina rendező szerint maga a forgatókönyv is erre lett írva, így a forgatás gördülékenyen zajlott. Szerencsésnek mondta magát, hogy profi produkciós csapat segítette a munkát.
Groșan Cristina rendező a szarajevói filmfesztiválon
Fotó: Cinemagia.ro
A közönségből érkező „mit keresel románként Budapesten?” kérdésre válaszolva elmondta: vegyes családból származik, egyszerre érzi magát románnak és magyarnak – ez abból is meglátszott, hogy bár volt hivatalos tolmács, ragaszkodott hozzá, hogy mindkét nyelven ő ossza meg mondanivalóját a közönséggel.
Elmondta, aradiként sokáig félt magyarul beszélni, de tíz év budapesti lét után „már megy neki”, hiszen bár a magyar fővárosba mesterképzésre ment, utána ott maradt. A film témájára reflektálva elmondta, hogy bár az első nagyjátékfilm elkészítése nagy nyomás, annyira régóta foglalkoztatta a téma, annyira összefutott minden szál, hogy könnyű volt megvalósítani.
Jelenet a filmből
Fotó: Cinemagia.ro
Elismerte, amikor nekifogtak, még a „fogalmam sincs mit csinálok” érzés dominált, kérdéseket sem tudtak megfogalmazni, ez mára megváltozott. Úgy vélte, a film létrejötte kitartás és szerencse kérdése is volt. A furcsa címről elmondta: szintén valós történet ihlette, de az eddigi rövidfilmjeinek is „bonyolult, nem oda illő” címei vannak, hiszen az önirónia is bennük van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!