
Fotó: Biró István
„A történet ma is aktuális, de ez nem Shakespeare hibája vagy az én hibám, hanem egyszerűen ilyen a történelem” – fogalmazott Silviu Purcărete rendező a Julius Caesar című darab kolozsvári bemutatóját beharangozó hétfői sajtótájékoztatón. A Shakespeare-mű premierjét pénteken 19 órától tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében.
2015. október 05., 22:222015. október 05., 22:22
A rendező a rá jellemző szűkszavúsággal vallott a próbafolyamatról. Elmondta: szívesen dolgozik együtt a kolozsvári magyar színházzal, hiszen itt igazi művészek dolgoznak, ugyanakkor itt egyszerre érezheti magát szabadnak és sebezhetőnek, amely elengedhetetlen az alkotáshoz. Hozzáfűzte: lényeges, hogy magyar nyelvű az előadás.
„Mi nem Shakespeare-t játszunk, hanem román vagy magyar fordításokat. A fordítás már önmagában az »első hamisítás«, hiszen az már az eredeti szöveg egyfajta értelmezése” – mutatott rá Purcărete. Újságírói kérdésre a világhírű román rendező elmondta: diákkorában olvasta a Julius Caesart, és most Tompa Gábor színházigazgató felkérésére vette elő újra a szöveget, amely ezúttal is nagy hatást gyakorolt rá.
Visky András, a darab dramaturgja ugyanakkor elmondta: a Shakespeare-műnek összesen négy magyar nyelvű fordítása létezik, végül egy adaptáció mellett döntöttek: Jánosházy György fordítását Visky dolgozta át úgy, hogy a szöveg 60 százaléka megváltozott. Hozzáfűzte: először Vörömarty Mihály fordította le a Julius Caesart magyar nyelvre, és noha a szöveg csodálatos, a mai néző 80 százalékát már nem értené.
Visky a sajtó számára készült, a darabot bemutató szövegében úgy fogalmaz: „Shakespeare talán legkeményebb politikai drámája a Julius Caesar, amely nemcsak hibátlan éleslátásával, hanem meglepő időszerűségével nyűgöz le”. Mint írja: Brutus és a köztársaság-párti szenátortársai a közjó nevében szerveznek összeesküvést Caesar ellen, ám a zsarnokságra törő hadvezér meggyilkolásával nem a rend áll helyre, hanem elszabadul a pokol: polgárháború robban ki, iszonyatos romlás dúlja fel Rómát. „Vajon ugyanezen az úton járunk mi magunk is az arab tavasztól a világkáoszig?” – teszi fel a költői kérdés Visky.
Visky András ugyanakkor bejelentette: a kolozsvári magyar színház csütörtökön Dragomán György íróval szervez közönségtalálkozót, szombaton pedig a budapesti Gólem színház lép fel Kolozsváron.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!