Orosz nézőpont szerint a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett

a TASZSZ-nak adott, vasárnap megjelent interjújában. Amint az MTI arról beszámolt, diplomata rámutatott, hogy az unión belül még mindig vita folyik arról, hogy egyáltalán nevezzenek-e ki különleges képviselőt az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra az ukrajnai rendezés ügyében. Maga a brüsszeli apparátus hűvösen viszonyul az elképzeléshez, „mivel ellentétes az Európai Külügyi Szolgálat és annak vezetője, Kaja Kallas oroszellenes politikájával, amelynek célja hazánk elszigetelése és az Oroszországgal való kapcsolatok minimálisra csökkentése”.

Brüsszel, elutasítva a közvetlen párbeszédet országunkkal, lényegében maga fosztotta meg magát a helytől a tárgyalóasztalnál” – mondta. Galuzin kijelentette, hogy Oroszország keményebb tárgyalási pozícióra váltott Ukrajnával szemben a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a novgorodi régióban lévő rezidenciáját december 29-én ért ukrán dróntámadás nyomán. Ezt a február 4-5-én Abu-Dzabiban biztonsági kérdésekben megtartott háromoldalú biztonsági egyeztetésen az ukrán és az amerikai tárgyalófél értésére adta. Részleteket ezzel kapcsolatban nem árult el, arra hivatkozva, hogy a felek megfogadták: a tárgyalások tartalmát nem fogják kiszivárogtatni. Emlékeztetett rá, hogy

arra hivatkozva, hogy ott nem értek el „érzékelhető haladást”. A diplomata ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Kijev nem reagált Moszkvának a tárgyalási folyamat hatékonyságának növelését célzó javaslataira, amelyek egyebek között

• egy, a tűzszünet rendjét felügyelő kétoldalú központ felállítására,
• a katonai, politikai és humanitárius kérdések megoldására létrehozandó munkacsoportok létrehozására
• és a delegációk szintjének megemelésére vonatkoztak.

Orosz külügyminiszter-helyettes: megismétlődhet a „moldovai forgatókönyv”

A 2026-ban esetleg megtartandó ukrajnai választások és területi kérdésről megrendezendő népszavazás kilátásaival kapcsolatban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megismétlődhet a „moldovai forgatókönyv”, azaz miközben akadályozni fogják az Oroszországban élő ukránok részvételét, maximálisan ki fogják használni a nyugati diaszpóra szavazatait. Mindemellett emlékeztetett rá, hogy

és hogy mindent megtesz az ukrajnai béke érdekében. Felidézve Putyin elnök korábbi ígéretét, miszerint Oroszország kész fontolóra venni, hogy a választások idején ne mérjen csapásokat Ukrajna belsejére, a diplomata azt hangoztatta, hogy Moszkva nem fog „lealacsonyodni” Kijev szintjére, és lehetővé fogja tenni az ukránok számára, hogy maradéktalanul gyakorolhassák alkotmányos választójogukat, és önállóan döntsenek országuk jövőjéről. Emlékeztetett rá, hogy a 2024 márciusában, az orosz elnökválasztások idején a szavazóhelyiségeket a harci cselekmények közvetlen közelében is megnyitották, annak ellenére hogy az ukrán fél megpróbálta megzavarni a választási folyamatot a frontvonalhoz közeli régiókban,

Putyin tavaly márciusában tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint Ukrajna esetében az ENSZ égisze alatt külső adminisztráció létrehozása az egyik lehetséges megoldás, Galuzin kijelentette, hogy „összességében Oroszország kész megvitatni az Egyesült Államokkal, európai és más országokkal” ezt a lehetőséget.

Az akadályozó tényezők között megemlítette, hogy az ENSZ-ben nincs hivatalosan rögzített, egységes mechanizmus az ideiglenes nemzetközi adminisztrációk létrehozására a konfliktus által érintett területeken, hogy az első lépés a szembenálló felek közötti megállapodás elérése lenne, és az utóbbi időben gyakorlatilag nem folyik nyilvános vita Ukrajna a világszervezet égisze alatt álló külső igazgatásának bevezetéséről.

Rámutatott, hogy Moldovában minden vezető pozíciót olyanok töltenek be, akiknek román útlevelük van és „egyre több kezdeményezés születik a moldovaiak erkölcsi és értékrendjének a nyugati liberális értékekkel erőszakos felváltására”. Galuzin kétségtelennek nevezte, hogy Kisinyov és brüsszeli "kurátorai" folytatni fogják a moldovai államiság, szuverenitás, nemzeti identitás felszámolását, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a moldovaiak több mint 70 százaléka ellenzi az egyesülést.

a két ország egyesülésének szükségességéről, és a moldovai nép akaratának kifejezésére hivatkozik ebben a kérdésben.

korábban írtuk

Lavrov: Oroszország nem tervezi megtámadni Európát, de visszavág, ha kell

Oroszországnak nincs terve Európa megtámadására, de szükség esetén készen áll a katonai megtorlásra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.