Hirdetés

Orosz nézőpont szerint a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett

orosz

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben

Fotó: Európai Bizottság

Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.

Krónika

2026. február 15., 21:272026. február 15., 21:27

2026. február 15., 21:302026. február 15., 21:30

Amíg az EU-s politikusok nem értik meg, hogy az ukrajnai konfliktus kiváltó okainak megvitatása nem Oroszországnak tett engedmény, hanem

hozzájárulás az európai kontinens hosszú távú biztonságához, addig korai lenne bármilyen minőségben is beszélni a szerepükről a békés rendezésben – jelentette ki Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes

Hirdetés

a TASZSZ-nak adott, vasárnap megjelent interjújában. Amint az MTI arról beszámolt, diplomata rámutatott, hogy az unión belül még mindig vita folyik arról, hogy egyáltalán nevezzenek-e ki különleges képviselőt az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokra az ukrajnai rendezés ügyében. Maga a brüsszeli apparátus hűvösen viszonyul az elképzeléshez, „mivel ellentétes az Európai Külügyi Szolgálat és annak vezetője, Kaja Kallas oroszellenes politikájával, amelynek célja hazánk elszigetelése és az Oroszországgal való kapcsolatok minimálisra csökkentése”.

„Azok ideológiai szűklátókörűsége és a nyílt inkompetenciája, akik jelenleg az »egységes Európa« külpolitikai irányvonalának kialakításáért felelősek, hibás stratégiai számításhoz vezetett.

Brüsszel, elutasítva a közvetlen párbeszédet országunkkal, lényegében maga fosztotta meg magát a helytől a tárgyalóasztalnál” – mondta. Galuzin kijelentette, hogy Oroszország keményebb tárgyalási pozícióra váltott Ukrajnával szemben a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a novgorodi régióban lévő rezidenciáját december 29-én ért ukrán dróntámadás nyomán. Ezt a február 4-5-én Abu-Dzabiban biztonsági kérdésekben megtartott háromoldalú biztonsági egyeztetésen az ukrán és az amerikai tárgyalófél értésére adta. Részleteket ezzel kapcsolatban nem árult el, arra hivatkozva, hogy a felek megfogadták: a tárgyalások tartalmát nem fogják kiszivárogtatni. Emlékeztetett rá, hogy

az ukrán fél az Egyesült Államok nyomására ült ismét tárgyalóasztalhoz idén január 23-án Abi-Dzabiban, miután egyoldalúan kilépett az Isztambulban 2025 májusában újrakezdett tárgyalási folyamatból,

arra hivatkozva, hogy ott nem értek el „érzékelhető haladást”. A diplomata ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Kijev nem reagált Moszkvának a tárgyalási folyamat hatékonyságának növelését célzó javaslataira, amelyek egyebek között

  • egy, a tűzszünet rendjét felügyelő kétoldalú központ felállítására,
  • a katonai, politikai és humanitárius kérdések megoldására létrehozandó munkacsoportok létrehozására
  • és a delegációk szintjének megemelésére vonatkoztak.

Orosz külügyminiszter-helyettes: megismétlődhet a „moldovai forgatókönyv”

A 2026-ban esetleg megtartandó ukrajnai választások és területi kérdésről megrendezendő népszavazás kilátásaival kapcsolatban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megismétlődhet a „moldovai forgatókönyv”, azaz miközben akadályozni fogják az Oroszországban élő ukránok részvételét, maximálisan ki fogják használni a nyugati diaszpóra szavazatait. Mindemellett emlékeztetett rá, hogy

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek a mandátuma szerinte már lejárt, 2019-ben még azt ígérte az ukránoknak, hogy csak öt évre választatja meg magát,

és hogy mindent megtesz az ukrajnai béke érdekében. Felidézve Putyin elnök korábbi ígéretét, miszerint Oroszország kész fontolóra venni, hogy a választások idején ne mérjen csapásokat Ukrajna belsejére, a diplomata azt hangoztatta, hogy Moszkva nem fog „lealacsonyodni” Kijev szintjére, és lehetővé fogja tenni az ukránok számára, hogy maradéktalanul gyakorolhassák alkotmányos választójogukat, és önállóan döntsenek országuk jövőjéről. Emlékeztetett rá, hogy a 2024 márciusában, az orosz elnökválasztások idején a szavazóhelyiségeket a harci cselekmények közvetlen közelében is megnyitották, annak ellenére hogy az ukrán fél megpróbálta megzavarni a választási folyamatot a frontvonalhoz közeli régiókban,

„nem riadva vissza a terrorista módszerek alkalmazásától és a szabotázsokakcióktól sem”.

Putyin tavaly márciusában tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint Ukrajna esetében az ENSZ égisze alatt külső adminisztráció létrehozása az egyik lehetséges megoldás, Galuzin kijelentette, hogy „összességében Oroszország kész megvitatni az Egyesült Államokkal, európai és más országokkal” ezt a lehetőséget.

Az akadályozó tényezők között megemlítette, hogy az ENSZ-ben nincs hivatalosan rögzített, egységes mechanizmus az ideiglenes nemzetközi adminisztrációk létrehozására a konfliktus által érintett területeken, hogy az első lépés a szembenálló felek közötti megállapodás elérése lenne, és az utóbbi időben gyakorlatilag nem folyik nyilvános vita Ukrajna a világszervezet égisze alatt álló külső igazgatásának bevezetéséről.

Románia és Moldova esetleges egyesülésének perspektívájával kapcsolatban sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy folytatódnak a volt szovjet tagköztársaságot „mesterségesen elrománosítani próbáló” kísérletek a kisinyovi nyugatbarát erők részéről.

Rámutatott, hogy Moldovában minden vezető pozíciót olyanok töltenek be, akiknek román útlevelük van és „egyre több kezdeményezés születik a moldovaiak erkölcsi és értékrendjének a nyugati liberális értékekkel erőszakos felváltására”. Galuzin kétségtelennek nevezte, hogy Kisinyov és brüsszeli "kurátorai" folytatni fogják a moldovai államiság, szuverenitás, nemzeti identitás felszámolását, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a moldovaiak több mint 70 százaléka ellenzi az egyesülést.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a román nemzeti elit, amellett, hogy teljesen elkötelezett Moldova elrománosítása mellett, nem siet támogatni a kisinyovi vezetés „koraérett” kijelentéseit

a két ország egyesülésének szükségességéről, és a moldovai nép akaratának kifejezésére hivatkozik ebben a kérdésben.

korábban írtuk

Lavrov: Oroszország nem tervezi megtámadni Európát, de visszavág, ha kell
Lavrov: Oroszország nem tervezi megtámadni Európát, de visszavág, ha kell

Oroszországnak nincs terve Európa megtámadására, de szükség esetén készen áll a katonai megtorlásra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 17., kedd

Kallas szerint Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása

Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Kallas szerint Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása
Hirdetés
2026. március 17., kedd

Iráni konfliktus: több európai NATO-tagállam is nemet mondott Trump segítségkérésére

Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.

Iráni konfliktus: több európai NATO-tagállam is nemet mondott Trump segítségkérésére
2026. március 16., hétfő

Uniós biztos: nincs kilátás a békére, valós esély van az Európa elleni orosz agresszióra

Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.

Uniós biztos: nincs kilátás a békére, valós esély van az Európa elleni orosz agresszióra
2026. március 16., hétfő

Irán megfenyegette Romániát az Amerikának nyújtott hadászati támogatás miatt

Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.

Irán megfenyegette Romániát az Amerikának nyújtott hadászati támogatás miatt
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Trump: rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének a Hormuzi-szoros megnyitásában

Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.

Trump: rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének a Hormuzi-szoros megnyitásában
2026. március 16., hétfő

Az Európai Unió „egyetlen molekula energiát sem fog importálni Oroszországból”

Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.

Az Európai Unió „egyetlen molekula energiát sem fog importálni Oroszországból”
2026. március 16., hétfő

Előretört a Nemzeti Tömörülés: a francia önkormányzati választások a 2027-es elnökválasztásról szólnak

A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.

Előretört a Nemzeti Tömörülés: a francia önkormányzati választások a 2027-es elnökválasztásról szólnak
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Izrael legalább még három hétig tervezi a harcot Irán ellen

Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.

Izrael legalább még három hétig tervezi a harcot Irán ellen
2026. március 15., vasárnap

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké

Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak

Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak
Hirdetés
Hirdetés