
2011. december 15., 07:492011. december 15., 07:49
Az Ifjúsági életszakasz művész-, illetve szociológusszemmel című fórumot moderáló Csata Zsombor, a BBTE szociológia tanszékének oktatója, úgy fogalmazott: az előadás által tematizált ifjúsági életszakaszváltás alapvető szociológiakérdés is egyben.
A beszélgetés kezdetén elhangzott, a Váróterem Projekt idén lett kétéves, a társulat pályázati pénzekből tartja fenn magát, ez azonban nem elég arra, hogy a színészek felhagyhassanak polgári foglalkozásukkal, amelyekből jelenleg eltartják magukat. „Ennek ellenére a Váróterem Projekt több mint hobbi, komolyan vesszük” – szögezte le Vetési Nándor, a társulat tagja. Bertóti Johanna, aki az előadás szövegét állította össze elmondta: az előadás a színészek improvizációiból állt össze, az ő feladata volt, hogy egységes masszává gyúrja össze.
A beszélgetést társmoderáló Zsigmond Andrea, a BBTE színház és televízió karának oktatója ugyanakkor a társulat önmeghatározására kérdezett rá, amelyre a színészek részéről az a válasz érkezett, hogy hivatalosan alternatív színháznak hívják magukat, ugyanakkor számukra fontosabb az, hogy függetlenek, hiszen az alternatív színházon szinte minden európai országban mást értenek. Mint részletezték, ők annyiban alternatívak, hogy mást csinálnak, mint az úgynevezett kőszínház, ellenben az alternatív színház megnevezéssel nem vállalják annak formai megkötéseit is.
Hangsúlyozták: a tartalom adja a színházi formát. A társulatnak ugyanakkor többek közt az kölcsönöz alternatív jelleget, hogy olykor kocsmákban népszerűsítik az előadásaikat, bemutatva egy-egy jelenetet jelmezbe öltözve.
Az előadásról Vetési Nándor elmondta: a jelenetek többségét másoktól hallott történetekből rakták össze, amelyeket személyes tapasztalataikkal, élményekkel is kiegészítettek. Mint részletezte, nem törekedtek arra, hogy a diákéletet teljes egészében, minden részletre kiterjedően mutassák be. „Bár sokak szerint az egyetemistaélet felhőtlen, és java részt csak a bulikról szól, azt akartuk megmutatni, hogy ez nem feltétlenül van így” – vallott a társulat szándékairól Vetési.
Zsigmond Andrea ugyanakkor úgy nyilatkozott: a darab erőssége a különböző stílusok ütköztetésében rejlik, illetve felhívta a figyelmet a különálló történetekből összeállított jelenetek allegorikus jellegére. Jövőbeli terveikről szólva, a társulat tagjai elárulták: Ismered a Tejutat? című előadásukat a gimnáziumokban is elő szeretnék adni, úgy alakítják át a produkciót, hogy osztálytermekben is előadható legyen, díszlet, fények és egyéb kellékek nélkül.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.