
2011. március 11., 09:462011. március 11., 09:46
A főképp sóvidéki néptáncokból álló darab elsősorban a gyerekeknek szól – Miklós János, a tánckar vezetője elmondta, azért döntöttek gyerekelőadás mellett, mert úgy véli, fiatalkorban sokkal könnyebb az embert „megfertőzni” a népzenével és a néptánccal, mint felnőttként.
A Bambuc ördög rendezését László Csaba koreográfus, illetve Dimény Levente, a színház Szigligeti Társulatának vezetője jegyzi. László Csaba a táncegyüttes csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Tamási világa, humora és népiessége azért is jelent sokat mind a két rendező, mind az együttes vezetője számára, mert a szerzőhöz hasonlóan ők is székelyek. „Tamási írásaiban ráadásul számos olyan elem bukkan fel, amelyet nagyon könnyű a néptánc nyelvére lefordítani” – magyarázta. Hozzátette: az eredeti szöveget nem gyerekeknek írták, így a táncegyüttes előadása már nem kifejezetten hasonlít a novellára.
Dimény Levente azt fejtette ki, mennyire más dramaturgiai követelményei vannak egy gyerekelőadásnak, mint egy felnőtteknek szólónak: a Bambuc ördög rendezésében arra törekedtek, hogy minél érthetőbb legyen a legkisebbek számára. Ennek érdekében nemcsak a tánc nyelvén szólnak a szereplők, hanem párbeszédek, sőt különleges színpadi látványelemek és ritmusjátékok is helyet kapnak a darabban.
„A Bambuc ördög története arról szól, mi történik egy gyerekkel, akit csintalansága miatt elküldenek a pokolba, ő pedig valóban el is jut oda.
A Nagyvárad Táncegyüttes olvasatában azonban a pokol korántsem olyan sötét hely, mint amilyennek le szokták festeni” – magyarázta el László Csaba. Dimény Levente hozzátette: az alvilág ebben a darabban inkább egy olyan hely, ahol lehetetlen rendet tartani.
A rendezőpárosnak egyébként ez már a harmadik olyan közös munkája, ami Tamási Áron prózájára épül: a Rendes feltámadás és az Emésztő virtus című táncjátékaik is sikert arattak itthon és Magyarországon egyaránt. A premierre március 20-án 18 órakor kerül sor a Nagyváradi Állami Filharmónia dísztermében.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.