
2011. március 11., 09:462011. március 11., 09:46
A főképp sóvidéki néptáncokból álló darab elsősorban a gyerekeknek szól – Miklós János, a tánckar vezetője elmondta, azért döntöttek gyerekelőadás mellett, mert úgy véli, fiatalkorban sokkal könnyebb az embert „megfertőzni” a népzenével és a néptánccal, mint felnőttként.
A Bambuc ördög rendezését László Csaba koreográfus, illetve Dimény Levente, a színház Szigligeti Társulatának vezetője jegyzi. László Csaba a táncegyüttes csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Tamási világa, humora és népiessége azért is jelent sokat mind a két rendező, mind az együttes vezetője számára, mert a szerzőhöz hasonlóan ők is székelyek. „Tamási írásaiban ráadásul számos olyan elem bukkan fel, amelyet nagyon könnyű a néptánc nyelvére lefordítani” – magyarázta. Hozzátette: az eredeti szöveget nem gyerekeknek írták, így a táncegyüttes előadása már nem kifejezetten hasonlít a novellára.
Dimény Levente azt fejtette ki, mennyire más dramaturgiai követelményei vannak egy gyerekelőadásnak, mint egy felnőtteknek szólónak: a Bambuc ördög rendezésében arra törekedtek, hogy minél érthetőbb legyen a legkisebbek számára. Ennek érdekében nemcsak a tánc nyelvén szólnak a szereplők, hanem párbeszédek, sőt különleges színpadi látványelemek és ritmusjátékok is helyet kapnak a darabban.
„A Bambuc ördög története arról szól, mi történik egy gyerekkel, akit csintalansága miatt elküldenek a pokolba, ő pedig valóban el is jut oda.
A Nagyvárad Táncegyüttes olvasatában azonban a pokol korántsem olyan sötét hely, mint amilyennek le szokták festeni” – magyarázta el László Csaba. Dimény Levente hozzátette: az alvilág ebben a darabban inkább egy olyan hely, ahol lehetetlen rendet tartani.
A rendezőpárosnak egyébként ez már a harmadik olyan közös munkája, ami Tamási Áron prózájára épül: a Rendes feltámadás és az Emésztő virtus című táncjátékaik is sikert arattak itthon és Magyarországon egyaránt. A premierre március 20-án 18 órakor kerül sor a Nagyváradi Állami Filharmónia dísztermében.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.