Ellenállás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltételeket szabna, miközben Ukrajna kritikus infrastruktúrája folyamatosan pusztul
Fotó: ukrán katasztrófavédelem
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat, és hangsúlyozta, hogy a háború befejezésére irányuló bármilyen megállapodásnak biztosítania kell a méltóságteljes, tartós békét, valamint egyértelmű biztonsági garanciákat, amelyek megakadályozzák Oroszország újabb támadását.
2026. február 13., 09:302026. február 13., 09:30
Egy, a The Atlantic-nek adott, csütörtökön közölt interjúban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem akadálya a békének, és hogy
„Az általunk választott taktika az, hogy az amerikaiak ne gondolják, hogy folytatni akarjuk a háborút” – mondta Zelenszkij. „Ezért kezdtük el támogatni a javaslataikat minden olyan formában, amely felgyorsítja a folyamatot.”
Ugyanakkor kijelentette, hogy nem fogad el olyan megállapodást, amelyet Ukrajna számára megalázónak tart.
Amikor a harctéri helyzet értékelésére kérték,
és hangsúlyozta, hogy az ország béketárgyalásokra való hajlandóságát nem szabad összetéveszteni azzal, hogy bármilyen, különösen rossz megállapodást hajlandó elfogadni.
Zelenszkij szerint Ukrajna alapvető követelése nem változott: az Egyesült Államok és Európa által adott biztonsági garanciák, amelyek a fegyverszünet életbe lépésével lépnének hatályba.
E nélkül, mondta, a fegyverszünet egyszerűen csak lehetővé tenné Oroszországnak, hogy újraszervezte erőit és újra támadjon.
Elismerte, hogy ezekkel
„Mindezt írásba kell foglalni” – mondta Zelenszkij.
Az elnök a választások kérdését is érintette. „Senki sem ragaszkodik a hatalomhoz” – mondta. „Készen állok a választásokra. De ehhez biztonságra, biztonsági garanciákra és tűzszünetre van
szükségünk.”
Az elnöki hivatal egyik forrása a Kyiv Independentnek nyilatkozva nemrég megpróbálta eloszlatni azokat a pletykákat, miszerint Zelenszkij február 24-én, a teljes körű invázió négyéves évfordulóján bejelenteni tervezte az elnökválasztást vagy egy népszavazást egy esetleges békeszerződésről Oroszországgal.
„Nem tervezte” – válaszolta a forrás arra a kérdésre, hogy az elnök február 24-én bejelenti-e ezt. „Ha nincs biztonság, akkor nincs semmi más.”
Zelenszkij kijelentései akkor hangzottak el, amikor
„Soha nem voltunk ellene a háború befejezésének. Az oroszok azok, akik megmutatták, hogy nem állnak készen a párbeszédre” – mondta.
Szijjártó Péter: Ukrajna folytatja a durva beavatkozását a magyar választásba
Ukrajna folytatja durva beavatkozását a közelgő magyar választásba, ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kőolajszállítás újraindításának megakadályozásával is a kormányt akarja nehéz helyzetbe hozni, de ez nem fog sikerülni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
A tárcavezető a minisztérium közleménye szerint arról számolt be, hogy 58 nap van hátra a parlamenti választásig, és Ukrajna folytatja a nagyon durva beavatkozását a magyar választási folyamatba.
„Ezúttal Magyarország energiaellátásának biztonságát akarják kockáztatni. Zelenszkij elnök ugyanis úgy döntött politikai alapon, hogy továbbra sem engedi a kőolajszállítás újraindítását Magyarország felé a Barátság vezetéken, holott a vezeték műszakilag teljesen alkalmas lenne a szállítás újraindítására, semmifajta műszaki vagy technikai ok nem gátolja a szállítások újraindítását” – mondta.
„Egyszerűen Zelenszkij elnök azt gondolja, hogy a hivatalban lévő kormányt nehéz helyzetbe tudja hozni a közelgő parlamenti választásokon azzal, hogy megnehezíti az ország energiaellátásának biztonságát egy ilyen döntéssel” – tette hozzá.
„Az világos, hogy Zelenszkij és az ukránok a Tisza Pártot segítik a választási kampányban, hiszen nekik az az érdekük, hogy a Tisza Párt nyerjen, hiszen ha a Tisza Párt nyer, akkor megengedik, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba, megengedik, hogy a magyar emberek pénzét elvigyék Ukrajnába, megengedik, hogy Ukrajna belépjen az Európai Unióba” – sorolta.
Majd leszögezte, hogy ezzel szemben a szuverén nemzeti kormány megvédi Magyarországot: „Nemet mondunk Brüsszelnek arra, hogy belevigyenek minket a háborúba, nemet mondunk arra, hogy elvigyék a pénzünket Ukrajnába és nemet mondunk Ukrajna európai uniós tagságára.”
Szijjártó Péter végül hangsúlyozta, hogy a durva választási beavatkozás ellenére, s annak ellenére, hogy Ukrajna nem engedi, hogy újrainduljon a kőolajszállítás Magyarországra, a kormány garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát, és megteszi az ehhez szükséges lépéseket.
Eközben a NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai kontaktcsoport találkozóját követően csütörtökön közölte:
Mark Rutte a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón létfontosságúnak nevezte, hogy a szövetségesek és a partnerek finanszírozásával amerikai felszereléseket biztosító kezdeményezésen (Prioritised Ukraine Requirements List) keresztül még több tagország tegyen felajánlást katonai eszközök beszerzésére Ukrajna megsegítésére.
Rutte elégedettségét fejezte ki az európai védelmi kiadások növekedésével kapcsolatban, majd közölte: az Egyesült Államok is elégedett Európa erőfeszítéseivel a NATO-n belüli tehermegosztás tekintetében. Megismételte, hogy Európának nagyobb pénzügyi terhet kell viselnie a NATO-ban, miközben Washington egyre inkább más kihívásokra, például Kínára összpontosít.
Hangsúlyozta:
Kérdésre válaszolva emlékeztetett: a NATO a demokráciák koalíciója, ami azt jelenti, hogy mindig vannak és lesznek viták és megbeszélések.
„Nagyon unalmas lenne, ha nem így lenne. Láttunk már nagy vitákat a 60-as, 70-es és 80-as években, sőt a közelmúltban is. Szóval emiatt nem aggódom” – fogalmazott Rutte, majd jó hírnek nevezte, hogy a katonai szövetség mindig talál módot az előrelépésre, és arra, hogy újra és újra a fő célkitűzésére összpontosítson: a tagországok egymilliárd állampolgárának védelmére.
Elbridge Colby amerikai hadügyminiszter-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta:
„Azt hiszem, valóban szilárd alapokkal rendelkezünk az együttműködéshez” – fogalmazott Colby, majd hozzátette: a közös teherviselés révén a NATO visszatért ahhoz, aminek eredetileg szánták.
Eközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak nyilatkozva arról beszélt:
Azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította a Moszkvába szóló meghívást tárgyalásra orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal, Peszkov emlékeztetett arra, hogy ebben nincs semmi újdonság, mert ezt már korábban is többször megtette. Hozzáfűzte, hogy az orosz vezető álláspontja a lehetséges találkozó helyszínéről változatlan.
Az újabb orosz–amerikai–ukrán tárgyalási fordulóval kapcsolatban Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes szintén újságíróknak nyilatkozva azt mondta: erről még folynak a nem nyilvános egyeztetések. A tárgyalások első két fordulóját befogadó Abu-Dzabit ideális helyszínnek tartja – tette hozzá.
Korábban megjelent ukrán sajtóértesülések szerint
Az európai vezetőkkel való tárgyalások lehetőségével kapcsolatban Peszkov megismételte, hogy
Putyin soha nem utasította el a közvetlen kapcsolatfelvételt, mert csak így lehet megoldani a fennálló nézeteltéréseket. Megjegyezte, hogy ha akarná, Emmanuel Macron francia elnök vagy Friedrich Merz német kancellár egyszerűen felhívhatná az orosz államfőt. Bírálta azokat az politikusokat, akik az Oroszországgal fennálló összes kapcsolat megszakítását szorgalmazzák.
„Két tábor alakult ki. Az egyik azt hangoztatja, hogy mindentől függetlenül meg kell kezdeni a tárgyalásokat az oroszokkal, és ez egyezik a mi megközelítésünkkel. Mások viszont ragaszkodnak a korábbi, teljesen rövidlátó, észszerűtlen megközelítéshez, miszerint meg kell szakítani minden kapcsolatot velük” – hangoztatta Peszkov.
Mindazonáltal saját sajtótájékoztatóján Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta:
„Ahogy ez gyakran elő szokott fordulni francia kollégáinknál, a szavaknál tovább még nem jutottunk. Hangsúlyozom, soha nem mondtunk le a Párizzsal való magas szintű kapcsolatokról. Hangsúlyoznom kell, hogy a párbeszéd megszakítása nem a mi döntésünk volt, hanem a francia vezetésé” – mondta.
Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Macron korábban közölte: technikai szinten tárgyalások folynak egy francia–orosz csúcs előkészítése érdekében. Peszkov kedden megerősítette, hogy
„Minden alapunk megvan azt feltételezni, hogy e mögött (a francia szándéknyilvánítás mögött) nem annyira az áll, hogy komolyan tárgyalni akarnának, figyelembe véve az alapvető érdekeinket, hanem inkább az a szándék, hogy bekapcsolódjanak az (orosz–amerikai) tárgyalási folyamatba, és megpróbálják ránk kényszeríteni az Európai Unió és az úgynevezett tettre készek szövetsége által támogatott megoldási lehetőségeket” – nyilatkozott csütörtökön Zaharova.
Az orosz diplomata szerint
Zaharova az Ukrajna részleges EU-tagságára vonatkozó terveket „politikai manipulációnak” minősítette.
„Nekem úgy tűnik, hogy az Európai Unió már amúgy is belegabalyodott Ukrajnába, már csak az hiányzik, hogy Ukrajna belépjen oda, és végleg elpusztítsa az Európai Uniót” – fogalmazott.
Úgy vélekedett: gyakorlatilag lehetetlen, hogy Ukrajna megkapja a tavaly neki megígért francia és svéd harci repülőgépeket, mert Európában nincs meg hozzá a szükséges gyártási kapacitás. Hozzátette, hogy
Bejelentette, hogy Oroszország nem képviselteti majd magát Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács jövő csütörtökre tervezett alakuló ülésén. Mint fogalmazott, Moszkva álláspontjának kialakítása a testülettel kapcsolatban még folyamatban van.
A Kuba körül kialakult helyzetről szólva a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország nem szeretne semmiféle eszkalációt a Kubának szállított olaj miatt kivetendő magas amerikai vámok formájában, az orosz–amerikai kereskedelem volumene jelenleg amúgy is nulla.
Peszkov így kommentálta a havannai orosz nagykövetség szerdai bejelentését, miszerint Moszkva humanitárius segélyként hamarosan kőolajat és olajtermékeket fog szállítani a szigetországba.
A szóvivő szerint Oroszország arra számít, hogy a Kuba blokádjával kapcsolatos összes problémát a konstruktív párbeszéd útján sikerül majd rendezni Washingtonnal. Elmondta, hogy Moszkva tárgyal Kubával a neki nyújtandó segítség lehetőségeiről, de erről nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
„Ez a méltóságunk ára” – nem bánja tettét a halott sportolókat ábrázoló sisakja miatt a téli olimpiáról kizárt ukrán sportoló
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csütörtökön úgy döntött, hogy nem engedélyezik az Oroszország által meggyilkolt ukrán sportolók emlékére készült sisak viselését Vladiszlav Heraszkevics ukrán szkeletonversenyző számára.
Heraszkevics harmadik olimpiáján vett volna részt. Miután nem volt hajlandó lecserélni a sisakját, amelyen az oroszok által meggyilkolt ukrán sportolók arcképei voltak láthatók, kizárták a versenyből.
A NOB és a Nemzetközi Bob- és Skeleton Szövetség (IBSF) úgy döntött, hogy a tisztelgés megsérti a versenyszabályokat, így olimpiai szereplése hirtelen véget ért.
„Ez a méltóságunk ára” – írta a 27 éves Heraszkevics az Instagramon, miután néhány órával az olimpiai futama előtt értesítették, hogy kizárták a versenyből.
A verseny előestéjén Heraszkevics a Kyiv Independentnek elmondta, hogy egy harmadik fél felkereste és arra kérte, ne szervezzen Ukrajnát támogató demonstrációkat az olaszországi téli olimpián – szerinte ez a kérés a NOB-tól származhatott.
Ez azonban nem tántorította el. A vita középpontjában álló sisak több mint 20, a háborúban meghalt ukrán sportolót ábrázolt. Köztük vannak olyan egykori versenyzők, akik sportkarrierjüket feladva csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz, valamint orosz támadásokban meghalt civilek. Néhányan közülük gyerekek voltak, akik karrierjük legelején álltak.
„Számomra a sisakon ábrázolt emberek áldozata többet jelent, mint bármelyik érem – mert ők a legértékesebb dolgot adták, amijük volt” – mondta Heraszkevics.
„Egyszerűen csak tiszteletet akartam kifejezni irántuk.”
Heraszkevics úgy vélte, hogy nem sértette meg az Olimpiai Charta 50.2. pontját – amely miatt kizárták –, amely tiltja a demonstrációkat vagy a politikai, vallási vagy faji propagandát az olimpiai helyszíneken. Az Olimpiai Bizottság által betiltott felszerelésen nem volt látható semmilyen szlogen vagy jelszó.
A tilalom láncreakciót váltott ki, mivel más ukrán sportolók is csatlakoztak a kezdeményezéshez, és „az emlékezés nem szabályszegés” feliratú kesztyűket viseltek. A spontán akció hamarosan flash mobbá nőtt, és ukrán katonák és közszereplők is támogatásukról biztosították Heraszkevicset.
Ugyanakkor más ukrán sportolók is felszólaltak a NOB által bevezetett hasonló korlátozások ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Szabadság Érdemrenddel tüntette ki a kizárt sportolót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!