Iráni fegyverszünet kis hibával: az amerikai hadsereg „önvédelemből” katonai célpontokat támadott

– tette hozzá.

Az amerikai és az iráni erők korábban is tűzharcot folytattak a fegyverszünet alatt.

Május elején az amerikai erők olyan iráni katonai létesítményeket vettek célba, amelyek felelősek voltak egy sor „ki nem provokált” rakétás, drónos és kishajós támadásért az öbölben áthaladó amerikai hadihajók ellen.

Donald Trump elnök korábban felhatalmazta az amerikai erőket, hogy reagáljanak az iráni provokációkra a kulcsfontosságú vízi útvonal környékén.

Eközben egy diplomáciai forrás a CNN-nel azt közölte, hogy

Az iráni főtárgyaló, Mohammad Bagher Galibaf, Abbász Aragcsi külügyminiszter és Abdolnaszer Hemmati jegybankelnökből álló magas szintű delegáció hétfőn érkezett Dohába, hogy tárgyalásokat folytasson a Hormuzi-szoroshoz és Irán magasan dúsított uránjához kapcsolódó kérdésekről – mondta a forrás.

A tárgyalások témái között szerepelnek Irán befagyasztott pénzeszközei is, amelyekről a Washington és Teherán között jelenleg tárgyalt szándéknyilatkozat is szól, és amelyek minden végleges megállapodás részét képeznék – mondta korábban a diplomata.

A tárgyalások a katari közvetítők és az iráni delegáció között zajlanak, az Egyesült Államokkal együttműködésben – közölte a forrás.

– mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

„Vagy jó megállapodást kötünk, vagy más módon kell megoldanunk a helyzetet” – mondta Rubio hétfőn indiai látogatása során.

De a szándéknyilatkozat tartalma továbbra is tisztázatlan.

Ennek a megközelítésnek az a központi feltevése, hogy a memorandum aláírása véget vetne a harcoknak, ami mindkét fél számára örömteli hír lenne, mivel Donald Trump amerikai elnöknek idén ősszel időközi választásokkal kell szembenéznie a meredeken emelkedő benzinárak és Irán válságba került gazdasága közepette.

Rubio szerint „elég szilárd alapok vannak a tárgyalóasztalon” a szoros megnyitása és az Irán által kezdeményezett „nukleáris kérdésekről szóló, valóban jelentős, időben korlátozott tárgyalások” tekintetében.

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő vasárnap a CNN-nek elmondta, hogy a keretmegállapodás „60 napot ad a feleknek a végleges megállapodás pontjainak kidolgozására”.

A tisztviselő szerint a lehetséges megállapodás biztosítaná, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez, és arra kötelezné, hogy feladja a magasan dúsított uránt, amelyet az elnök gyakran „nukleáris pornak” nevez.

„A megállapodás felépítésének fontos eleme, hogy ha Irán nem teljesít, akkor semmit sem kap. Nincs por? Nincs dollár. Ahogy a szoros megnyílik, a blokád arányosan enyhül” – mondta a tisztviselő. „Ez a „bízz, de ellenőrizz” elv szteroidokon.”

Az iráni tisztviselők és az állami média azonban másképp értelmezte a dolgot.

„A tárgyalt kérdések nagy részében megegyezésre jutottunk. De azt mondani, hogy ez azt jelenti, hogy hamarosan aláírják a megállapodást – ezt senki sem állíthatja” – mondta Eszmail Bagaji külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.

Miután kijelentette, hogy a megállapodást „nagyrészt letárgyalták”, Trump vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fogja elsietni megállapodást.

„Ha megállapodást kötök Iránnal, az jó és megfelelő lesz, nem olyan, mint amit Obama kötött” – írta Trump vasárnap a Truth Socialon közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy az a megállapodás „egyértelmű és nyitott utat biztosított Iránnak a nukleáris fegyverekhez”.