Kettősség. Miközben zajlanak a tárgyalások egy esetleges békemegállasodásról, az amerikai haderő iráni katonai célpontokat támadott
Fotó: Facebook/U. S. Central Command
Az amerikai hadsereg hétfőn „önvédelmi csapásokat” hajtott végre az iráni rakétakilövő állások és a Hormuzi-szoros környékén tartózkodó hajók ellen – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
2026. május 26., 08:372026. május 26., 08:37
Mindeközben a két ország között tűzszünet van érvényben, és folynak a tárgyalások az iráni háború befejezéséről.
„Az amerikai erők ma önvédelmi csapásokat hajtottak végre Irán déli részén, hogy megvédjék csapatainkat az iráni erők által jelentett fenyegetésektől” – nyilatkozta Timothy Hawkins, a CENTCOM szóvivője a CNN-nek, amikor a Hormuzi-szoros környékén jelentett robbanásokról kérdezték.
– tette hozzá.
Az amerikai és az iráni erők korábban is tűzharcot folytattak a fegyverszünet alatt.
Május elején az amerikai erők olyan iráni katonai létesítményeket vettek célba, amelyek felelősek voltak egy sor „ki nem provokált” rakétás, drónos és kishajós támadásért az öbölben áthaladó amerikai hadihajók ellen.
Donald Trump elnök korábban felhatalmazta az amerikai erőket, hogy reagáljanak az iráni provokációkra a kulcsfontosságú vízi útvonal környékén.
Eközben egy diplomáciai forrás a CNN-nel azt közölte, hogy
Az iráni főtárgyaló, Mohammad Bagher Galibaf, Abbász Aragcsi külügyminiszter és Abdolnaszer Hemmati jegybankelnökből álló magas szintű delegáció hétfőn érkezett Dohába, hogy tárgyalásokat folytasson a Hormuzi-szoroshoz és Irán magasan dúsított uránjához kapcsolódó kérdésekről – mondta a forrás.
A tárgyalások témái között szerepelnek Irán befagyasztott pénzeszközei is, amelyekről a Washington és Teherán között jelenleg tárgyalt szándéknyilatkozat is szól, és amelyek minden végleges megállapodás részét képeznék – mondta korábban a diplomata.
A tárgyalások a katari közvetítők és az iráni delegáció között zajlanak, az Egyesült Államokkal együttműködésben – közölte a forrás.
– mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
„Vagy jó megállapodást kötünk, vagy más módon kell megoldanunk a helyzetet” – mondta Rubio hétfőn indiai látogatása során.
De a szándéknyilatkozat tartalma továbbra is tisztázatlan.
Ennek a megközelítésnek az a központi feltevése, hogy a memorandum aláírása véget vetne a harcoknak, ami mindkét fél számára örömteli hír lenne, mivel Donald Trump amerikai elnöknek idén ősszel időközi választásokkal kell szembenéznie a meredeken emelkedő benzinárak és Irán válságba került gazdasága közepette.
Rubio szerint „elég szilárd alapok vannak a tárgyalóasztalon” a szoros megnyitása és az Irán által kezdeményezett „nukleáris kérdésekről szóló, valóban jelentős, időben korlátozott tárgyalások” tekintetében.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő vasárnap a CNN-nek elmondta, hogy a keretmegállapodás „60 napot ad a feleknek a végleges megállapodás pontjainak kidolgozására”.
A tisztviselő szerint a lehetséges megállapodás biztosítaná, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez, és arra kötelezné, hogy feladja a magasan dúsított uránt, amelyet az elnök gyakran „nukleáris pornak” nevez.
„A megállapodás felépítésének fontos eleme, hogy ha Irán nem teljesít, akkor semmit sem kap. Nincs por? Nincs dollár. Ahogy a szoros megnyílik, a blokád arányosan enyhül” – mondta a tisztviselő. „Ez a „bízz, de ellenőrizz” elv szteroidokon.”
Az iráni tisztviselők és az állami média azonban másképp értelmezte a dolgot.
„A tárgyalt kérdések nagy részében megegyezésre jutottunk. De azt mondani, hogy ez azt jelenti, hogy hamarosan aláírják a megállapodást – ezt senki sem állíthatja” – mondta Eszmail Bagaji külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
Miután kijelentette, hogy a megállapodást „nagyrészt letárgyalták”, Trump vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fogja elsietni megállapodást.
„Ha megállapodást kötök Iránnal, az jó és megfelelő lesz, nem olyan, mint amit Obama kötött” – írta Trump vasárnap a Truth Socialon közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy az a megállapodás „egyértelmű és nyitott utat biztosított Iránnak a nukleáris fegyverekhez”.
Izrael kiterjesztené a csapásokat Libanonban
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arra készülnek, hogy a közeljövőben kiterjesszék műveleteiket Libanonban – közölte hétfőn egy izraeli forrás a CNN-nel, hozzátéve, hogy a lépéseket „az Egyesült Államokkal egyeztetik”.
Az IDF arra is törekszik, hogy újra támadást indítson Bejrút ellen, és ott a Hezbollah magas rangú vezetőit vegye célba – tette hozzá a forrás.
Az agresszívebb katonai megközelítés célja a Hezbollah drónfenyegetésének ellensúlyozása lesz – mondta a forrás. A fenyegetés magában foglalja a száloptikás drónokat is, amelyekkel Izrael eddig nehezen tudott megbirkózni.
Az Ábrahám Egyezményekhez való „kötelező” csatlakozást vár el Donald Trump a Közel-Kelet államaitól
Az Ábrahám Egyezményekhez való „kötelező” csatlakozást vár el Donald Trump amerikai elnök a Közel-Kelet államaitól.
Az elnök Truth Social közösségi oldalán hétfőn megjelent bejegyzésében azzal érvelt, hogy a csatlakozás azoknak az erőfeszítéseknek az elismerése lenne, amelyeket az Egyesült Államok tett a béke érdekében az iráni konfliktus rendezése során.
Donald Trump közölte, hogy az egyezményt már aláírt Egyesült Arab Emírségek és Bahrain emellett elvárja Szaúd-Arábia, Katar, Pakisztán, Törökország, Egyiptom és Jordánia csatlakozását, aminek az iráni békemegállapodáshoz kapcsolódóan kellene megtörténnie.
Utalt az említett államok vezetőivel szombaton folytatott telefonbeszélgetésére is, amelynek elsődleges témája az iráni konfliktus rendezése volt.
Az elnök bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az egyeztetések „szépen haladnak” Iránnal. „Vagy egy nagyszerű egyezség lesz, vagy egyáltalán nem lesz egyezség” – írta, és hozzátette, hogy a harcmezőre való visszatérés esetén a tűzerő „nagyobb és erősebb lesz, mint valaha”.
Az Ábrahám Egyezmények a közel-keleti megbékélést és az izraeli-arab kapcsolatok normalizálását szolgáló nemzetközi megállapodás, amelyhez Izrael mellett elsőként, 2020 őszén az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozott, majd Marokkó és Szudán. Donald Trump elnök 2025-ben Szaúd-Arábiában tett látogatásán sürgette az arab ország vezetőit az Izraellel való kiegyezésre. Kazahsztán 2025-ban bejelentette szándékát az Ábrahám Egyezmények aláírására, amit idén véglegesített.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Királyság, Franciaország és más NATO-tagállamok megakadályozták azt a tervet, amely szerint minden tagállam a GDP-jének 0,25 százalékát szánná Ukrajna katonai támogatására – számolt be vasárnap a The Telegraph a szövets
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.
Egyetlen kormánytag sem kérte, hogy járjon közben Novák Katalin korábbi köztársasági elnöknél K. Endre ügyében, és sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kérte a közbenjárását – mondta Balog Zoltán református püspök az MTI-nek.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.
Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.
A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!