Korábbi tüntetés Julian Assange mellett
Fotó: Wikipédia/Elekhh
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
2024. június 25., 08:142024. június 25., 08:14
Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól. Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést. Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra. A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában. A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe. Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták.
Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt. Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!