Washingtoni figyelmeztetés: megvonhatják a támogatást Izraeltől

Szigor. Joe Biden a Benjámin Netanjahuval folytatott beszélgetés közben •  Fotó: X/Joe Biden

Szigor. Joe Biden a Benjámin Netanjahuval folytatott beszélgetés közben

Fotó: X/Joe Biden

Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön, miután Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Hírösszefoglaló

2024. április 05., 09:002024. április 05., 09:00

John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy valós változtatásokat szeretnének látni az izraeli oldalon és hozzátette, hogy

„amennyiben nem lesz ilyen izraeli részről, akkor a mi oldalunkról kell változásnak történnie”.

A fehér házi illetékes ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen konkrét amerikai válaszok következhetnek, azt mondta, hogy ezt nem szeretné megelőlegezni, de az izraeli tettekben órákon, illetve napokon belül változást várnak.

Az amerikai álláspont változásával kapcsolatban rámutatott, hogy a World Central Kitchen segélyszervezet dolgozói elleni halálos katonai csapás megrázó volt az amerikai fél számára.

John Kirby hangsúlyozta, hogy az Izraeltől nagyon rövid időn belül elvárt lépések között szerepel egyrészt a humanitárius segítség eljuttatásának kiszélesítése a Gázai övezetbe vezető újabb átkelők megnyitása által, másrészt a segélymunkások védelme.

A Fehér Ház közleménye a Joe Biden és Benjámin Netanjahu közötti telefonbeszélgetésről azt emelte ki, hogy az amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a Gázai övezetben dolgozó segélymunkások elleni támadást és a térségben kialakult általános humanitárius helyzetet.

Az állásfoglalás világossá tette, hogy egyértelmű, célzott, és konkrét lépéseket várnak el a civil áldozatok és a humanitárius válság csökkentése érdekében.

Az amerikai elnök azonnali tűzszünetet is szorgalmazott a humanitárius célok elérése érdekében, valamint arra szólította fel az izraeli kormányfőt, hatalmazza fel tárgyalódelegációját a haladéktalan megállapodásra a radikális iszlamista Hamász kezében lévő túszok elengedése érdekében.

Joe Biden ugyanakkor az Egyesült Államok további támogatásáról biztosította Izraelt és az izraeli embereket Irán fenyegetésével szemben.

Sajtójelentések szerint Joe Biden és Benjámin Netanjahu telefonbeszélgetése ezúttal kevesebb mint fél óráig tartott.

Az amerikai-izraeli kapcsolatokról szó volt Antony Blinken csütörtökön Brüsszelben tartott tájékoztatóján is, ahol az amerikai külügyminiszter a nemzetközi segélyszervezet munkásait és konvojukat ért legutóbbi támadással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az nem az első ilyen eset volt izraeli részről, de az utolsónak kell lennie.

Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége változatlan Izrael biztonsága iránt.

Az amerikai adminisztráció tagjai az elmúlt hónapokban számos alkalommal sürgették Izraelt több cselekvésre a Gázai övezetben élő és dolgozó civilek védelmében, ugyanakkor minden alkalommal legitim célnak mondták a Hamász elleni katonai akciót, és megerősítették, hogy az Egyesült Államok folytatja az izraeli hadsereg ellátását katonai felszereléssel a saját védelem megteremtése érdekében zajló hadműveletekhez.

A Joe Biden amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében Benjámin Netanjahu miniszterelnök elismerte amerikai kollégájának, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a felelősek a héten a World Central Kitchen hét segélymunkásának haláláért,

és biztosította Bident, hogy kormánya intézkedéseket tervez bejelenteni annak érdekében, hogy ilyen hiba ne fordulhasson elő még egyszer – közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő.

Netanjahu csütörtökön közölte Bidennel, hogy Izrael elhatározta, hogy javítja a Gázai övezeten belüli segélymunkások nyomon követését, és az amerikai elnök a tisztviselő szerint megerősítette, hogy ilyen lépésekre van szükség.

Eközben

Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke bírálta Joe Biden elnököt, miután az figyelmeztette Izraelt, hogy tegyen lépéseket a gázai humanitárius válság kezelésére, különben következményekkel kell szembenéznie.

„Az elnök ultimátumainak a Hamászhoz kellene szólnia, nem Izraelhez” – írta Johnson az X-en közzétett bejegyzésében.

„A Hamász ellenállt a tűzszünetnek, felesleges vérontást idézett elő, és nem hajlandó elengedni az izraeli és amerikai túszokat. Bidennek nem kellene aláásnia szövetségesünket egy egzisztenciális fenyegetés közepette azzal, hogy a támogatásunkat feltételekhez köti” – folytatta.

Egyébként

az izraeli biztonsági kabinet csütörtökön jóváhagyta az Izrael és a Gázai övezet északi része közötti Erez átkelő újbóli megnyitását, először az október 7-i Hamász-támadások óta

– közölte egy izraeli tisztségviselő a CNN-nel.

Az újranyitás célja, hogy több humanitárius segélyt engedjenek be a Gázai övezetbe.

A kabinet emellett jóváhagyta az izraeli Asdód kikötőjének használatát, hogy több segélyt juttassanak el az enklávéba.

Izrael továbbra is szigorúan korlátozza a forgalmat a Gázába vezető szárazföldi átkelőkön, amelyeken keresztül a létfontosságú segélyek nagy része érkezik a területre.

A segélyszervezetek azzal vádolták Izraelt, hogy korlátozza a segélyek bejutását a háború sújtotta területre, bár Izrael azt mondta, hogy „nincs korlátja” a bejuttatható segélyek mennyiségének.

A háború kitörése előtt Izrael korlátozta a Gázába és Gázából való tengeri és légi bejutást, és szigorú ellenőrzés alatt tartotta a szárazföldi átkelőket. Két működő átkelőhelye volt az enklávéval: Erez, amely az emberek mozgására szolgált, és Kerem Salom, az áruk számára.

Gázának van egy átkelője Egyiptommal is, Rafahnál, amelyet az egyiptomi hatóságok működtetnek. Bár Izrael nem gyakorol közvetlen ellenőrzést ezen átkelő felett, a Gázai övezet déli részén minden tevékenységet figyelemmel kísér.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban