
Fegyvertársak. Lloyd Austin országa támogatásáról biztosította Rusztem Umerovot
Fotó: Facebook/Rusztem Umerov
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amelynek csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótszóvivője augusztus 19-én újságírókkal.
2024. augusztus 20., 08:282024. augusztus 20., 08:28
Ukrajna több mint 90 települést foglalt el a Kurszki területen azóta, hogy augusztus 6-án meglepetésszerű, határokon átnyúló offenzívát indított.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter „megvitatták a szövetségesek és partnerek folyamatos támogatását Ukrajna sürgős katonai szükségleteinek kielégítésében” – mondta Singh.
Austin az Umerovval folytatott megbeszéléseken
és azt mondta, hogy a védelmi vezetők továbbra is szoros kapcsolatban maradnak egymással.
Singh azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok nem tervezi az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás megszakítását.
„Az elnöki lehívási csomagok folytatódnak” – mondta.
Singh
„Nem tudnám megmondani, hogy pontosan honnan vonják ki az erőiket” – mondta arra utalva, hogy egyes orosz egységeket az ukrajnai frontról Kurszk védelmére irányítanak át.
Eközben Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn arról beszélt: Ukrajna azért nem hozta nyilvánosságra az oroszországi Kurszki területen végrehajtandó hadművelet előkészületeit Kijev szövetségesei előtt, mert a világ úgy vélhette, hogy az átlépi Oroszország „legszigorúbb vörös vonalát”.
Két hete tart Ukrajna határon átnyúló offenzívája a Kurszki területen, az ukrán csapatok több mint 1250 négyzetkilométernyi orosz területet és 92 települést ellenőriznek a térségben, miközben tovább erősítik pozícióikat – állította Zelenszkij.
„Néhány hónappal ezelőtt sokan a világon, ha hallották volna, hogy egy olyan hadműveletet tervezünk, mint amilyen a Kurszki területen történt, azt mondták volna, hogy ez lehetetlen, és hogy ez átlépi a legszigorúbb vörös vonalakat, amelyeket Oroszország rögzített” – mondta Zelenszkij.
„Ezért van az, hogy valójában senki sem tudott az előkészületeinkről” – mondta az elnök a Dnyipro városában tett látogatása során.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok több forgatókönyvet is fontolgatott egy oroszországi területekre való behatolásra – jelentette katonai forrásokra hivatkozva a The Economist.
– mondták a sajtóorgánum forrásai.
A folyamatos harcok ellenére Kijev a hadművelet megkezdése után több napig hallgatott a behatolásról.
„Amikor ukrán védőink így, erőteljesen, bátran cselekszenek, és amikor a művelet valóban jól előkészített, (Vlagyimir) Putyin (orosz elnöknek) nincs mit tennie” – mondta Zelenszkij.
„És most a világ látja, hogy ez igaz, hogy ez tényleg működik – nemcsak országunk ideiglenesen megszállt területén, hanem magának Oroszországnak a területén is” – tette hozzá.
Kijev szerint a behatolás célja nem az orosz terület elfoglalása, hanem az ukrán életek védelme a határokon átnyúló támadások megakadályozásával és az orosz erősítés elterelésével.
Annak ellenére, hogy egyre több jelentés szól arról, hogy Oroszország legalább néhány egységet átvezényel a szektorba, a kelet-ukrajnai ukrán csapatok szerint a helyzet továbbra is szörnyű, mivel Moszkva folytatja előrenyomulását Pokrovszk és Toreck közelében.
Mindeközben
– jelentette be Andrej Lukjanovics vezérőrnagy, a fehérorosz légvédelmi erők parancsnoka hétfőn.
A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor közölte, hogy a nyáron az ország hadseregének egyharmadát a határra küldte. Lukasenka azt állította, hogy a csapatok határ menti felvonulása a Fehéroroszország és Ukrajna közötti nézeteltérés eredménye.
Az országos televízióban Lukjanovics elmondta, hogy a fehérorosz hadsereg a repülőgépek mellett légvédelmi rakétákat és rádiótechnikai egységeket is a határra telepített. Azt is mondta, hogy jelentősen megnövelték a határ menti csapatok létszámát.
Lukasenka augusztus 9-én további csapatokat vezényelt a határra, miután jelentések szerint a fehérorosz légvédelem több, Ukrajnából érkező légi célpontot lőtt le. Lukasenko azt állította, hogy a célpontok ukrán drónok voltak, bár egy megfigyelőcsoport vitatta az állítást, és „képtelenségnek” nevezte a vádat.
Kijev nem erősítette meg Lukjanovics állításait a határra vezényelt további fehérorosz csapatokról és fegyverekről.
Az ukrán hadsereg szerdán este cáfolta Oroszország állítását, miszerint csapatai teljes mértékben átvették az irányítást Kelet-Ukrajnában található Luhanszk megyében.
Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
szóljon hozzá!