Vétó. Washington kiállt Izrael mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában, valamint akadálytalan segélyszállítást a háború sújtotta enklávéban.
2025. június 05., 09:362025. június 05., 09:36
Washington vétója ellenére a Tanács többi 14 országa a tervezet mellett szavazott, mivel humanitárius válság sújtja a több mint kétmillió lakosú enklávét, ahol éhínség fenyeget, és a segélyek csak akadozva érkeznek, mióta Izrael a múlt hónapban feloldotta a 11 hetes blokádot.
– mondta Dorothy Shea, az Egyesült Államok megbízott ENSZ-nagykövete a szavazás előtt a Reuters szerint, azzal érvelve, hogy a tervezet aláásná az Egyesült Államok által vezetett, a tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítéseket is.
Washington Izrael legnagyobb szövetségese és fegyverszállítója.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
A Biztonsági Tanács szavazására akkor került sor, amikor
A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli csapások szerdán 45 ember halálát okozták, míg Izrael szerint egy katona meghalt a harcokban.
Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete „indokolatlannak, aránytalannak és kontraproduktívnak” minősítette az izraeli kormánynak a gázai katonai műveletek kiterjesztésére és a humanitárius segélyek szigorú korlátozására vonatkozó döntéseit.
Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet a tervezetet megszavazó tanácstagoknak elmondta: „Önök a megbékélést és a behódolást választották. Olyan utat választottak, amely nem vezet a békéhez. Csak még több terrorhoz”.
A Hamász elítélte az amerikai vétót, és úgy jellemezte, hogy az „az amerikai kormányzat vak elfogultságát” mutatja Izrael irányába.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
A gázai háború 2023 óta dúl, miután a Hamász fegyveresei egy október 7-i izraeli támadásban 1200 embert öltek meg, és izraeli számítások szerint mintegy 250 túszt hurcoltak el az enklávéba.
A megöltek vagy foglyul ejtett személyek közül sokan civilek voltak.
Izrael katonai hadjárattal válaszolt, amely során a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg. Azt mondják, hogy a támadások súlyát a civilek viselték, és hogy több ezer holttestet temettek el a romok alatt.
Egy héttel később az Egyesült Államok és Izrael támogatásával a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) új segélyosztási rendszert indított.
Izrael és az Egyesült Államok azt sürgetik, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül működjön, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket vesz igénybe a segélyek Gázába szállításához, hogy azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken osszák szét.
„Senki sem akarja, hogy a gázai palesztin civilek éhezzenek vagy szomjazzanak” – mondta Shea a Biztonsági Tanács előtt, hozzátéve, hogy
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, militarizálja a segélyeket és a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány szerdán nem osztott ki segélyt, mivel az izraeli hadsereget sürgette, hogy a keddi halálos incidens után növelje a civilek biztonságát az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeik határán kívül.
A GHF közölte, hogy arra kérte az izraeli hadsereget, hogy a katonai állások közelében „úgy irányítsa a gyalogosforgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a zűrzavar vagy az eszkaláció kockázata”, világosabb polgári útmutatást adjon, és fokozza a katonák képzését a polgári biztonságról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Bukarest nem kapott olyan jelzéseket, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni akarná Romániában állomásozó katonái számát – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti csúcstalálkozóra kizárólag a már megkötött megállapodások hivatalossá tétele céljából kerülhet sor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap.
Több mint egy hónap után ismét fellángoltak a harcok Irán és az Egyesült Államok között: Irán vasárnap megtorlást hajtott végre az amerikai erők ellen, miután az amerikai hadsereg iráni rakétavetőket támadott meg – közölte egy amerikai illetékes.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
szóljon hozzá!