
Vétó. Washington kiállt Izrael mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában, valamint akadálytalan segélyszállítást a háború sújtotta enklávéban.
2025. június 05., 09:362025. június 05., 09:36
Washington vétója ellenére a Tanács többi 14 országa a tervezet mellett szavazott, mivel humanitárius válság sújtja a több mint kétmillió lakosú enklávét, ahol éhínség fenyeget, és a segélyek csak akadozva érkeznek, mióta Izrael a múlt hónapban feloldotta a 11 hetes blokádot.
– mondta Dorothy Shea, az Egyesült Államok megbízott ENSZ-nagykövete a szavazás előtt a Reuters szerint, azzal érvelve, hogy a tervezet aláásná az Egyesült Államok által vezetett, a tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítéseket is.
Washington Izrael legnagyobb szövetségese és fegyverszállítója.

Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
A Biztonsági Tanács szavazására akkor került sor, amikor
A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli csapások szerdán 45 ember halálát okozták, míg Izrael szerint egy katona meghalt a harcokban.
Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete „indokolatlannak, aránytalannak és kontraproduktívnak” minősítette az izraeli kormánynak a gázai katonai műveletek kiterjesztésére és a humanitárius segélyek szigorú korlátozására vonatkozó döntéseit.
Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet a tervezetet megszavazó tanácstagoknak elmondta: „Önök a megbékélést és a behódolást választották. Olyan utat választottak, amely nem vezet a békéhez. Csak még több terrorhoz”.
A Hamász elítélte az amerikai vétót, és úgy jellemezte, hogy az „az amerikai kormányzat vak elfogultságát” mutatja Izrael irányába.

Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
A gázai háború 2023 óta dúl, miután a Hamász fegyveresei egy október 7-i izraeli támadásban 1200 embert öltek meg, és izraeli számítások szerint mintegy 250 túszt hurcoltak el az enklávéba.
A megöltek vagy foglyul ejtett személyek közül sokan civilek voltak.
Izrael katonai hadjárattal válaszolt, amely során a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg. Azt mondják, hogy a támadások súlyát a civilek viselték, és hogy több ezer holttestet temettek el a romok alatt.
Egy héttel később az Egyesült Államok és Izrael támogatásával a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) új segélyosztási rendszert indított.
Izrael és az Egyesült Államok azt sürgetik, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül működjön, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket vesz igénybe a segélyek Gázába szállításához, hogy azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken osszák szét.
„Senki sem akarja, hogy a gázai palesztin civilek éhezzenek vagy szomjazzanak” – mondta Shea a Biztonsági Tanács előtt, hozzátéve, hogy
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, militarizálja a segélyeket és a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány szerdán nem osztott ki segélyt, mivel az izraeli hadsereget sürgette, hogy a keddi halálos incidens után növelje a civilek biztonságát az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeik határán kívül.
A GHF közölte, hogy arra kérte az izraeli hadsereget, hogy a katonai állások közelében „úgy irányítsa a gyalogosforgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a zűrzavar vagy az eszkaláció kockázata”, világosabb polgári útmutatást adjon, és fokozza a katonák képzését a polgári biztonságról.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
szóljon hozzá!