
Vétó. Washington kiállt Izrael mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában, valamint akadálytalan segélyszállítást a háború sújtotta enklávéban.
2025. június 05., 09:362025. június 05., 09:36
Washington vétója ellenére a Tanács többi 14 országa a tervezet mellett szavazott, mivel humanitárius válság sújtja a több mint kétmillió lakosú enklávét, ahol éhínség fenyeget, és a segélyek csak akadozva érkeznek, mióta Izrael a múlt hónapban feloldotta a 11 hetes blokádot.
– mondta Dorothy Shea, az Egyesült Államok megbízott ENSZ-nagykövete a szavazás előtt a Reuters szerint, azzal érvelve, hogy a tervezet aláásná az Egyesült Államok által vezetett, a tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítéseket is.
Washington Izrael legnagyobb szövetségese és fegyverszállítója.

Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
A Biztonsági Tanács szavazására akkor került sor, amikor
A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli csapások szerdán 45 ember halálát okozták, míg Izrael szerint egy katona meghalt a harcokban.
Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete „indokolatlannak, aránytalannak és kontraproduktívnak” minősítette az izraeli kormánynak a gázai katonai műveletek kiterjesztésére és a humanitárius segélyek szigorú korlátozására vonatkozó döntéseit.
Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet a tervezetet megszavazó tanácstagoknak elmondta: „Önök a megbékélést és a behódolást választották. Olyan utat választottak, amely nem vezet a békéhez. Csak még több terrorhoz”.
A Hamász elítélte az amerikai vétót, és úgy jellemezte, hogy az „az amerikai kormányzat vak elfogultságát” mutatja Izrael irányába.

Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
A gázai háború 2023 óta dúl, miután a Hamász fegyveresei egy október 7-i izraeli támadásban 1200 embert öltek meg, és izraeli számítások szerint mintegy 250 túszt hurcoltak el az enklávéba.
A megöltek vagy foglyul ejtett személyek közül sokan civilek voltak.
Izrael katonai hadjárattal válaszolt, amely során a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg. Azt mondják, hogy a támadások súlyát a civilek viselték, és hogy több ezer holttestet temettek el a romok alatt.
Egy héttel később az Egyesült Államok és Izrael támogatásával a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) új segélyosztási rendszert indított.
Izrael és az Egyesült Államok azt sürgetik, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül működjön, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket vesz igénybe a segélyek Gázába szállításához, hogy azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken osszák szét.
„Senki sem akarja, hogy a gázai palesztin civilek éhezzenek vagy szomjazzanak” – mondta Shea a Biztonsági Tanács előtt, hozzátéve, hogy
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, militarizálja a segélyeket és a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány szerdán nem osztott ki segélyt, mivel az izraeli hadsereget sürgette, hogy a keddi halálos incidens után növelje a civilek biztonságát az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeik határán kívül.
A GHF közölte, hogy arra kérte az izraeli hadsereget, hogy a katonai állások közelében „úgy irányítsa a gyalogosforgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a zűrzavar vagy az eszkaláció kockázata”, világosabb polgári útmutatást adjon, és fokozza a katonák képzését a polgári biztonságról.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!