Hirdetés

Von der Leyen továbbra is támogatni akarja Ukrajnát

Von der Leyen

Nem tágít. Ursula von der Leyen szerint az Európai Unió további támogatást nyújt Ukrajnának

Fotó: X/Ursula von der Leyen

„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.

MTI

2025. november 13., 14:222025. november 13., 14:22

Az Európai Parlamentnek a legutóbbi uniós csúcs eredményeit tárgyaló plenáris vitájában az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: az oroszok egyetlen nap alatt több mint 40 rakétát, valamint mintegy 500 drónt lőttek ki ukrán energetikai létesítményekre, két nagy erőmű pedig megsemmisült.

„Mivel nem tud előrehaladni a fronton, Putyin elnök ismét a telet próbálja fegyverként használni, hogy megtörje az ukrán népet. Ismét kudarcot kell majd vallania” – fogalmazott.

Hirdetés

A bizottság elnöke közölte:

Európa továbbra is helyreállítja az orosz csapások okozta károkat, stabilizálja Ukrajna energiahálózatát – több mint két gigawattnyi villamos energiát exportálva –, és védi a kritikus infrastruktúrát új drónelhárító rendszerekkel.

„Ez a tél meghatározza majd a háború jövőjét” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen szerint tartós béke csak erős és független Ukrajnával képzelhető el.

„Vlagyimir Putyin azt hiszi, túl tud élni minket. Ez súlyos tévedés. Folytatnunk kell a háború költségeinek növelését Oroszország számára” – mondta, hozzátéve, hogy az orosz gazdaságot egyre jobban sújtják a háború következményei.

A bizottság elnöke bejelentette: az Európai Unió csütörtökön csaknem 6 milliárd euró támogatást utal ki Ukrajnának. Üdvözölte a tagállami vezetők egyértelmű vállalását is, amely szerint az EU az elkövetkező két évben is biztosítani fogja Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezését.

Mint mondta:

a finanszírozási keretek megteremtésére három lehetséges forgatókönyv készült: a költségvetési mozgástér felhasználása új tőkepiaci források bevonására, kormányközi megállapodás a tagállami finanszírozásról, illetve egy úgynevezett jóvátételi hitel.

„Ez azt jelenti, hogy a befagyasztott orosz eszközök készpénzegyenlegeit kölcsönként adnánk Ukrajnának, és Ukrajna akkor fizetné vissza, ha Oroszország megfizeti a jóvátételt. Ez a leghatékonyabb módja Ukrajna védelmének és gazdaságának fenntartásának, és a legegyértelműbb üzenet Oroszországnak: az idő nem az ő oldalukon áll” – mutatott rá.

A versenyképesség és a dekarbonizációról szólva az elnök hangsúlyozta: a kettő kéz a kézben jár, és Európának gyorsan, rugalmasan és pragmatikusan kell cselekednie a tiszta átmenet felgyorsítása érdekében

Ursula von der Leyen úgy véli, Brüsszeltől a brazíliai COP30-klímacsúcsig ugyanaz volt a politikai üzenet:

a klímasemlegesség felé vezető átalakulást a gazdasági növekedés és a jólét motorjává kell tenni.

Felidézte, hogy az idei év a párizsi megállapodás tizedik évfordulója, és bár továbbra is sok a figyelmeztető jel a klímaváltozás miatt, jelentős előrelépés is történt. Míg tíz éve 4 Celsius-fokos felmelegedéssel számoltak a század végére, ma ez 2,4 fok közelébe csökkent.

Kiemelte, hogy az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevezetése (ETS) óta az európai kibocsátások 50 százalékkal estek, miközben a GDP 27 százalékkal nőtt, az ETS bevételeiből pedig 250 milliárd eurót fordítottak tiszta technológiákra és innovációra. „Aki szennyez, fizet; aki nem akar fizetni, innovál” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöke rámutatott:

a megújuló energiaforrások nemcsak tisztábbak, hanem olcsóbbak is, és tíz év alatt megduplázódott a beléjük áramló globális tőke.

„Ez hatalmas lehetőség Európának” – mondta, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a magas energiaárak továbbra is komoly akadályt jelentenek a kontinens versenyképessége előtt.

Ursula von der Leyen üdvözölte az Európai Tanács elnökének kezdeményezését, hogy februárban informális csúcstalálkozót tartsanak a versenyképességről.

„Óriási potenciálunk van – csak fel kell szabadítani” – fogalmazott.

Ukrán légierő: egy rakétát és több mint 130 drónt vetett be az éjjel az orosz hadsereg
Az orosz hadsereg egy Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 138 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra, többen megsebesültek, és energetikai és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg a légicsapásokban – közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.
A légierő parancsnokságának csütörtök délelőtti Telegram-jelentése szerint a légvédelem az ország északi, keleti és déli régióiban 102 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eredeti pályájukról eltérített. A közlemény szerint 10 helyszínen 36 drón célba talált. A hivatalos jelentés nem tesz említést a ballisztikus rakéta sorsáról.
Az orosz hadsereg tömeges dróncsapást mért a Fekete-tenger mellett elterülő Odessza és Mikolajiv megyékre – jelentette az Unian hírügynökség. Vitalij Kimre, Mikolajiv megye katonai kormányzójára hivatkozva azt is közölték, hogy a megyeszékhelyen hat ember megsebesült, hárman közülük súlyosan.
Az Odessza megyei ügyészség hivatalos Facebook-oldalán közzétett információk szerint november 13-án éjjel az orosz fegyveres erők dróncsapást mértek Arciz városára, egy kritikus infrastrukturális létesítményt, egy közigazgatási épületet és javítóműhelyeket ért találat. Háborús bűnök elkövetése miatt hivatalos vizsgálat indult.
Az energetikai infrastruktúrát ért orosz dróntámadások következtében csütörtökön reggel Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyékben több helyen szünetelt az áramszolgáltatás, csütörtökre virradó éjszaka pedig Odessza megyében is támadás érte az energetikai létesítményeket – jelentette az Ukrenerho nemzeti energetikai Zrt. közleménye nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Azokban a régiókban, ahol a lakosság számára többórás tervezett áramszüneteket vezettek be, korlátozzák az ipari fogyasztók és a vállalkozások áramellátást is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását

Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.

Washington már el is kezdte a venezuelai olaj eladását
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás
2026. január 15., csütörtök

Irán: bármikor bekövetkezhet az amerikai csapás

2026. január 15., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek

Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.

Trump szerint Zelenszkij hátráltatja a béketárgyalásokat, Ukrajnában energetikai szükségállapotot hirdettek
2026. január 15., csütörtök

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Trump: továbbra is akarjuk Grönlandot, a dán külügyminiszter szerint alapvető nézeteltérések vannak
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.

Franciaország konzulátust nyit, Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon
2026. január 14., szerda

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított

A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.

Még mindig jóval erősebb a magyar útlevél, mint a román, bár mindkettő javított
2026. január 14., szerda

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Hirdetés
2026. január 14., szerda

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül

Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.

Újabb orosz támadások az ukrán energetikai rendszer ellen, tízezrek áram nélkül
2026. január 14., szerda

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket

Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.

Trump segítséget ígér az iráni tüntetőknek, és további tiltakozó akciókra buzdítja őket
2026. január 14., szerda

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.

Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz Frederik Nielsen kormányfő szerint
Hirdetés
Hirdetés