
Ursula von der Leyen és Ilie Bolojan Brüsszelben
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
2026. február 26., 17:442026. február 26., 17:44
2026. február 26., 18:172026. február 26., 18:17
Az Agerpres tudósítása szerint a megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy a végleges döntés előtt az EB még elemezni fogja Románia 3. és 4. számú kifizetési kérelmét.
A kabinet közleménye szerint Ursula von der Leyen értékelte a kormány által elfogadott reformokat. Az országos helyreállítási terv (PNRR) teljesítésével kapcsolatban a miniszterelnök ismertette a bírák és ügyészek különnyugdíjával és a dekarbonizációval kapcsolatos mérföldkövek jelenlegi helyzetét.
– közölte a kormány. A miniszterelnök ismertette a SAFE program végrehajtásának előrehaladását is, valamint elismerését fejezte ki a Bizottság által kidolgozott és a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökért, külön kiemelve az EastInvest mechanizmus elindítását. Az EB-elnök értékelte, hogy Románia továbbra is a költségvetési hiány csökkentésének útján halad.

Románia 850 millió lej (196 millió dollár) költségvetési többletet regisztrált az év első hónapjában, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,04 százalékának felel meg – jelentette be egy interjúban Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egyébként Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy
A román miniszterelnök az Európai Unió keleti régióiról szóló konferencián tartott beszédében megköszönte az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen elnöknek ezt a kezdeményezést és az EastInvest programban szereplő konkrét javaslatokat, amelyek célja az Unió keleti részén található régiók fejlődésének és gazdasági ellenálló képességének támogatása.
Kiemelte, hogy a romániai határnál immár négy éve tartó ukrajnai háború és Oroszországnak a régió országait érintő hibrid akciói rávilágítottak a nemcsak a biztonság, hanem a gazdasági fejlődés területén is fennálló kockázatokra és sebezhetőségekre.
„Románia kormánya és polgáraink nevében együttérzésemet fejezem ki a több millió ember szenvedése, az elveszett életek, a szétszakított családok és a tragédia által sújtott közösségek miatt. Ukrajna ellenállása a saját függetlenségéért, de egész Európa biztonságáért folytatott küzdelem is” – jelentette ki.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az európai eszközöknek és politikáknak – mint például a SAFE-program, a kohéziós politika vagy a jövőbeli versenyképességi alap – hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a keleti határ biztonságosabb, erősebb és virágzóbb térré váljon.
Határaink rezilienciája biztonságot, valamint erős és gazdaságilag vonzó régiókat jelent. Mivel az új tagjelölt államok szomszédai vagyunk, országaink modellként szolgálhatnak fejlődésükhöz” – jelentette ki Bolojan. Szerinte ezt a célt az infrastruktúrába – közlekedés, energia, digitalizáció – történő beruházások révén lehet elérni, amelyek összekötik északot déllel, és Romániát a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával, támogatva európai útjukat.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztésével, az adminisztratív kapacitás megerősítésével, valamint a beruházásokat, a kereskedelmi forgalmat és a határokon átnyúló partnerségeket támogató gazdasági környezet támogatásával a keleti határon fekvő államok felkészülnek az aktív szerepvállalásra Ukrajna újjáépítésében.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Bizottság támogatása a megfelelő időben érkezik, és az EastInvest program hasznos eszköz a tagországok számára, és a Beruházási és Fejlesztési Bank részvétele lehetővé teszi például a vállalatoknak szánt és a kohéziós politikai programokból társfinanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteleket.
Ugyanilyen fontos, hogy támogathatjuk a társadalmi infrastruktúrát is: a megfizethető lakhatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatást és a képzést” – mondta az Agerpres szerint Bolojan.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
szóljon hozzá!