
Ursula von der Leyen és Ilie Bolojan Brüsszelben
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
2026. február 26., 17:442026. február 26., 17:44
2026. február 26., 18:172026. február 26., 18:17
Az Agerpres tudósítása szerint a megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy a végleges döntés előtt az EB még elemezni fogja Románia 3. és 4. számú kifizetési kérelmét.
A kabinet közleménye szerint Ursula von der Leyen értékelte a kormány által elfogadott reformokat. Az országos helyreállítási terv (PNRR) teljesítésével kapcsolatban a miniszterelnök ismertette a bírák és ügyészek különnyugdíjával és a dekarbonizációval kapcsolatos mérföldkövek jelenlegi helyzetét.
– közölte a kormány. A miniszterelnök ismertette a SAFE program végrehajtásának előrehaladását is, valamint elismerését fejezte ki a Bizottság által kidolgozott és a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökért, külön kiemelve az EastInvest mechanizmus elindítását. Az EB-elnök értékelte, hogy Románia továbbra is a költségvetési hiány csökkentésének útján halad.

Románia 850 millió lej (196 millió dollár) költségvetési többletet regisztrált az év első hónapjában, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,04 százalékának felel meg – jelentette be egy interjúban Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egyébként Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy
A román miniszterelnök az Európai Unió keleti régióiról szóló konferencián tartott beszédében megköszönte az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen elnöknek ezt a kezdeményezést és az EastInvest programban szereplő konkrét javaslatokat, amelyek célja az Unió keleti részén található régiók fejlődésének és gazdasági ellenálló képességének támogatása.
Kiemelte, hogy a romániai határnál immár négy éve tartó ukrajnai háború és Oroszországnak a régió országait érintő hibrid akciói rávilágítottak a nemcsak a biztonság, hanem a gazdasági fejlődés területén is fennálló kockázatokra és sebezhetőségekre.
„Románia kormánya és polgáraink nevében együttérzésemet fejezem ki a több millió ember szenvedése, az elveszett életek, a szétszakított családok és a tragédia által sújtott közösségek miatt. Ukrajna ellenállása a saját függetlenségéért, de egész Európa biztonságáért folytatott küzdelem is” – jelentette ki.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az európai eszközöknek és politikáknak – mint például a SAFE-program, a kohéziós politika vagy a jövőbeli versenyképességi alap – hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a keleti határ biztonságosabb, erősebb és virágzóbb térré váljon.
Határaink rezilienciája biztonságot, valamint erős és gazdaságilag vonzó régiókat jelent. Mivel az új tagjelölt államok szomszédai vagyunk, országaink modellként szolgálhatnak fejlődésükhöz” – jelentette ki Bolojan. Szerinte ezt a célt az infrastruktúrába – közlekedés, energia, digitalizáció – történő beruházások révén lehet elérni, amelyek összekötik északot déllel, és Romániát a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával, támogatva európai útjukat.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztésével, az adminisztratív kapacitás megerősítésével, valamint a beruházásokat, a kereskedelmi forgalmat és a határokon átnyúló partnerségeket támogató gazdasági környezet támogatásával a keleti határon fekvő államok felkészülnek az aktív szerepvállalásra Ukrajna újjáépítésében.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Bizottság támogatása a megfelelő időben érkezik, és az EastInvest program hasznos eszköz a tagországok számára, és a Beruházási és Fejlesztési Bank részvétele lehetővé teszi például a vállalatoknak szánt és a kohéziós politikai programokból társfinanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteleket.
Ugyanilyen fontos, hogy támogathatjuk a társadalmi infrastruktúrát is: a megfizethető lakhatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatást és a képzést” – mondta az Agerpres szerint Bolojan.
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
szóljon hozzá!