
Ursula von der Leyen és Ilie Bolojan Brüsszelben
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
2026. február 26., 17:442026. február 26., 17:44
2026. február 26., 18:172026. február 26., 18:17
Az Agerpres tudósítása szerint a megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy a végleges döntés előtt az EB még elemezni fogja Románia 3. és 4. számú kifizetési kérelmét.
A kabinet közleménye szerint Ursula von der Leyen értékelte a kormány által elfogadott reformokat. Az országos helyreállítási terv (PNRR) teljesítésével kapcsolatban a miniszterelnök ismertette a bírák és ügyészek különnyugdíjával és a dekarbonizációval kapcsolatos mérföldkövek jelenlegi helyzetét.
– közölte a kormány. A miniszterelnök ismertette a SAFE program végrehajtásának előrehaladását is, valamint elismerését fejezte ki a Bizottság által kidolgozott és a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökért, külön kiemelve az EastInvest mechanizmus elindítását. Az EB-elnök értékelte, hogy Románia továbbra is a költségvetési hiány csökkentésének útján halad.

Románia 850 millió lej (196 millió dollár) költségvetési többletet regisztrált az év első hónapjában, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,04 százalékának felel meg – jelentette be egy interjúban Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egyébként Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy
A román miniszterelnök az Európai Unió keleti régióiról szóló konferencián tartott beszédében megköszönte az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen elnöknek ezt a kezdeményezést és az EastInvest programban szereplő konkrét javaslatokat, amelyek célja az Unió keleti részén található régiók fejlődésének és gazdasági ellenálló képességének támogatása.
Kiemelte, hogy a romániai határnál immár négy éve tartó ukrajnai háború és Oroszországnak a régió országait érintő hibrid akciói rávilágítottak a nemcsak a biztonság, hanem a gazdasági fejlődés területén is fennálló kockázatokra és sebezhetőségekre.
„Románia kormánya és polgáraink nevében együttérzésemet fejezem ki a több millió ember szenvedése, az elveszett életek, a szétszakított családok és a tragédia által sújtott közösségek miatt. Ukrajna ellenállása a saját függetlenségéért, de egész Európa biztonságáért folytatott küzdelem is” – jelentette ki.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az európai eszközöknek és politikáknak – mint például a SAFE-program, a kohéziós politika vagy a jövőbeli versenyképességi alap – hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a keleti határ biztonságosabb, erősebb és virágzóbb térré váljon.
Határaink rezilienciája biztonságot, valamint erős és gazdaságilag vonzó régiókat jelent. Mivel az új tagjelölt államok szomszédai vagyunk, országaink modellként szolgálhatnak fejlődésükhöz” – jelentette ki Bolojan. Szerinte ezt a célt az infrastruktúrába – közlekedés, energia, digitalizáció – történő beruházások révén lehet elérni, amelyek összekötik északot déllel, és Romániát a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával, támogatva európai útjukat.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztésével, az adminisztratív kapacitás megerősítésével, valamint a beruházásokat, a kereskedelmi forgalmat és a határokon átnyúló partnerségeket támogató gazdasági környezet támogatásával a keleti határon fekvő államok felkészülnek az aktív szerepvállalásra Ukrajna újjáépítésében.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Bizottság támogatása a megfelelő időben érkezik, és az EastInvest program hasznos eszköz a tagországok számára, és a Beruházási és Fejlesztési Bank részvétele lehetővé teszi például a vállalatoknak szánt és a kohéziós politikai programokból társfinanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteleket.
Ugyanilyen fontos, hogy támogathatjuk a társadalmi infrastruktúrát is: a megfizethető lakhatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatást és a képzést” – mondta az Agerpres szerint Bolojan.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
szóljon hozzá!