
Ursula von der Leyen és Ilie Bolojan Brüsszelben
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
2026. február 26., 17:442026. február 26., 17:44
2026. február 26., 18:172026. február 26., 18:17
Az Agerpres tudósítása szerint a megbeszélésen a felek megállapodtak abban, hogy a végleges döntés előtt az EB még elemezni fogja Románia 3. és 4. számú kifizetési kérelmét.
A kabinet közleménye szerint Ursula von der Leyen értékelte a kormány által elfogadott reformokat. Az országos helyreállítási terv (PNRR) teljesítésével kapcsolatban a miniszterelnök ismertette a bírák és ügyészek különnyugdíjával és a dekarbonizációval kapcsolatos mérföldkövek jelenlegi helyzetét.
– közölte a kormány. A miniszterelnök ismertette a SAFE program végrehajtásának előrehaladását is, valamint elismerését fejezte ki a Bizottság által kidolgozott és a tagállamok rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökért, külön kiemelve az EastInvest mechanizmus elindítását. Az EB-elnök értékelte, hogy Románia továbbra is a költségvetési hiány csökkentésének útján halad.

Románia 850 millió lej (196 millió dollár) költségvetési többletet regisztrált az év első hónapjában, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,04 százalékának felel meg – jelentette be egy interjúban Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egyébként Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy
A román miniszterelnök az Európai Unió keleti régióiról szóló konferencián tartott beszédében megköszönte az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen elnöknek ezt a kezdeményezést és az EastInvest programban szereplő konkrét javaslatokat, amelyek célja az Unió keleti részén található régiók fejlődésének és gazdasági ellenálló képességének támogatása.
Kiemelte, hogy a romániai határnál immár négy éve tartó ukrajnai háború és Oroszországnak a régió országait érintő hibrid akciói rávilágítottak a nemcsak a biztonság, hanem a gazdasági fejlődés területén is fennálló kockázatokra és sebezhetőségekre.
„Románia kormánya és polgáraink nevében együttérzésemet fejezem ki a több millió ember szenvedése, az elveszett életek, a szétszakított családok és a tragédia által sújtott közösségek miatt. Ukrajna ellenállása a saját függetlenségéért, de egész Európa biztonságáért folytatott küzdelem is” – jelentette ki.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az európai eszközöknek és politikáknak – mint például a SAFE-program, a kohéziós politika vagy a jövőbeli versenyképességi alap – hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a keleti határ biztonságosabb, erősebb és virágzóbb térré váljon.
Határaink rezilienciája biztonságot, valamint erős és gazdaságilag vonzó régiókat jelent. Mivel az új tagjelölt államok szomszédai vagyunk, országaink modellként szolgálhatnak fejlődésükhöz” – jelentette ki Bolojan. Szerinte ezt a célt az infrastruktúrába – közlekedés, energia, digitalizáció – történő beruházások révén lehet elérni, amelyek összekötik északot déllel, és Romániát a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával, támogatva európai útjukat.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra fejlesztésével, az adminisztratív kapacitás megerősítésével, valamint a beruházásokat, a kereskedelmi forgalmat és a határokon átnyúló partnerségeket támogató gazdasági környezet támogatásával a keleti határon fekvő államok felkészülnek az aktív szerepvállalásra Ukrajna újjáépítésében.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a Bizottság támogatása a megfelelő időben érkezik, és az EastInvest program hasznos eszköz a tagországok számára, és a Beruházási és Fejlesztési Bank részvétele lehetővé teszi például a vállalatoknak szánt és a kohéziós politikai programokból társfinanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált hiteleket.
Ugyanilyen fontos, hogy támogathatjuk a társadalmi infrastruktúrát is: a megfizethető lakhatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, az oktatást és a képzést” – mondta az Agerpres szerint Bolojan.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
szóljon hozzá!