
Kaja Kallas szerint tiszteletben kell tartani a venezuelai nép jogát az ország és saját jövője eldöntéséhez
Fotó: Kaja Kallas/Facebook
Az Európai Unió nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a venezuelai válság elmérgesedésének elkerülése és a békés megoldás biztosítása érdekében – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.
2026. január 05., 18:332026. január 05., 18:33
Brüsszeli nyilatkozatában Kaja Kallas hangsúlyozta: a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit minden körülmények között be kell tartani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak a nemzetközi biztonság alappillérének számító elvek fenntartásáért. Az Európai Unió támogatja a bűnözés, valamint a világszerte jelentős biztonsági fenyegetést jelentő kábítószer-kereskedelem elleni nemzetközi küzdelmet, ugyanakkor hangsúlyozza, a kihívásokat fenntartható együttműködéssel kell kezelni a nemzetközi jog, valamint a területi integritás és szuverenitás elveinek teljes tiszteletben tartása mellett.
Kijelentette, Nicolás Maduro venezuelai elnök nem rendelkezik egy demokratikusan megválasztott elnök legitimitásával. „Tiszteletben kell tartani a venezuelai nép jogát az ország és saját jövője eldöntéséhez” – hangsúlyozta Kallas. Hozzátette, a venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása továbbra is az egyetlen módja annak, hogy Venezuela helyreállítsa a demokráciát és megoldja a jelenlegi válságot.

Donald Trump figyelmeztette Venezuela új vezetőjét, Delcy Rodríguezt, hogy „nagyon nagy árat fizethet, valószínűleg nagyobbat, mint Maduro”, ha „nem cselekszik helyesen”.
Kallas kijelentette: ebben a kritikus időszakban elengedhetetlen, hogy minden szereplő teljes mértékben tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot. A Venezuelában jelenleg fogva tartott összes politikai foglyot feltétel nélkül szabadon kell engedni – tette hozzá. Közölte, az uniós tagállamok konzuli hatóságai szorosan együttműködnek az uniós polgárok, köztük a Venezuelában illegálisan fogva tartottak biztonságának védelme érdekében.
Az uniós külügyi szolgálat tájékoztatása szerint a nyilatkozatot 26 uniós tagállam, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország támogatta.
A szóvivő ugyanakkor nem minősítette az Egyesült Államok lépéseit, mondván: a terminológia megválasztása nem a leglényegesebb kérdés, és egyelőre korai lenne jogi értékelést adni az eseményekről. „Az események lehetőséget teremtenek a demokratikus átmenetre Venezuelában, valamint arra, hogy az átmenetet a venezuelai nép vezesse” – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy ország irányítása minden esetben az adott nép joga, így Venezuela jövőjéről is kizárólag a venezuelaiak dönthetnek.

Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Ezzel egy időben Keir Starmer brit miniszterelnök szerint az Egyesült Államoknak „indokolnia kell” venezuelai katonai akcióját. Starmert a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió hétfőn megkérdezte, hogy megítélése szerint az Egyesült Államok megsértette-e a nemzetközi jogot a Venezuelában végrehajtott katonai akcióval. A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az amerikai kormánynak „meg kell indokolnia” az általa végrehajtott műveletet.
Starmer szerint most az a legfontosabb, hogy a helyzet stabilizálódjon, és Venezuela elinduljon a demokráciához vezető békés átmenet útján. A brit miniszterelnök a londoni kormányfői hivatal által az amerikai katonai akció után kiadott nyilatkozatában is leszögezte, hogy Nagy-Britannia régóta szorgalmazza a hatalomváltást Venezuelában. A Downing Street közleményének megfogalmazása szerint London álláspontja mindig is az volt, hogy Nicolás Maduro jogilag megalapozatlanul birtokolta az elnöki hatalmat, és a brit kormány „nem hullajt könnyeket” Maduro rezsimjének bukása miatt.
Starmer hivatalának állásfoglalása is megerősítette ugyanakkor, hogy a brit kormányfő kiáll a nemzetközi jog érvényesülése mellett, és a következő napokban megvitatja amerikai kormányzati partnereivel az "alakulóban lévő" venezuelai fejleményeket.

Egy ideig az Egyesült Államok fogja irányítani Venezuelát, miután elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt – jelentette be Donald Trump elnök szombaton.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Az orosz hadsereg összesen 39, különböző típusú rakétával és 420 drónnal támadott ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítményeket csütörtökre virradóra, a célpontok csaknem 90 százalékát megsemmisítette a légvédelem.
Az Egyesült Államok jelenleg az ukrajnai béke érdekében tett lépések folytatásában érdekelt, és ezért tovább folytatja a közvetítést a két háborúban álló fél között – jelentette ki J.D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerdán.
A svájci szövetségi kormány szerdán bejelentette, hogy egyszeri, 50 ezer svájci frank értékű kárpótlást fizet a szilveszteri, crans-montanai bártűzben elhunyt 41, illetve az égési sérüléseket szenvedett 116 ember hozzátartozóinak.
Egy erőszakkal mozgósított és frontra küldött, magyar–ukrán kettős állampolgárságú férfi foglyul ejtéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium szerdán a Telegram-csatornáján.
Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.
Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
szóljon hozzá!