A napokban dől el, kik ülnek be az Európai Parlament padsoraiba
Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
2024. június 06., 11:052024. június 06., 11:05
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlamentet. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, egy meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, amely 2024-ben június 6. és 9. közé esik. Ezen a négynapos időkereten belül a tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Csehországban kétnapos szavazást tartanak: pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Szombaton öt országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta, Olaszország és Szlovákia választópolgárai. A többi uniós országban vasárnap lesz a szavazás.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével vasárnap estig várniuk kell. Az Unió előírása szerint addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnakk.
Az EP Kutatószolgálatának (EPRS) összesítése szerint Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező voksolniuk. A kötelező szavazás az állampolgárokra, valamint a választási névjegyzékbe felvett, az adott ország állampolgárságával nem rendelkező uniós polgárokra egyaránt vonatkozik.
A kötelező szavazás az oka annak, hogy a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetők az EP-választáson: amíg 2019-ben európai szinten mindössze 50,7 százalékos volt a részvétel, Belgiumban a jogosultak 88,5 százaléka ment el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz, ahol 84,2 százalék szavazott.
A két tagállamban egyébként 1979-től, amióta közvetlenül választják az EP tagjait, folyamatosan 90 százalék körüli volt a részvétel az EP-választáson.
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Bár kötelező a szavazás Görögországban is, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 58,7 százaléka ment el szavazni, 2014-ben 60 százalékos volt a részvétel. Bulgáriában 2019-től kötelező a választási részvétel az EP-választáson, ott 2014-ben 35,8, 2019-ben 32,7 százalékos volt a részvétel.
A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Azon tagországok közül, ahol nem kötelező a szavazás, hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka, 2019-ben pedig 72,7 százaléka ment el szavazni.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!