Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
2024. április 17., 11:042024. április 17., 11:04
Az európai polgárok 60 százaléka mondta azt, hogy érdeklődik a júniusi választások iránt (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019 február-márciusához képest). 71 százalékuk válaszolta azt, hogy valószínűleg szavazni fog (7-10-es szint egy 1-10-es skálán), ami +3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +10 százalékpont 2019 február-márciusához képest.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tudatában vannak a választások fontosságának a jelenlegi geopolitikai helyzetben, tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a szavazás most még fontosabb, mint korábban.
Ami a romániai válaszadókat illeti, 60 százalékuk mondta azt, hogy a júniusi választások érdeklik őket – ugyanannyi, mint 2023 őszén, és 11 százalékponttal több, mint 2019 februárjában/márciusában.
(a 2019-es választások előtt 55 százalék volt ez az arány), és 68 százalékuk mondta azt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb a szavazás.
Az európai polgárok azt szeretnék, ha a választási kampány során a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék) és a közegészségügy támogatása (32 százalék) lenne a fő téma. A gazdaság és a munkahelyteremtés támogatása, valamint az EU védelme és biztonsága a harmadik helyen áll az európaiak körében (31 százalék).
Az európai polgárok a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az EU védelmének és biztonságának, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának fényében. Az EU védelmét és biztonságát most kilenc országban említik választási kampányprioritásként, a legmagasabb eredményeket Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék) érték el.
A jövőre nézve az uniós polgárok szintén a védelmet és a biztonságot (37 százalék) jelölték meg az EU világban elfoglalt pozíciójának megerősítését célzó legfontosabb prioritásként, amelyet az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/agrárgazdaság (mindkettő 30 százalék) követnek.
Változó kép. Az EU megítélése tagállamonként eltér, van ahol pozitívabb, van, ahol negatívabb
Fotó: Eurobarométer
Míg tízből négy európai polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Országokra lebontva 15 országban a polgárok többsége úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék gondolja így. Eközben a szlovén és a cseh állampolgárok inkább azt látják, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
Az uniós polgárok közel háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont 2023 őszéhez képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életére, egyötödük (20 százalék) szerint egyenesen „nagyon nagy” hatással. A román állampolgárok 65 százaléka válaszolta, hogy az uniós intézkedések hatással vannak az életére. Emellett az európaiak túlnyomó többsége (71 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság (71 százalék). A román állampolgárok körében 65 százalék azok aránya, akik szerint az ország számára előnyös az uniós tagság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Bukarest nem kapott olyan jelzéseket, hogy az Egyesült Államok jelentősen csökkenteni akarná Romániában állomásozó katonái számát – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti csúcstalálkozóra kizárólag a már megkötött megállapodások hivatalossá tétele céljából kerülhet sor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap.
Több mint egy hónap után ismét fellángoltak a harcok Irán és az Egyesült Államok között: Irán vasárnap megtorlást hajtott végre az amerikai erők ellen, miután az amerikai hadsereg iráni rakétavetőket támadott meg – közölte egy amerikai illetékes.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
szóljon hozzá!