Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az európai polgárok többsége érdeklődik a júniusi európai parlamenti választások iránt, a romániai szavazók is jelentős arányban el kívánnak menni szavazni – derül ki az EP által megrendelt legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
2024. április 17., 11:042024. április 17., 11:04
Az európai polgárok 60 százaléka mondta azt, hogy érdeklődik a júniusi választások iránt (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019 február-márciusához képest). 71 százalékuk válaszolta azt, hogy valószínűleg szavazni fog (7-10-es szint egy 1-10-es skálán), ami +3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +10 százalékpont 2019 február-márciusához képest.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tudatában vannak a választások fontosságának a jelenlegi geopolitikai helyzetben, tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a szavazás most még fontosabb, mint korábban.
Ami a romániai válaszadókat illeti, 60 százalékuk mondta azt, hogy a júniusi választások érdeklik őket – ugyanannyi, mint 2023 őszén, és 11 százalékponttal több, mint 2019 februárjában/márciusában.
(a 2019-es választások előtt 55 százalék volt ez az arány), és 68 százalékuk mondta azt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben még fontosabb a szavazás.
Az európai polgárok azt szeretnék, ha a választási kampány során a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék) és a közegészségügy támogatása (32 százalék) lenne a fő téma. A gazdaság és a munkahelyteremtés támogatása, valamint az EU védelme és biztonsága a harmadik helyen áll az európaiak körében (31 százalék).
Az európai polgárok a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az EU védelmének és biztonságának, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának fényében. Az EU védelmét és biztonságát most kilenc országban említik választási kampányprioritásként, a legmagasabb eredményeket Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék) érték el.
A jövőre nézve az uniós polgárok szintén a védelmet és a biztonságot (37 százalék) jelölték meg az EU világban elfoglalt pozíciójának megerősítését célzó legfontosabb prioritásként, amelyet az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/agrárgazdaság (mindkettő 30 százalék) követnek.
Változó kép. Az EU megítélése tagállamonként eltér, van ahol pozitívabb, van, ahol negatívabb
Fotó: Eurobarométer
Míg tízből négy európai polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Országokra lebontva 15 országban a polgárok többsége úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék gondolja így. Eközben a szlovén és a cseh állampolgárok inkább azt látják, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).
Az uniós polgárok közel háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont 2023 őszéhez képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életére, egyötödük (20 százalék) szerint egyenesen „nagyon nagy” hatással. A román állampolgárok 65 százaléka válaszolta, hogy az uniós intézkedések hatással vannak az életére. Emellett az európaiak túlnyomó többsége (71 százalék) szerint országa számára előnyös az uniós tagság (71 százalék). A román állampolgárok körében 65 százalék azok aránya, akik szerint az ország számára előnyös az uniós tagság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
Négy ember életét vesztette, amikor lángokba borult az ukrán szellemi és kulturális örökség szimbólumának számító kijevi Pecserszka Lavra kolostor az elmúlt két hét legsúlyosabb orosz légitámadása során – közölték hétfőn a hatóságok.
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!