Esély. Trump és Putyin alaszkai találkozóján talán megállapodás születik az ukrajnai tűzszünetről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
2025. augusztus 15., 08:332025. augusztus 15., 08:33
Ez volt az első nyilvános nyilatkozata azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette az alaszkai csúcstalálkozót.
Putyin csütörtökön a Kremlben ülésezett magas rangú orosz tisztségviselőkkel, hogy tájékoztassa őket az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások állásáról – közölte a CNN.
„A jelenlegi amerikai kormányzat... véleményem szerint igen energikus és őszinte erőfeszítéseket tesz a harcok leállítására, a válság megoldására és olyan megállapodások elérésére, amelyek minden, a konfliktusban érintett fél érdekeit szolgálják” – mondta Putyin.
Rövid beszédében
Javaslata szerint ez a szélesebb körű béke akkor valósulhat meg, ha az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások „következő szakaszában” „megállapodásokat érünk el a stratégiai támadó fegyverek ellenőrzése terén”.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Bár nem egyértelmű, hogy Putyin milyen megállapodásra utalt, a legtöbb, az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai fegyverzetre vonatkozó szerződés a nukleáris fegyverekre vagy a nukleáris fegyverekkel felszerelhető rakétarendszerekre vonatkozik.
Az Egyesült Államok és Oroszország a 2011-ben hatályba lépett új START-szerződés keretében megállapodott nukleáris fegyverarzenáljának korlátozásáról.
A megállapodás értelmében mindkét országnak hét éve volt arra, hogy teljesítse a telepített interkontinentális hatótávolságú nukleáris fegyverek számának meghatározott korlátozását.
A két ország közötti feszültség jeleként Trump ebben a hónapban bejelentette, hogy két atomtengeralattjárót rendelt stratégiai pozícióba Oroszország közelében, válaszul Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke és jelenlegi biztonsági tanácsának alelnöke „rendkívül provokatív” kijelentéseire.
Medvegyev hajlamos a szeszélyes kitörésekre a közösségi médiában – gyakran felvetve a nukleáris konfliktus rémképét –, de Trump azt mondta, hogy a döntést „arra az esetre hozta meg, ha ezek a bolondos és lázító kijelentések többek lennének puszta szavaknál”.
„Úgy gondolom, most már meg van győződve arról, hogy megállapodásra fogunk jutni. Belemegy a megállapodásba. Úgy gondolom, meg fogja tenni” – mondta az amerikai elnök a Fox Radio műsorában.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Trump azt mondta,
„Három különböző helyszín” van terítéken – beleértve az Alaszkában maradás lehetőségét is – mondta Trump.
A pénteki tárgyalások célja egy második találkozó megszervezése, amely „a fontosabb találkozó” lesz – mondta Trump csütörtökön az Ovális Irodában. „Találkozunk: Putyin elnök, Zelenszkij elnök és én, és talán néhány európai vezetőt is magunkkal viszünk, talán nem” – mondta.
Csütörtökön Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója további részleteket osztott meg a pénteki csúcstalálkozó terveiről, elmondva, hogy
A tanácsadó szerint a tárgyalások középpontjában az ukrajnai háború, valamint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés kilátásai állnak. A tárgyalások után az elnökök közös sajtótájékoztatót tartanak – mondta.
Trump azonban a Fox Radionak elmondta, hogy
„Sajtótájékoztatót fogok tartani. Nem tudom, hogy közös lesz-e. Még nem beszéltük meg. Szerintem jó lenne, ha közös lenne, majd külön-külön” – mondta, hozzátéve, hogy ha a találkozó „nem végződik jól, akkor csak sajtótájékoztatót tartok, és elindulok. Visszamegyek Washingtonba.”
Usakov az orosz tárgyalócsoport öt tagjának egyike lesz, Szergej Lavrov külügyminiszter, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter és Kirill Dmitrijev, a tárgyalások vezetője és az orosz állami befektetési alap vezetője mellett.
Az európai vezetők szerdán telefonon beszéltek az amerikai elnökkel, hogy még egyszer megpróbálják meggyőzni Trumpot, mielőtt az egyeztetést folytat Putyinnal.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
A találkozó után az európaiak óvatosan optimista hangot ütöttek meg, azt állítva, hogy Trump megértő volt az azonnali tűzszünetre irányuló kérésükkel kapcsolatban, és hogy Ukrajnának helyet kell kapnia a jövőbeli tárgyalásokon.
A találkozóra akkor kerül sor, amikor Trump jelezte, hogy a tárgyalások kiterjedhetnek Ukrajna és Oroszország közötti potenciális területcserékre is – Kijev viszont ezt határozottan elutasította.
Az ukrán elnöki hivatal egyik forrása a Kyiv Independentnek elmondta, hogy
Cserébe Oroszország visszavonulna a keleti Harkiv és Szumi régiók egyes részeiről.
Volodimir Zelenszkij elnök elutasított minden olyan javaslatot, amely Ukrajna területének Oroszország ellenőrzése alá kerülését jelentené.
Mindeközben
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy súlyos veszteségeket okoztak az orosz csapatoknak, és foglyokat is ejtettek. „A helyzet stabilizálódik” – hangoztatta a szóvivő.
Nem sokkal korábban katonai megfigyelők közölték, hogy az orosz hadsereg alakulatai több mint 10 kilométernyit törtek előre Dobropillja irányába, egyes sajtójelentésekben már az ukrán frontvonal áttöréséről esett szó.
Az ukrán hadvezetés az előző nap erősítést mozgósított a térségbe, köztük az Azov alakulatot is. A Pokrovszkban, illetve Mirnohradban harcoló ukrán alakulatokat a bekerítés közvetlen veszélye fenyegeti.
Ukrán tisztségviselők mindeközben arról is beszámoltak, hogy
A hadifoglyok ügyeivel megbízott ukrán bizottság szerint a most kiszabadult személyek egyike több mint négyezer napot töltött orosz hadifogságban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte, hogy az elengedett civilek között voltak olyanok, akik 2014, 2016, illetve 2017 óta voltak fogságban. „A ma elengedett katonák között vannak Mariupol egykori védői is” – fűzte hozzá.
Az orosz külügyminiszter már megérkezett Alaszkába
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Alekszandr Darcsijev orosz nagykövet megérkezett Alaszkába a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt – jelentette az orosz állami média pénteken.
Putyin a tervezett csúcstalálkozó előtt megérkezett Oroszország távol-keleti részén fekvő Magadan városába – jelentette az orosz állami média.
Magadan körülbelül 3162 kilométerre fekszik Anchorage-tól, Alaszka legnépesebb városától, ahol Trump és Putyin találkozik.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az orosz vezető várhatóan találkozik a helyi kormányzóval és meglátogat egy ipari létesítményt, mielőtt Alaszkába indulna.
Az állami média szerint az orosz újságírókat szállító repülőgép is megérkezett Anchorage-ba.
Az amerikai titkosszolgálat több száz ügynököt küldött Anchorage-ba, akik az orosz biztonsági szolgálatokkal együttműködve biztosítják mindkét vezető védelmét.
A Bloomberg csütörtöki jelentése szerint a Trump által alig egy héttel korábban bejelentett művelet előtt rendkívül rövid volt a tervezési időszak.
A felkészülési folyamatot ismerő források szerint a biztonsági intézkedések teljes gőzzel zajlanak. Az amerikai földön tartott találkozó lehetővé teszi a titkosszolgálat számára, hogy a fegyverek, kommunikációs berendezések és orvosi felszerelések szállítását külföldi korlátozások nélkül végezze, de Alaszka földrajzi adottságai logisztikai akadályokat jelentenek.
Anchorage szállodai kapacitása korlátozott, és a bérautó-piac is kicsi, ezért a járműveket, a konvoj SUV-jait és egyéb eszközöket az Egyesült Államok kontinentális részéről kell odaszállítani.
A csúcstalálkozó a legnagyobb alaszkai katonai létesítményben, az Elmendorf-Richardson bázison kerül megrendezésre, amelyet ellenőrzött légterének, megerősített védelmének és a katonai egységekhez való közvetlen hozzáférésének köszönhetően választottak ki. A hidegháborús korszakból származó bázis, amely kevesebb mint 1000 kilométerre fekszik Oroszországtól, a nyilvánosság számára zárt.
A biztonsági intézkedések szigorú viszonossági protokollokat követnek, mindkét fél a másik személyzetét és erőforrásait veszi figyelembe – a konvoj összetételétől a tolmácsok számáig és a biztonságos várótermekig. A titkosszolgálat őrzi Trumpot, míg Putyin közvetlen mozgását az orosz ügynökök ellenőrzik.
Litvánia háromszintű, mélységi védelmi vonalat épít ki az oroszok ellen
Litvánia háromszintű, mélységi védelmi vonalat épít az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi régióval és a Fehéroroszországgal közös határán – jelentette be Tomas Godliauskas litván védelmi miniszterhelyettes újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
„A pontszerűen elhelyezkedő katonai műszaki építmények rendszeréről átállunk egy háromrétegű, az ország területébe mélyen benyúló, folyamatos védelmi vonal kialakítására” – mondta, hozzátéve:
„Az első védelmi vonalat három kilométerre, a másodikat 20 kilométerre, a harmadikat pedig 50 kilométerre alakítják ki az államhatártól”.
Emlékeztetett arra, hogy ezeken a határszakaszokon Litvánia már állított fel ellenséges csapatmozgást gátló műszaki akadályokat. Ehhez kapcsolódóan pedig mint természetes akadályokat mélyítik a vízelvezető és egyéb árkokat, tiltják az erdőirtást, megerősítik a víztározókat. A hadsereg rendszeresen gyakorolja a hidak és a viaduktok felrobbantását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!