Esély. Trump és Putyin alaszkai találkozóján talán megállapodás születik az ukrajnai tűzszünetről
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
2025. augusztus 15., 08:332025. augusztus 15., 08:33
Ez volt az első nyilvános nyilatkozata azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette az alaszkai csúcstalálkozót.
Putyin csütörtökön a Kremlben ülésezett magas rangú orosz tisztségviselőkkel, hogy tájékoztassa őket az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások állásáról – közölte a CNN.
„A jelenlegi amerikai kormányzat... véleményem szerint igen energikus és őszinte erőfeszítéseket tesz a harcok leállítására, a válság megoldására és olyan megállapodások elérésére, amelyek minden, a konfliktusban érintett fél érdekeit szolgálják” – mondta Putyin.
Rövid beszédében
Javaslata szerint ez a szélesebb körű béke akkor valósulhat meg, ha az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások „következő szakaszában” „megállapodásokat érünk el a stratégiai támadó fegyverek ellenőrzése terén”.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Bár nem egyértelmű, hogy Putyin milyen megállapodásra utalt, a legtöbb, az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai fegyverzetre vonatkozó szerződés a nukleáris fegyverekre vagy a nukleáris fegyverekkel felszerelhető rakétarendszerekre vonatkozik.
Az Egyesült Államok és Oroszország a 2011-ben hatályba lépett új START-szerződés keretében megállapodott nukleáris fegyverarzenáljának korlátozásáról.
A megállapodás értelmében mindkét országnak hét éve volt arra, hogy teljesítse a telepített interkontinentális hatótávolságú nukleáris fegyverek számának meghatározott korlátozását.
A két ország közötti feszültség jeleként Trump ebben a hónapban bejelentette, hogy két atomtengeralattjárót rendelt stratégiai pozícióba Oroszország közelében, válaszul Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke és jelenlegi biztonsági tanácsának alelnöke „rendkívül provokatív” kijelentéseire.
Medvegyev hajlamos a szeszélyes kitörésekre a közösségi médiában – gyakran felvetve a nukleáris konfliktus rémképét –, de Trump azt mondta, hogy a döntést „arra az esetre hozta meg, ha ezek a bolondos és lázító kijelentések többek lennének puszta szavaknál”.
„Úgy gondolom, most már meg van győződve arról, hogy megállapodásra fogunk jutni. Belemegy a megállapodásba. Úgy gondolom, meg fogja tenni” – mondta az amerikai elnök a Fox Radio műsorában.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Trump azt mondta,
„Három különböző helyszín” van terítéken – beleértve az Alaszkában maradás lehetőségét is – mondta Trump.
A pénteki tárgyalások célja egy második találkozó megszervezése, amely „a fontosabb találkozó” lesz – mondta Trump csütörtökön az Ovális Irodában. „Találkozunk: Putyin elnök, Zelenszkij elnök és én, és talán néhány európai vezetőt is magunkkal viszünk, talán nem” – mondta.
Csütörtökön Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója további részleteket osztott meg a pénteki csúcstalálkozó terveiről, elmondva, hogy
A tanácsadó szerint a tárgyalások középpontjában az ukrajnai háború, valamint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés kilátásai állnak. A tárgyalások után az elnökök közös sajtótájékoztatót tartanak – mondta.
Trump azonban a Fox Radionak elmondta, hogy
„Sajtótájékoztatót fogok tartani. Nem tudom, hogy közös lesz-e. Még nem beszéltük meg. Szerintem jó lenne, ha közös lenne, majd külön-külön” – mondta, hozzátéve, hogy ha a találkozó „nem végződik jól, akkor csak sajtótájékoztatót tartok, és elindulok. Visszamegyek Washingtonba.”
Usakov az orosz tárgyalócsoport öt tagjának egyike lesz, Szergej Lavrov külügyminiszter, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter és Kirill Dmitrijev, a tárgyalások vezetője és az orosz állami befektetési alap vezetője mellett.
Az európai vezetők szerdán telefonon beszéltek az amerikai elnökkel, hogy még egyszer megpróbálják meggyőzni Trumpot, mielőtt az egyeztetést folytat Putyinnal.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
A találkozó után az európaiak óvatosan optimista hangot ütöttek meg, azt állítva, hogy Trump megértő volt az azonnali tűzszünetre irányuló kérésükkel kapcsolatban, és hogy Ukrajnának helyet kell kapnia a jövőbeli tárgyalásokon.
A találkozóra akkor kerül sor, amikor Trump jelezte, hogy a tárgyalások kiterjedhetnek Ukrajna és Oroszország közötti potenciális területcserékre is – Kijev viszont ezt határozottan elutasította.
Az ukrán elnöki hivatal egyik forrása a Kyiv Independentnek elmondta, hogy
Cserébe Oroszország visszavonulna a keleti Harkiv és Szumi régiók egyes részeiről.
Volodimir Zelenszkij elnök elutasított minden olyan javaslatot, amely Ukrajna területének Oroszország ellenőrzése alá kerülését jelentené.
Mindeközben
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy súlyos veszteségeket okoztak az orosz csapatoknak, és foglyokat is ejtettek. „A helyzet stabilizálódik” – hangoztatta a szóvivő.
Nem sokkal korábban katonai megfigyelők közölték, hogy az orosz hadsereg alakulatai több mint 10 kilométernyit törtek előre Dobropillja irányába, egyes sajtójelentésekben már az ukrán frontvonal áttöréséről esett szó.
Az ukrán hadvezetés az előző nap erősítést mozgósított a térségbe, köztük az Azov alakulatot is. A Pokrovszkban, illetve Mirnohradban harcoló ukrán alakulatokat a bekerítés közvetlen veszélye fenyegeti.
Ukrán tisztségviselők mindeközben arról is beszámoltak, hogy
A hadifoglyok ügyeivel megbízott ukrán bizottság szerint a most kiszabadult személyek egyike több mint négyezer napot töltött orosz hadifogságban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte, hogy az elengedett civilek között voltak olyanok, akik 2014, 2016, illetve 2017 óta voltak fogságban. „A ma elengedett katonák között vannak Mariupol egykori védői is” – fűzte hozzá.
Az orosz külügyminiszter már megérkezett Alaszkába
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Alekszandr Darcsijev orosz nagykövet megérkezett Alaszkába a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt – jelentette az orosz állami média pénteken.
Putyin a tervezett csúcstalálkozó előtt megérkezett Oroszország távol-keleti részén fekvő Magadan városába – jelentette az orosz állami média.
Magadan körülbelül 3162 kilométerre fekszik Anchorage-tól, Alaszka legnépesebb városától, ahol Trump és Putyin találkozik.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az orosz vezető várhatóan találkozik a helyi kormányzóval és meglátogat egy ipari létesítményt, mielőtt Alaszkába indulna.
Az állami média szerint az orosz újságírókat szállító repülőgép is megérkezett Anchorage-ba.
Az amerikai titkosszolgálat több száz ügynököt küldött Anchorage-ba, akik az orosz biztonsági szolgálatokkal együttműködve biztosítják mindkét vezető védelmét.
A Bloomberg csütörtöki jelentése szerint a Trump által alig egy héttel korábban bejelentett művelet előtt rendkívül rövid volt a tervezési időszak.
A felkészülési folyamatot ismerő források szerint a biztonsági intézkedések teljes gőzzel zajlanak. Az amerikai földön tartott találkozó lehetővé teszi a titkosszolgálat számára, hogy a fegyverek, kommunikációs berendezések és orvosi felszerelések szállítását külföldi korlátozások nélkül végezze, de Alaszka földrajzi adottságai logisztikai akadályokat jelentenek.
Anchorage szállodai kapacitása korlátozott, és a bérautó-piac is kicsi, ezért a járműveket, a konvoj SUV-jait és egyéb eszközöket az Egyesült Államok kontinentális részéről kell odaszállítani.
A csúcstalálkozó a legnagyobb alaszkai katonai létesítményben, az Elmendorf-Richardson bázison kerül megrendezésre, amelyet ellenőrzött légterének, megerősített védelmének és a katonai egységekhez való közvetlen hozzáférésének köszönhetően választottak ki. A hidegháborús korszakból származó bázis, amely kevesebb mint 1000 kilométerre fekszik Oroszországtól, a nyilvánosság számára zárt.
A biztonsági intézkedések szigorú viszonossági protokollokat követnek, mindkét fél a másik személyzetét és erőforrásait veszi figyelembe – a konvoj összetételétől a tolmácsok számáig és a biztonságos várótermekig. A titkosszolgálat őrzi Trumpot, míg Putyin közvetlen mozgását az orosz ügynökök ellenőrzik.
Litvánia háromszintű, mélységi védelmi vonalat épít ki az oroszok ellen
Litvánia háromszintű, mélységi védelmi vonalat épít az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi régióval és a Fehéroroszországgal közös határán – jelentette be Tomas Godliauskas litván védelmi miniszterhelyettes újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
„A pontszerűen elhelyezkedő katonai műszaki építmények rendszeréről átállunk egy háromrétegű, az ország területébe mélyen benyúló, folyamatos védelmi vonal kialakítására” – mondta, hozzátéve:
„Az első védelmi vonalat három kilométerre, a másodikat 20 kilométerre, a harmadikat pedig 50 kilométerre alakítják ki az államhatártól”.
Emlékeztetett arra, hogy ezeken a határszakaszokon Litvánia már állított fel ellenséges csapatmozgást gátló műszaki akadályokat. Ehhez kapcsolódóan pedig mint természetes akadályokat mélyítik a vízelvezető és egyéb árkokat, tiltják az erdőirtást, megerősítik a víztározókat. A hadsereg rendszeresen gyakorolja a hidak és a viaduktok felrobbantását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!