Kérdéses végkimenetel. Trump gazdasági témájú ígéretekkel próbálhat fegyverszünetet elérni az ukrajnai harcokban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében – számolt be erről szerdán a The Telegraph.
2025. augusztus 14., 09:032025. augusztus 14., 09:03
Mint ismeretes, Trump augusztus 15-én, pénteken Anchorage-ban, Alaszkában találkozik Putyinnal, ahol a tárgyalások várhatóan az ukrajnai háború befejezésére fognak összpontosulni.
A The Telegraph szerint
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és más magas rangú kormánytisztviselők állítólag szorosan együttműködnek Trumppal, hogy a csúcstalálkozó előtt véglegesítsék a javaslatokat.
A javaslatcsomag állítólag magában foglalja, hogy Oroszország hozzáférést kapjon Alaszka természeti erőforrásaihoz, és hogy feloldják az Egyesült Államok bizonyos szankcióit az orosz légiközlekedési szektorral szemben, amely a nemzetközi szankciók súlya alatt roskadozik.
Ukrajna az egyike azon kevés európai országnak, amely nagy mennyiségű lítiumkészlettel rendelkezik: a Kijevi Közgazdasági Iskola szerint a kontinens lítiumkészletének egyharmada és a globális lítiumkészletek körülbelül 3 százaléka található itt.
Áprilisban, hónapokig tartó tárgyalások után, az Egyesült Államok és Ukrajna aláírta az ásványi anyagokról szóló régóta várt megállapodást, amely Washingtonnak hozzáférést biztosít Ukrajna jelentős ásványi kincseihez.
Ukrajna ásványi anyagain kívül
A régió becslések szerint a világ olajkészleteinek 13 százalékát tartalmazza.
Oroszország hozzáférése a területhez támogatná Putyin ambícióit az Északi-sarkvidéken, amely a The Telegraph szerint 2022-ben Oroszország gáztermelésének 80 százalékát adta.
Ezeket az érdekeket emlegetve Putyin főtanácsadója, Jurij Usakov a találkozó előtt így nyilatkozott:
„Mellesleg, országaink gazdasági érdekei Alaszkában és az Északi-sarkvidéken keresztezik egymást, és vannak kilátások nagyszabású, kölcsönösen előnyös projektek megvalósítására.”
Brit tisztségviselők a The Telegraphnak elmondták, hogy
Mint megírtuk, szerdán Trump videokonferenciát tartott Volodimir Zelenszkij elnökkel és az európai vezetőkkel, amelynek során hangsúlyozta, hogy a tűzszünet biztosítása a legfontosabb prioritása a Putyinnal való közelgő találkozóján.
Bár a Fehér Ház tisztségviselői a közelmúltban „meghallgatási gyakorlatnak” nevezték az alaszkai találkozót – ezzel próbálva lekicsinyíteni annak jelentőségét –, a közzétett gazdasági javaslatok arra utalnak, hogy a csúcstalálkozó jelentősebb következményekkel járhat, mint azt a Trump-adminisztráció elismerte.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Az is kiderült, hogy
Ez a minisztérium jelentette be szerdán.
Az amerikai kormány engedélyezi a jelenlegi szankciók által tiltott bizonyos tranzakciókat, ha azok az alaszkai amerikai–orosz tárgyalások megszervezéséhez szükségesek, az amerikai Külföldi Vagyonkezelő Hivatal által kiadott engedély szerint.
Az engedély augusztus 20-án lejár.
Az engedély az orosz káros külföldi tevékenységek szankcióiról szóló szabályozás (RuHSR) és az Ukrajnával/Oroszországgal kapcsolatos szankciókról szóló szabályozás (URSR) alapján szankcionált tranzakciókra vonatkozik. Nem engedélyezi az e szabályozások alapján blokkolt vagy befagyasztott vagyontárgyak felszabadítását.
A Volodimir Zelenszkij elnökkel és európai vezetőkkel folytatott videokonferencián Trump állítólag azt mondta, hogy az alaszkai találkozón nyomást fog gyakorolni Putyinra, hogy fogadja el a tűzszünetet.
– jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök aszerdán.
Macron nyilatkozata egy videokonferenciát követően hangzott el, amelyen Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több európai vezető vett részt.
A videokonferencia után Macron újságíróknak elmondta, hogy Trump biztosította őt arról, hogy Washington kész támogatni Európa biztonságát a háború után, de kizárta Ukrajna NATO-tagságát.
„Trump elnök ezt egyértelműen kifejezte” – mondta Macron a sajtónak.
„Még olyan dolgokat is mondott, amelyek számomra nagyon fontosak: hogy
ami, mint tudjuk, kulcsfontosságú kérdés az orosz fél számára, de hogy az Egyesült Államok és minden erre hajlandó szövetséges részt vehet bennük.”
Az ukrán és európai vezetők már régóta sürgetik az Egyesült Államokat, hogy támogassa Kijev számára a szilárd biztonsági garanciákat egy Oroszországgal kötött tűzszüneti megállapodás esetén. A Trump-kormány eddig habozott ilyen garanciákat vállalni, ami kezdetben meghiúsította az Egyesült Államok és Ukrajna közötti ásványi anyagokról szóló megállapodást, és bizonytalanságot okozott az úgynevezett „szövetségeseinek” terveiben.
Zelenszkij többször is kijelentette, hogy a NATO-csatlakozás a legjobb lehetséges biztonsági garancia a háború utáni Ukrajna számára. Kijev 2022 szeptemberében hivatalosan is kérelmezte NATO-tagságát, miután Oroszország illegálisan bejelentette négy ukrán régió annektálását.
Az orosz propaganda gyakran hivatkozik a NATO bővítésére és Ukrajna NATO-tagsági törekvéseire, mint a teljes körű invázió igazolására.
Trump maga is visszhangozta ezeket a narratívákat, azt állítva, hogy Joe Biden volt elnök Ukrajna NATO-törekvéseinek nyújtott támogatása váltotta ki a háborút.
Macron azt is elmondta, hogy Trump legfőbb prioritása Putyint a tűzszünetre való kötelezettségvállalásra ösztönözni, és hogy az amerikai elnök egyetértett azzal, hogy
„Az Ukrajna joghatósága alá tartozó területi kérdések nem tárgyalhatók, és csak az ukrán elnök tárgyalhat róluk” – mondta Macron.
„Mi ezt az álláspontot támogatjuk, és Trump elnök is nagyon egyértelműen kifejezte ezt.”
Ugyanakkor
Trump korábban arról beszélt: a tűzszünethez és a békéhez mindkét félnek át kell adnia a jelenleg birtokolt területek egy részét.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének 19 százalékát ellenőrzi, beleértve a teljes Krím-félszigetet, Luhanszk egész területét, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát, valamint Harkiv, Szumi, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk régiók egy részét.
Miután egyes médiumok arról számoltak be, hogy Washington szerint Putyin hajlandó kompromisszumot kötni területi követeléseivel kapcsolatban, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivőjét, Alekszandr Fagyejevet újságírók kérdezték, hogy Oroszország álláspontja megváltozott-e.
„Oroszország álláspontja változatlan, és ezt alig több mint egy éve, 2024. június 14-én ebben a teremben is hangoztatták” – mondta Fagyejev, Putyin akkori külügyminisztériumi beszédére utalva.
Akkor a Kreml vezetője a lehetséges rendezés formájáról szóló eddig legteljesebb nyilvános nyilatkozatában olyan követeléseket fogalmazott meg, mint az ukrán csapatok kivonása a még mindig ellenőrzésük alatt álló donyecki, zaporizzsjai és herszoni területekről.
Emellett Putyin kijelentette, hogy biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogait és szabadságait, valamint el kell ismerni azt a „valóságot”, hogy Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon most már Oroszország része.
Putyin szerint feltételeit nemzetközi megállapodásokban is tükrözni kell. 2024-es beszédének idején Ukrajna elutasította követeléseit, mivel azokat abszurd ultimátumnak tartotta.
és a legtöbb ország Ukrajna 1991-es határain belüli területét ismeri el. A jelenlegi frontvonalak alapján Putyin követelése azt jelentené, hogy Ukrajna további 21 000 négyzetkilométert engedne át Oroszországnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszországnak bele kell egyeznie a tűzszünetbe, mielőtt a területi kérdéseket megvitatnák. Emellett elutasít minden olyan orosz javaslatot, amely szerint Ukrajnának ki kellene vonnia csapatait a keleti Donbasz régióból, és át kellene adnia védelmi vonalait.
Újabb orosz olajfinomítót ért ukrán dróntámadás
Éjszakai dróntámadás érte az orosz Volgográd városában található finomítót, ami olajszivárgást és tüzet okozott a telephelyen – jelentette be Andrej Bocsarov, a Volgográdi régió kormányzója csütörtökön.
„Ma éjjel az orosz védelmi minisztérium légvédelmi erői visszaverték egy nagyszabású UAV (pilóta nélküli légi jármű) támadást Volgográd régió területén” – mondta Bocsarov.
„A lezuhant törmelékek következtében olajtermékek ömlöttek ki és gyulladtak ki a volgográdi olajfinomítóban. A tűzoltók gyorsan megkezdték a tűz oltását.”
Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok – mondta Bocsarov.
A Volgográdban található, az orosz olajipari óriás Lukoil tulajdonában lévő finomító a teljes körű háború során többször is célpontja volt támadásoknak. Az orosz média és tisztviselők 2025 februárjában és márciusában is jelentettek támadásokat a létesítmény ellen. Az ukrán vezérkar januárban megerősítette, hogy dróncsapást hajtottak végre a finomító ellen.
Ukrajna rendszeresen indít hosszú távú dróncsapásokat orosz ipari és katonai létesítmények ellen. Az olajfinomítók, amelyek finanszírozzák és üzemanyaggal látják el Moszkva háborús gépezetét, gyakori célpontjai ezeknek a támadásoknak.
A média jelentései szerint három orosz finomító csökkentette vagy felfüggesztette működését ebben a hónapban az ukrán drónok támadásai által okozott károk miatt.
Már egymillió tüzérségi lőszert kapott idén Ukrajna a cseh kezdeményezésre indult segélyakcióban
A cseh kezdeményezésre indult segélyakcióban idén már egymillió nagy kaliberű (tüzérségi) lőszert szállítottak Ukrajnának – közölte szerdán Petr Fiala cseh kormányfő, miután véget ért az úgynevezett tettrekészek koalíciójának online megbeszélése Ukrajnáról és a pénteki alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozóról.
Ukrajna a cseh kezdeményezés keretében tavaly másfél millió nagy kaliberű lőszert kapott. Csehország a tavalyi év elején kezdeményezte, hogy az Ukrajnának segítséget nyújtani hajlandó országok keressenek az Európai Unión kívül beszerezhető nagy kaliberű muníciót.
Tavaly több mint egy tucatnyi ország támogatta anyagilag a cseh kezdeményezést, és ez az idén folytatódik.
Petr Fiala üdvözölte, hogy a tettrekészek megbeszélésén – amelyet Friedrich Merz német kancellár hívott egybe – ezúttal részt vett J.D. Vance amerikai alelnök és Volodimir Zelenzkij ukrán elnök. Merz már korábban közölte, hogy Németország támogatja a cseh lőszerbeszerzéseket, Zelenszkij pedig több alkalommal is nyilvánosan mondott ezért köszönetet Csehországnak.
A jobboldali cseh kormány kezdeményezését már hosszabb ideje támadja Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok (ANO) mozgalom elnöke.
A politikus a közelmúltban közölte: amennyiben az ANO az októberi választások után kormányra kerül, megszünteti a kezdeményezést. Babis szerint ugyanis ennek pénzelése „átláthatatlan, túlárazott és korrupt”.
Fiala egy korábbi közlése szerint Csehország tavaly 35 millió eurót fektetett be az Ukrajnát segítő lőszerbeszerzésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!