Az új migrációs paktum minden tagállamra kötelező érvényű, de a migránsok befogadását ki lehet váltani más módszerrel
Fotó: Európai Tanács
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be. Az uniós szabályozás célja, hogy a migrációs nyomás kezelésének terheit igazságosabban ossza meg a tagállamok között.
2026. június 13., 20:262026. június 13., 20:26
2026. június 13., 20:282026. június 13., 20:28
Az Európai Unió 2026. június 12-én új szabályrendszert vezetett be a migráció hatékonyabb kezelése és egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítása érdekében. Az új rendszer egységesebb eljárásokat, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségvállalás igazságosabb megosztását hivatott biztosítani – derül ki az Európai Unió Tanácsának tájékoztatásából.
A migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció kezelésének egységesítése és egy közös uniós menekültügyi rendszer létrehozása, egyensúlyt teremtve a tagállamok érdekei és a védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása között.
amely egyesíti az EU migrációs, menekültügyi, határigazgatási és integrációs politikáinak legfontosabb elemeit.
A paktum céljai:
a migránsok érkezésének rendezett kezelése;
hatékony és egységes eljárások kialakítása;
a szolidaritás és a felelősségvállalás igazságos egyensúlyának biztosítása a tagállamok között.
A paktumot az Európai Unió Tanácsa 2024. május 14-én fogadta el, rendelkezései pedig 2026. június 12-én léptek hatályba. A szabályozás a migrációs politikát a nemzetközi partnerségekkel is összekapcsolja, hozzájárulva az illegális migráció visszaszorításához és az embercsempészet elleni fellépéshez.
A paktum abból a felismerésből indul ki, hogy a migrációs nyomás nem egyenletesen oszlik meg az Európai Unión belül. Az olyan első belépési országok, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, lényegesen több menedékkérővel találkoznak, mint például Magyarország vagy Szlovákia.
Az új szabályozás gyorsabb határellenőrzést, egységesebb menekültügyi eljárásokat, az illegális migráció visszaszorítását és a tagállamok közötti tehermegosztást ígér.
menedékkérők vagy elismert menekültek átvételével;
pénzügyi hozzájárulással;
egyéb operatív segítségnyújtással, például személyzet, felszerelés vagy infrastruktúra biztosításával.
A rendszer egyik legfontosabb újdonsága, hogy a befogadás nem az egyetlen választható lehetőség. A paktum éves uniós minimumcélt határoz meg: legalább 30 ezer személy áthelyezését vagy azzal egyenértékű egyéb hozzájárulást. Amennyiben egy tagállam nem kíván részt venni az áthelyezésben, pénzügyi hozzájárulást vállalhat. Az eredeti tárgyalások során ennek referenciaértékét személyenként 20 ezer euróban határozták meg.
A szabályozás nem tartalmaz előre rögzített, állandó kvótarendszert. Az Európai Bizottság évente számítja ki az egyes országok úgynevezett méltányos részesedését, elsősorban a lakosság száma és a gazdaság teljesítménye (GDP) alapján. A két mutató megközelítőleg azonos súllyal szerepel a számításban.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb népességű és erősebb gazdaságú országok – például Németország vagy Franciaország – nagyobb részt vállalnak a közös teherviselésből, mint a kisebb tagállamok.
A korábbi szabályozás szerint a menedékkérelmet annak az országnak kellett elbírálnia, ahol a migráns először belépett az Európai Unió területére. Az úgynevezett dublini rendszer alapelve nem változik, ugyanakkor az új paktum ezt egy olyan szolidaritási mechanizmussal egészíti ki, amelynek célja, hogy az első belépési országok ne maradjanak egyedül a migrációs nyomás kezelésében.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.
Amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról is tárgyalt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni Fehér Házban kedden – derült ki a zárt ajtók mögött tartott találkozóról szóló ukrán elnöki tájékoztatásból.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg és a szaúd-arábiai erők közös precíziós csapásokat hajtottak végre Irakban „Iránhoz közel álló terroristák ellen”.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden az Agerpres a dpa-ra hivatkozva.
Ha igaz is, hogy Oroszország segíti Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban, nem sokat ér el vele – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, a vízvizsgálatok eredményei megfelelőnek minősülnek, újraindulhattak a szabadstrandok – közölte hétfőn a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).
Két nappal a táborzárás után téma az anyaországi közéletben a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek idei kiadása mentén hétfőn is összecsaptak a Tisza Párt és a Fidesz politikusai.
Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetének bekéretése határozott tiltakozó intézkedés, amelynek célja, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen mind Moszkvának, mind a NATO-szövetségeseknek – jelentette ki Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter hétfőn.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás