
Az új migrációs paktum minden tagállamra kötelező érvényű, de a migránsok befogadását ki lehet váltani más módszerrel
Fotó: Európai Tanács
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be. Az uniós szabályozás célja, hogy a migrációs nyomás kezelésének terheit igazságosabban ossza meg a tagállamok között.
2026. június 13., 20:262026. június 13., 20:26
2026. június 13., 20:282026. június 13., 20:28
Az Európai Unió 2026. június 12-én új szabályrendszert vezetett be a migráció hatékonyabb kezelése és egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítása érdekében. Az új rendszer egységesebb eljárásokat, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségvállalás igazságosabb megosztását hivatott biztosítani – derül ki az Európai Unió Tanácsának tájékoztatásából.
A migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció kezelésének egységesítése és egy közös uniós menekültügyi rendszer létrehozása, egyensúlyt teremtve a tagállamok érdekei és a védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása között.
amely egyesíti az EU migrációs, menekültügyi, határigazgatási és integrációs politikáinak legfontosabb elemeit.
A paktum céljai:
a migránsok érkezésének rendezett kezelése;
hatékony és egységes eljárások kialakítása;
a szolidaritás és a felelősségvállalás igazságos egyensúlyának biztosítása a tagállamok között.
A paktumot az Európai Unió Tanácsa 2024. május 14-én fogadta el, rendelkezései pedig 2026. június 12-én léptek hatályba. A szabályozás a migrációs politikát a nemzetközi partnerségekkel is összekapcsolja, hozzájárulva az illegális migráció visszaszorításához és az embercsempészet elleni fellépéshez.
A paktum abból a felismerésből indul ki, hogy a migrációs nyomás nem egyenletesen oszlik meg az Európai Unión belül. Az olyan első belépési országok, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, lényegesen több menedékkérővel találkoznak, mint például Magyarország vagy Szlovákia.
Az új szabályozás gyorsabb határellenőrzést, egységesebb menekültügyi eljárásokat, az illegális migráció visszaszorítását és a tagállamok közötti tehermegosztást ígér.
menedékkérők vagy elismert menekültek átvételével;
pénzügyi hozzájárulással;
egyéb operatív segítségnyújtással, például személyzet, felszerelés vagy infrastruktúra biztosításával.
A rendszer egyik legfontosabb újdonsága, hogy a befogadás nem az egyetlen választható lehetőség. A paktum éves uniós minimumcélt határoz meg: legalább 30 ezer személy áthelyezését vagy azzal egyenértékű egyéb hozzájárulást. Amennyiben egy tagállam nem kíván részt venni az áthelyezésben, pénzügyi hozzájárulást vállalhat. Az eredeti tárgyalások során ennek referenciaértékét személyenként 20 ezer euróban határozták meg.
A szabályozás nem tartalmaz előre rögzített, állandó kvótarendszert. Az Európai Bizottság évente számítja ki az egyes országok úgynevezett méltányos részesedését, elsősorban a lakosság száma és a gazdaság teljesítménye (GDP) alapján. A két mutató megközelítőleg azonos súllyal szerepel a számításban.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb népességű és erősebb gazdaságú országok – például Németország vagy Franciaország – nagyobb részt vállalnak a közös teherviselésből, mint a kisebb tagállamok.
A korábbi szabályozás szerint a menedékkérelmet annak az országnak kellett elbírálnia, ahol a migráns először belépett az Európai Unió területére. Az úgynevezett dublini rendszer alapelve nem változik, ugyanakkor az új paktum ezt egy olyan szolidaritási mechanizmussal egészíti ki, amelynek célja, hogy az első belépési országok ne maradjanak egyedül a migrációs nyomás kezelésében.

Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Az Erasmus+ program ismét valamennyi magyarországi egyetem számára elérhető, a hallgatók újra élhetnek a program adta lehetőségekkel, és már idén ősszel benyújthatják pályázatukat.
A kereskedelmi hajók ellen a Fekete-tenger román kizárólagos gazdasági övezetében végrehajtott dróncsapások megismétlődése annak tudható be, hogy Bukarest szilárd bizonyíték nélkül Moszkvát tette felelőssé az első támadásért – vélekedett Rumen Rudev.
Mint kiderült, a vasárnapi szerbiai előrehozott parlamenti választáson az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek nevű, egyetemi hallgatók által életre hívott választási lista győzelmet aratott Aleksandar Vučić politikai tábora felett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, hogy ha Ukrajna nem is csatlakozhat a NATO-hoz, országára is terjesszék ki a katonai szövetség alapszerződésének 5. cikkelyében foglalt védelmi garanciákat.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
A Trump-kormány tisztviselői egy amerikai–orosz–kínai közös jelölt ötletét szorgalmazzák az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkári tisztségébe, a jelölt pedig Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök lehet – közölte a The Wall Street Journal.
Győzelmet hirdetett az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű lista a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson. Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét.
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
1 hozzászólás