Az új migrációs paktum minden tagállamra kötelező érvényű, de a migránsok befogadását ki lehet váltani más módszerrel
Fotó: Európai Tanács
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be. Az uniós szabályozás célja, hogy a migrációs nyomás kezelésének terheit igazságosabban ossza meg a tagállamok között.
2026. június 13., 20:262026. június 13., 20:26
2026. június 13., 20:282026. június 13., 20:28
Az Európai Unió 2026. június 12-én új szabályrendszert vezetett be a migráció hatékonyabb kezelése és egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítása érdekében. Az új rendszer egységesebb eljárásokat, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségvállalás igazságosabb megosztását hivatott biztosítani – derül ki az Európai Unió Tanácsának tájékoztatásából.
A migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció kezelésének egységesítése és egy közös uniós menekültügyi rendszer létrehozása, egyensúlyt teremtve a tagállamok érdekei és a védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása között.
amely egyesíti az EU migrációs, menekültügyi, határigazgatási és integrációs politikáinak legfontosabb elemeit.
A paktum céljai:
a migránsok érkezésének rendezett kezelése;
hatékony és egységes eljárások kialakítása;
a szolidaritás és a felelősségvállalás igazságos egyensúlyának biztosítása a tagállamok között.
A paktumot az Európai Unió Tanácsa 2024. május 14-én fogadta el, rendelkezései pedig 2026. június 12-én léptek hatályba. A szabályozás a migrációs politikát a nemzetközi partnerségekkel is összekapcsolja, hozzájárulva az illegális migráció visszaszorításához és az embercsempészet elleni fellépéshez.
A paktum abból a felismerésből indul ki, hogy a migrációs nyomás nem egyenletesen oszlik meg az Európai Unión belül. Az olyan első belépési országok, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, lényegesen több menedékkérővel találkoznak, mint például Magyarország vagy Szlovákia.
Az új szabályozás gyorsabb határellenőrzést, egységesebb menekültügyi eljárásokat, az illegális migráció visszaszorítását és a tagállamok közötti tehermegosztást ígér.
menedékkérők vagy elismert menekültek átvételével;
pénzügyi hozzájárulással;
egyéb operatív segítségnyújtással, például személyzet, felszerelés vagy infrastruktúra biztosításával.
A rendszer egyik legfontosabb újdonsága, hogy a befogadás nem az egyetlen választható lehetőség. A paktum éves uniós minimumcélt határoz meg: legalább 30 ezer személy áthelyezését vagy azzal egyenértékű egyéb hozzájárulást. Amennyiben egy tagállam nem kíván részt venni az áthelyezésben, pénzügyi hozzájárulást vállalhat. Az eredeti tárgyalások során ennek referenciaértékét személyenként 20 ezer euróban határozták meg.
A szabályozás nem tartalmaz előre rögzített, állandó kvótarendszert. Az Európai Bizottság évente számítja ki az egyes országok úgynevezett méltányos részesedését, elsősorban a lakosság száma és a gazdaság teljesítménye (GDP) alapján. A két mutató megközelítőleg azonos súllyal szerepel a számításban.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb népességű és erősebb gazdaságú országok – például Németország vagy Franciaország – nagyobb részt vállalnak a közös teherviselésből, mint a kisebb tagállamok.
A korábbi szabályozás szerint a menedékkérelmet annak az országnak kellett elbírálnia, ahol a migráns először belépett az Európai Unió területére. Az úgynevezett dublini rendszer alapelve nem változik, ugyanakkor az új paktum ezt egy olyan szolidaritási mechanizmussal egészíti ki, amelynek célja, hogy az első belépési országok ne maradjanak egyedül a migrációs nyomás kezelésében.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miamiban őrizetbe vették a szövetségi hatóságok Andrew és Tristan Tate amerikai influenszereket – jelentette be az Egyesült Államok Szövetségi Rendészeti Szolgálata (US Marshals Service).
Irán bejelentette, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás szerinti összes kötelezettségvállalását, miután állítása szerint a két fél közötti közvetítési folyamat elakadt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a feladatra való alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy bejelentette: aláírja az Alaptörvény 17. módosítását – vélekedett Török Gábor elemző szombaton.
Ma ledőlt az utolsó gát, az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság – így reagált Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra szombaton a Facebook-oldalán arra, hogy Sulyok Tamás aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit – közölte szombaton Magyar Péter miniszterelnök.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán.
Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
Az ukrán hadsereg szombatra virradóra nagyszabású dróncsapást hajtott végre a Moszkvai terület ellen, amely a beszámolók szerint a főváros keleti részén található infrastruktúrát érintette – közölték orosz Telegram-csatornák.
Romániában a korrupciós ügyek büntetőjogi nyomozásában elért eredmények – mind a kisebb, mind a magas szintű ügyek esetében – az előző évhez hasonló szinten maradtak – mutat rá az Európai Bizottság a jogállamiságról szóló éves jelentésében.
A Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg európai idő szerint szombatra virradóra befejezte legújabb támadási hullámát Irán ellen.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás