Hirdetés

Ukrajna el akarja szigetelni a Krímet Oroszországtól – mondja az ukrán drónerők magyar parancsnoka

Ukrajna

Haditerv. Bródi Róbert szerint Ukrajna támadásai azt szolgálják, hogy elszigeteljék a Krímet

Fotó: Facebook/Bródi Róbert

Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat – jelentette ki Bródi Róbert (ukránosan Robert Brovdi), a pilóta nélküli rendszerek haderőinek kárpátaljai magyar parancsnoka, akit „Magyar” hívójellel ismernek.

Balogh Levente

2026. június 12., 09:302026. június 12., 09:30

2026. június 12., 09:322026. június 12., 09:32

Bródival a Reuters közölt interjút Ukrajna terveiről.

Idézet
A közeljövőben elszigeteljük a Krím-félszigetet”

– mondta a Magyar Madarai néven ismert drónegység parancsnoka a Reutersnek a frontvonal közelében található parancsnokságról.

Hirdetés

Bródi szerint az R-280-as Novorosszija autópályán – amely a megszállt Krím-félszigettel köti össze Oroszországot Mariupol, Bergyanszk és Melitopol érintésével – az orosz katonai áruforgalom az elmúlt két hétben 71 százalékkal csökkent az ukrán támadások miatt.

„Egy hónapon belül teljes ellenőrzést gyakorlunk majd az út felett” – mondta.

Bródi szerint

Ukrajna átfogóbb célja az, hogy egyre nehezebbé tegye az orosz csapatok és a védelmi iparban dolgozók számára a tevékenységet a Krím-félszigeten és más megszállt területeken.

„Olyan feltételeket teremtünk, amelyek rendkívül megnehezítik a katonai személyzet vagy a védelmi iparban dolgozók számára, hogy a Krím-félszigeten, az ideiglenesen megszállt területeken maradjanak, vagy az azokhoz vezető útvonalakat használják” – mondta a Reutersnek.

A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor Ukrajna fokozta műveleteit az orosz logisztikai útvonalak és a megszállt Krím-félszigetet az oroszok által ellenőrzött területekkel összekötő katonai infrastruktúra ellen.

Csütörtökre virradóra az ukrán csapások a megszállt Krím-félsziget egész területén katonai létesítményeket vettek célba, és megrongáltak több hidat is a félszigetet szárazföldön megközelítő útvonalakon – állítják az oroszok által kinevezett tisztviselők és megfigyelő csatornák.

A támadások az ukránok legújabb lépései annak érdekében, hogy megszakítsák azokat a közlekedési összeköttetéseket, amelyeket az orosz erők használnak személyzet és ellátmány szállítására a Krím-félszigetre.

A legjelentősebb célpontok között volt a Csonhar-híd, amely kulcsfontosságú átkelőhely a megszállt Krím és a Herszon megye megszállt részei között.

Az ukrán erők vasárnap, majd kedden is támadták a hidat.

Andrij Kovalenko, az ukrán Dezinformációellenes Központ vezetője szerint a legutóbbi támadás megsemmisítette az átkelőhelyet.

Eközben Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka csütörtökön a Facebookon azt közölte:

az ukrán drónos egységek májusban közel 180 000 orosz katonai célpontot támadtak meg, ami 12,7%-os növekedést jelent áprilishoz képest.

Szirszkij az eredményeket annak bizonyítékaként értékelte, hogy Ukrajna tartja a lépést az Oroszországgal folytatott technológiai versenyben.

A főparancsnok hozzátette, hogy az ukrán erők jelenleg 1,5-szeres fölénnyel rendelkeznek az orosz csapatokkal szemben az FPV (first-person-view) drónműveletek terén, a különbség az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt.

Az ukrán erők májusban mintegy 4000 orosz Sahid típusú drónt is elfogtak, ami 27 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest, és közel 10 000, az orosz drónkezelők által használt pozíciót támadtak meg – közölte Szirszkij.

A főparancsnok hozzátette, hogy

2026 eleje óta az ukrán drónkezelők 12 500-rel több orosz katonát semlegesítettek, mint amennyit Oroszország ugyanebben az időszakban sorozott be fegyveres erőibe.

Szirszkij kiemelte a földi robotrendszerek növekvő szerepét a harctéren is, mondván, hogy egyre gyakrabban használják őket lőszer és ellátmány szállítására, sebesült katonák evakuálására, valamint egyéb feladatok elvégzésére a magas kockázatú területeken.

A közlemény szerint a földi robotrendszerek májusban 12 500 küldetést hajtottak végre.

Ukrajna kiterjesztette a közepes hatótávolságú csapásmérő rendszerek használatát is, amelyek az orosz erőket és infrastruktúrát célozzák meg a frontvonal mögött akár 200 kilométerre is. Májusban az ukrán erők közel 2 000 csapást hajtottak végre ezekkel a rendszerekkel, beleértve 414 orosz parancsnokság, parancsnoki állás, csapatkoncentrációs terület és egyéb katonai célpont elleni támadásokat – mondta Szirszkij.

Eközben Oroszországnak nehézségei vannak a drónos egységeihez szükséges személyzet toborzásával. Az év eleje óta mindössze 14 500 szerződéses katona csatlakozott az ilyen alakulatokhoz, ami az éves toborzási célkitűzés körülbelül 21 százalékát jelenti – tette hozzá a főparancsnok.

50 orosz katonai járművet semmisítettek meg egy híd elleni támadás során
Ukrajna megerősítette, hogy egy támadás során 50 katonai járművet semmisítettek meg az oroszok által megszállt Armjanskz-hídon, amely a Krím-félszigetet köti össze Ukrajna szárazföldi részével – jelentette csütörtökön az 1. Da Vinci önálló rohamzászlóalj.
A megerősített támadás következtében a híd üzemképtelenné vált, és további támadásokra nincs szükség – közölte a Da Vinci zászlóalj, hozzátéve, hogy „az ellenség fontos logisztikai útvonalát teljesen megbénították”.
Az akció során eltalált katonai járművek lőszerrel és üzemanyaggal voltak megrakodva, amelyet Huljaipole közelében, Zaporizzsja megyében akartak felhasználni – közölte az ezred.
Az éjszaka folyamán a helyi hatóságok és a megfigyelő csatornák arról számoltak be, hogy Ukrajna katonai célpontokat támadott meg az oroszok által megszállt Krím-félszigeten, többek között több hidat is, miközben a félsziget egész területén több robbanásról is beszámoltak.
Az ukrán csapások a Preobrazsenka és Mirne települések közelében lévő hidakat, a Perekop–Armjanszk útvonalon lévő közúti hidat, valamint a Sztavki falu közelében lévő hidat érintették – közölte korábban Volodymir Szaldo, az oroszok által kinevezett, megszállt Herszon megye vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés