Emmanuel Macron a Donald Trumppal folytatott megbeszélés után közölte, az Egyesült Államok célja az, hogy tűzszünetet érjenek el Ukrajnában
Fotó: Emmanuel Macron/X
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába. Eközben az Ukrajnát támogató nyugati szövetségesek szerint a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna részvétele nélkül kijelölni.
2025. augusztus 13., 22:192025. augusztus 13., 22:19
2025. augusztus 13., 22:392025. augusztus 13., 22:39
Az amerikai elnök Washingtonban egy, a Kennedy Centerben tartott szerdai eseményen kifejtette, „jó esély van arra, hogy legyen egy második találkozónk, ami produktívabb lesz, hiszen az első arról szól majd, hogy meghatározzuk, hol tartunk”. Megjegyezte, hogy pénteki találkozója Vlagyimir Putyinnal a második megbeszélés előkészítéséül is szolgálhat. „Ha az első találkozó jól megy, akkor gyorsan jön egy következő, majdnem azonnal” – jelentette ki Trump az ukrajnai háborúval kapcsolatos tárgyalás előtt két nappal.
Kérdésre válaszolva Trump kijelentette, „nagyon súlyos következményei” lesznek annak, ha nem sikerül beleegyezésre késztetnie Putyint a háború lezárását illetően. Arra a kérdésre, hogy vajon rá tudja-e venni Vlagyimir Putyint arra, hogy megszűnjenek az ukrán polgári célpontok elleni támadások, az amerikai elnök kétségeit hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy „ezt a beszélgetést már lefolytatta” az orosz államfővel, ugyanakkor hozzátette, cél a teljes háború megállítása. Az amerikai elnök egyben „nagyon jónak” minősítette washingtoni idő szerint szerdán reggel folytatott telefonos megbeszélését Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel, valamint megerősítette, hogy Putyinnal folytatott megbeszélésének eredményéről is tájékoztatni fogja őket pénteken.
Ezzel egy időben az Ukrajnát támogató nyugati szövetségesek szerint a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna részvétele nélkül kijelölni. A londoni miniszterelnöki hivatal által szerda este ismertetett közös közlemény szerint a nap folyamán virtuális csúcstalálkozót tartott a cselekvésre kész országok koalíciója – Coalition of the Willing –, és az online találkozón részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint J. D. Vance amerikai alelnök is.
A megbeszélésen – amelyen Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár elnökölt – a Downing Street tájékoztatása szerint a résztvevők
Leszögezték ugyanakkor, hogy a békéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül kijelölni. Hangsúlyozták: továbbra is olyan megközelítésre van szükség, amely az aktív diplomáciát, az Ukrajnának nyújtott támogatást és az Oroszországra gyakorolt nyomást elegyíti, és olyan diplomáciai megoldást kell elérni, amely biztosítja Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeinek érvényesülését. A koalíció tagországainak közös közleménye szerint az érdemi tárgyalások kizárólagos feltétele a tűzszünet és az ellenségeskedések tartós beszüntetése.
A Londonban ismertetett nyilatkozat leszögezi: ha Oroszország az alaszkai csúcstalálkozón nem hajlandó tűzszüneti megállapodásra, akkor erősíteni kell „az orosz hadigazdaságra nyomást gyakorló” szankciókat és szélesebb körű gazdasági intézkedéseket. A kommüniké kiemeli, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Az országcsoport közös közleménye szerint Ukrajnának robusztus és hiteles biztonsági garanciákat kell nyújtani annak érdekében, hogy hatékonyan megvédhesse szuverenitását és területi egységét.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
A Coalition of the Willing (tettrekészek koalíciója) országai készek az aktív szerepvállalásra, beleértve az ilyen jellegű biztosítékokat nyújtó erők telepítését az ellenségeskedések beszüntetése után. A nyilatkozat szerint nem lehet korlátozni az ukrán fegyveres erők tevékenységét, illetve együttműködését más országokkal, és Oroszország nem kaphat vétójogot Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozásának megakadályozására sem.
„Az Ukrajnához tartozó területi kérdések nem tárgyalhatók, azokról csak az ukrán elnök (Volodimir Zelenszkij) tárgyalhat” – tette hozzá a francia elnök, aki a dél-franciaországi Fort de Brégançonban található elnöki nyári rezidencián tartott sajtótájékoztatót, az Európai Tanács elnökével, António Costával együtt. Donald Trump – Emmanuel Macron elmondása szerint – „küzdeni fog azért is, hogy (…) háromoldalú találkozó legyen” Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos pont ebben a tekintetben, és szeretnénk, ha Európában, egy semleges, minden fél által elfogadott országban tartanák” – tette hozzá a francia elnök.
Friedrich Merz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán délután közös sajtótájékoztatót tartott Berlinben, ahol szintén részletesen beszéltek a Trumppal való megbeszélésről. A kancellár elmondta, hogy a videókonferencia során az európai vezetők öt fontos alapelvet fogalmaztak meg, amiket szerinte Trump is elismert:
Az ukrán elnök elmondta, mindegyik vezető, aki részt vett a mai egyeztetéseken, békét szeretne Ukrajnában és Európában, valamint megállapodtak az alapelvekben, amit Donald Trump követni fog pénteki tárgyalásán orosz kollégájával. „Ami Ukrajnát érinti, azt Ukrajnával kell megvitatni” – fogalmazott az ukrán elnök, aki később azt is mondta, hogy erősebb szankciókra van szükség Oroszország ellen. „Putyin blöfföl, jelenleg az egész frontvonal mentén próbál előretörni. Putyin arról is csak blöfföl, hogy nem érdeklik a szankciók, és hogy azok nem működnek” – tette hozzá Zelenszkij.
Rajtuk kívül Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyaránt nagyon sikeresnek nevezte az amerikai elnökkel tartott egyeztetést. A pénteken esedékes találkozó után várhatóan egy újabb megbeszélést tartanak majd az európai vezetők Trumppal.
Donald Trump szerint „puhatolózó” jellegű lesz, és konstruktív lehet a péntekre tervezett alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az amerikai elnök erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt a Fehér Házban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!