Trump Patriotokat ígért Ukrajnának, mert elege van abból, hogy Putyin nem hajlandó lépni a béke érdekében

A Reuters emlékeztet: az amerikai elnök egyre inkább kiábrándult Putyinból, mert az orosz vezető ellenállt azon próbálkozásainak, hogy tűzszünetről tárgyaljon Ukrajna és Oroszország között.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több védelmi képességet kért az Oroszországból érkező napi rakéta- és dróntámadások elhárítására.

– mondta Trump újságíróknak a Washington melletti Andrews egyesített támaszponton.

„Alapvetően nagyon kifinomult katonai felszerelések különböző darabjait fogjuk nekik küldeni. Ők 100 százalékban fizetni fognak nekünk ezért, és mi ezt így akarjuk” – mondta Trump.

Az amerikai elnök azt tervezi, hogy a héten találkozik Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy megvitassák Ukrajna ügyét és más kérdéseket.

Közben Volodimir Zelenszkij arról beszélt:

„Látjuk az ellenség szándékait és előrenyomulási kísérleteit, és fontos, hogy minden ilyen kísérletet meghiúsítunk egységeink rugalmasságának és aktív védelmünknek köszönhetően” – mondta Zelenszkij a Telegramon. „Az orosz hadsereg messze elmaradt a parancsnokság nyári várakozásaitól”.

Oroszország május elején indította el új hadjáratát, amelynek célja, hogy egyre mélyebbre hatoljon a keleti Donyecki területre, és pufferzónát alakítson ki az északkeleti Szumi területen.

Kijev sikeresen megakadályozta az északkeleti Szumi területre történő orosz előrenyomulást. Olekszandr Szirszkij főparancsnok a múlt hónapban azt mondta, hogy az orosz offenzíva „megtorpant”, és az ukrán erők állítólag mintegy 50 000 orosz katonát szorítottak vissza.

Máshol a frontvonal mentén

Az orosz állítások ellenére, amelyek szerint új frontot nyitott az első falu elfoglalásával Dnyipropetrovszk megyében, Kijev többször is tagadta, hogy megvetette volna a lábát a térségben.

„Egységeink továbbra is folytatják a megszállók megsemmisítését, és mindent megtesznek, hogy a háborút orosz területre vigyék. Újabb nagy hatótávolságú csapásokra készülünk” – mondta Zelenszkij, mivel Ukrajna a hónap végéig további nagy hatótávolságú fegyverszállítmányokat vár Németországból.

A The Economist július 9-én közzétett elemzésében azt írta, hogy

Miközben Oroszország folytatja támadását a frontvonal mentén, Ukrajna kihívásait súlyosbítja az ukrán városok elleni légi támadások fokozódása: Moszkva egyes éjszakákon több mint 700 drónt indított.

Miközben a békemegállapodás kilátásai borúsak, Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy hétfőn várhatóan „nagyszabású” bejelentést tesz Oroszországgal kapcsolatban. A bejelentés további fegyvereket és új finanszírozást tartalmazhat Ukrajna számára – ez az első ilyen jellegű támogatás Trump januári hivatalba lépése óta.

Eközben Boris Pistorius német védelmi miniszter a Financial Times-ban vasárnap megjelent interjújában kijelentette:

„Az iparnak növelnie kell a kapacitásait. Ez vonatkozik a lőszerekre, a drónokra, a harckocsikra – valójában szinte minden területre” – mondta Pistorius.

Július 1-jén Friedrich Merz német kancellár azt mondta, hogy továbbra is fontolgatják a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításáról szóló döntést. Kijev már régóta keresi a nagy hatótávolságú rakétákat.

Pistorius megjegyezte, hogy Németországnak már nincs elég Patriotja ahhoz, hogy saját készleteiből ellássa Ukrajnát, hozzátéve, hogy jelenleg kettő Lengyelországban van, egy másik pedig mindig kiképzésre szolgál vagy karbantartás alatt áll.

„Már csak hat maradt Németországban... Ez tényleg túl kevés, különösen, ha figyelembe vesszük a NATO képességcéljait, amelyeket teljesítenünk kell. Ennél többet semmiképpen nem tudunk adni” – mondta.

Közben Lindsey Graham, republikánus szenátor, a javaslat egyik beterjesztője vasárnap arról beszélt:

A politikus a CBS televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump hónapokon át nyitva tartotta az ajtót Vlagyimir Putyin orosz elnök számára egy tűzszünet elérése érdekében és „ez az ajtó kezd bezáródni”. A szenátor az orosz kőolaj, és egyéb termékek fő vásárlói közül kiemelte Kínát, Indiát és Brazíliát, és hozzátette, hogy tőlük származó bevételből képes az orosz elnök folytatni a háborút. Elmondta azt is, hogy a szankciós törvényjavaslat teljesen szabad kezet biztosít az amerikai elnök számára, hogy az Oroszországgal kereskedő államokra akár 500 százalékos vámot vessen ki.

Egyben jelezte, hogy Donald Trump hétfői, Oroszországgal kapcsolatos bejelentése szólhat szankciókról, valamint az Ukrajna számára biztosított amerikai fegyvertámogatás jövőjéről, ami megvalósulhat fegyvereladás formájában is. Richard Blumenthal, demokrata szenátor, a szankciós törvényjavaslat másik kidolgozója a CBS televíziónak adott interjúban arról számolt be, hogy

Elmondta, hogy közelmúltbeli európai látogatásán személyesen tárgyaltak bizonyos európai partnerekkel, és a megbeszéléseken szóba került a háború kezdete óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása is Ukrajna javára. A demokrata politikus egyben
kifejtette, hogy „többrétű”, több eszközt tartalmazó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz tudják ültetni.

Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban többi között arról beszélt, hogy a Kongresszus felsőházában azért övezi kétpárti támogatás a szankciós törvényjavaslatot, mert Oroszország tovább folytatja a polgári célpontok elleni támadásokat Ukrajnán belül. Arkansas állam republikánus szenátora megállapította, hogy Donald Trump elnök számos lehetőséget adott az orosz elnöknek egy tűzszünet kitárgyalására, aki ugyanakkor azt mutatta meg a világ számára, hogy – legalábbis egyelőre – nem fűződik érdeke egy tűzszünethez.

Tom Cotton, hozzátette, hogy

Eközben az ukrajnai háború lezárásának kilátásairól és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról egyeztetett vasárnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a szoros együttműködést a két ország között a nemzetközi színtéren, beleértve az ENSZ és a Biztonsági Tanács, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS-országcsoport a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumain.

Lavrov az SCO Kínában tartandó külügyminiszteri tanácskozásán is részt vesz.