Nincs elég. Trump szerint a Biden-kormányzat majdnem teljesen kiürítette a fegyverraktárakat
Fotó: Facebook/The White House
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
2025. július 04., 08:302025. július 04., 08:30
Trump csütörtökön Washingtonból Iowába tartva újságíróknak nyilatkozva a Reuters szerint azt mondta, hogy „nem szüneteltettük” teljesen a fegyverek szállítását, de
„Adunk fegyvereket, de eddig túl sok fegyvert adtunk. De adunk fegyvereket. És együtt dolgozunk velük, és próbálunk segíteni nekik. Tudják, Biden kiürítette az egész országunkat, hogy fegyvereket adjon nekik, nekünk pedig gondoskodnunk kell arról, hogy nekünk is legyen elég” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben a nap folyamán korábban Dániában újságíróknak azt mondta, hogy reméli, hogy már pénteken beszélhet Trumppal a fegyverszállítmányok szüneteltetéséről.
mivel éppen a múlt hétenbesuélt arról, hogy megpróbál Patriot rakétavédelmi rendszereket szerezni Kijev számára.
Az ukrán vezetők szerdán bekérették a Kijevbe akkreditált amerikai ügyvivőt, hogy hangsúlyozzák a washingtoni katonai segítség fontosságát, és figyelmeztessenek, hogy az amerikai fegyverszállítások szüneteltetése gyengítené Ukrajna védelmi képességét a fokozódó orosz légicsapásokkal és harctéri előrenyomulással szemben.
A Pentagon lépése a Patriot légvédelmi rakéták szállításainak csökkentését jelenti, amelyekre Ukrajna a gyorsan mozgó ballisztikus rakéták megsemmisítésében támaszkodik – jelentette szerdán a Reuters.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Eközben
– jelentette a South China Morning Post (SCMP ) a beszélgetést ismerő forrásokra hivatkozva.
Az ukrajnai háború elhúzódik, és Vang megjegyzései arra utalnak, hogy Oroszország ukrajnai háborúja Kína stratégiai igényeit szolgálhatja, mivel a figyelem elterelődik Peking egyre fokozódó készülődéséről, hogy esetleg inváziót indítson Tajvan ellen.
Kína kulcsfontosságú szövetségese volt Oroszországnak a háború során, segítve Moszkvát a nyugati szankciók kijátszásában, és az orosz védelmi ipart tápláló kettős felhasználású termékek vezető forrásává vált.
Júniusban a Bloomberg arról számolt be, hogy Trump enyhíti a Kínára gyakorolt nyomást az orosz háborús erőfeszítések támogatása miatt, és helyette az amerikai–kínai kapcsolat más aspektusait helyezi előtérbe.
A kiadvány arról számolt be, hogy a kormányzat hátrább sorolta az Ukrajna elleni orosz háború kérdését a külpolitikai prioritások listáján, és a Pekinggel kapcsolatos kétoldalú kérdésekre összpontosít, bár megjegyezték, hogy Trump még mindig változtathat az irányvonalon.
A hongkongi székhelyű SCMP szerint Vang beszámolójának őszinteségét az uniós tisztségviselők meglepetéssel fogadták, tekintettel Kína korábbi nyilatkozataira, amelyekben a békemegállapodás mellett foglalt állást.
Két, a találkozót jól ismerő forrás azt mondta az SCMP-nek, hogy szerintük
Vang csütörtökön ismét visszautasította azokat a nyugati vádakat, amelyek szerint Kína pénzzel és fegyverekkel támogatja Moszkva ukrajnai háborús erőfeszítéseit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is azzal vádolta Pekinget, hogy fegyverekkel látja el Moszkvát.
Május 29-én Zelenszkij azt mondta, hogy Kína leállította a drónok eladását Ukrajnának és nyugati országoknak, miközben továbbra is szállít drónokat Oroszországnak.
Egyébként
Az elnök elmondta, hogy Dániába érkezése után, reggel írták alá a dokumentumot az amerikai cégekkel. Szavai szerint ez egy közös ukrán-amerikai projekt, amelyben több cég is részt vesz.
„Elsősorban különféle típusú drónokra összpontosítunk, de ami a legfontosabb: idén több százezer, jövőre pedig még nagyobb mennyiség előállítását tervezzük” – emelte ki. Úgy fogalmazott: olyan elfogó drónokat készülnek gyártani, amelyek már bizonyítottak Ukrajnában. Megjegyezte, hogy több cég drónját is tesztelték.
„Most végre aláírtunk egy komoly termékről szóló, komoly szerződést. Nagyon számítunk arra, hogy ezekkel nagy számban tudjuk majd megsemmisíteni a Sahíd típusú drónokat” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy
Egy későbbi bejegyzésében az X-en Zelenszkij azt írta, hogy a megállapodás mások mellett a Swift Beat vállalatra vonatkozik.
Részletesen megnevezte az együttműködés keretében gyártandó dróntípusokat is: elfogó drónok ellenséges pilóta nélküli eszközök és rakéták lelövésére, felderítő és tüzérségi tűz pontos irányítására szolgáló kvadrokopterek, valamint csapásmérő drónok hátországi célpontok megsemmisítésére.
Zelenszkij utalt arra, hogy
„Mindezhez sok pénzre van szükség, és számítok a Dániával fennálló kapcsolatainkra, a dán modell folytatására és annak kiterjesztésére az említett drónokra is. Emellett van egy rakétaprogram is, valamint néhány részlet, amelyről most nem szeretnék beszélni. Ezekről Dániával és Ursula von der Leyennel (az Európai Bizottság elnökével) is tárgyalok” – mondta.
A dán modell elnevezés onnan ered, hogy Dánia volt az első európai ország, amely megrendelte és finanszírozta a Bohdana nevű tarackok ukrajnai gyártását – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.
Újabb orosz légicsapások Ukrajna ellen
Péntekre virradóra órákon át robbanások hallatszottak Kijevben, miután Oroszország újabb nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított a főváros és más ukrajnai városok ellen.
A tisztségviselők szerint Oroszország legalább 13 különböző helyszínen mért csapást a fővárosra. Legalább 14 ember megsérült, 12 áldozatot kórházba szállítottak Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint.
Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője arra figyelmeztetett, hogy az egész városban tüzek vannak, és felszólította a lakosokat, hogy zárják be az ablakokat, mert a levegőben veszélyes mennyiségű „égéstermék” van.
„Oroszország, egy terrorista ország, pusztítást végzett” – írta Tkacsenko a Telegramon.
„Az oroszok nem hoznak mást, csak terrort és gyilkosságot. Ez tény” – tette hozzá.
A Kyiv Independent szerint csütörtökön este 10 óra körül pénteken a kora reggeli órákig több robbanást lehetett hallani a városban. Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország 12:30 körül ballisztikus rakétát indított Kijev felé, majd további rakétákat 2:30 körül.
A robbanások füstje még a támadások helyszíneitől távol eső városrészekben is érezhető volt.
Az éjszakai támadások Ukrajna más régióit is érintették. Lelőtt drónok ingatlanokat, valamint egy járművet értek Poltava városában – közölte Volodimir Kohut regionális kormányzó. A csapás két embert megsebesített.
Elesett a fronton az orosz haditengerészet helyettes vezetője
Harcban elesett az oroszországi Kurszk régióban Mihail Gudkov vezérőrnagy, az orosz haditengerészet helyettes vezetője, aki egy dandárt vezetett az Ukrajna elleni háborúban – közölte csütörtökön Oleg Kozsemjako, Primorszk terület kormányzója.
Nem hivatalos orosz és ukrán katonai Telegram-csatornák korábban arról számoltak be, hogy Gudkov tíz másik katonával együtt halt meg egy ukrán támadásban, amelynek célpontja a korenjevói parancsnoki hadállás volt az Ukrajnával határos kurszki régióban.
Ő az egyik legmagasabb rangú orosz katonatiszt, akinek a halálát az ukrán erők okozták a háború kezdete óta. Kozsemjako elmondta, hogy Gudkovot „tiszti kötelességének teljesítése közben” ölték meg másokkal együtt, és részvétét fejezte ki a halottak hozzátartozóinak. „Azután is személyesen látogatta a tengerészgyalogosok hadállásait, miután a haditengerészet főnökhelyettese lett” – tette hozzá a nyilatkozó a Telegramon.
Gudkovot az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben” tanúsított bátorságáért kitüntették, Kijev viszont háborús bűnökkel vádolta meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban nevezte ki a haditengerészet főparancsnok-helyettesévé – olvasható a Kreml honlapján ismertetett közleményben. Sem az orosz védelmi minisztérium, sem Ukrajna nem fűzött kommentárt a történtekhez.
Gudkov az orosz csendes-óceáni flotta egyik tengerészgyalogos dandárját vezette, amely Kurszkban harcolt. Kurszk egyes részeit az ukrán erők 2024 augusztusában egy meglepetésszerű offenzívában elfoglalták, Oroszország azonban az év elején közölte, hogy kiűzte a területről az ukrán csapatokat.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!