
Lebegtetett büntetések. Trump közölte, fontolóra veszi a további szankciókat, ha Moszkva nem hajlik a békemegállapodásra Ukrajnával
Fotó: Videófelvétel X/Donald Trump
Az Egyesült Államok fontolóra veheti további szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem sikerül békemegállapodást kötnie Ukrajnával a háború befejezéséről – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap az NBC Newsnak adott interjújában.
2025. május 05., 08:572025. május 05., 08:57
Arra a kérdésre, hogy aláírná-e a Lindsey Graham szenátor, közeli republikánus szövetségese által szorgalmazott szankciós törvényjavaslatot, Trump azt mondta, hogy „ez attól függ, hogy Oroszország a béke elérése irányába tartóan viselkedik-e vagy sem”.
– folytatta Trump.
Legalább 72 amerikai szenátor kész megszavazni az Oroszország elleni „csonttörő” szankciókat és a Moszkvát támogató országokra kivetett masszív vámokat – mondta Graham május 1-jén újságíróknak. Az Egyesült Államok szenátusának száz tagja van.
Arra a kérdésre, hogy Trump szerint a felek közel állnak-e a békemegállapodás megkötéséhez, Trump nem válaszolt határozottan.
– mondta Trump, hozzátéve, hogy elégedett az Ukrajnával múlt héten aláírt, ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás eredményével.

Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére.
Trump állítólag csalódott a béketárgyalások lassú előrehaladása miatt, és április 26-án azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök talán „csak szórakozik vele”, és hogy az orosz elnök talán nem érdekelt a háború befejezésében.
„Nem, majd egy hónap múlva vagy két hét múlva elmondom” – mondta Trump. „Annyit mondhatok, hogy nagy mértékben visszavett az ambícióiból, amikor látta, hogy most én vagyok az, aki támadásban van” – mondta.
Az előrelépés hiánya miatt frusztrált Trump a hírek szerint megingott az elkötelezettségét illetően, hogy továbbra is közvetítőként szolgáljon Ukrajna és Oroszország között. Amikor arról kérdezték, hogy elkötelezett-e a békemegállapodás elérése mellett, Trump azt mondta, hogy „ reméli, hogy sikerül”.
„Nos, eljön majd az idő, amikor azt fogom mondani, hogy Oké, folytassátok. Legyetek továbbra is hülyék és harcoljatok tovább” – mondta Trump az NBC Newsnak. „Néha közel kerülök hozzá, de akkor pozitív dolgok történnek” – mutatott rá Trump.
Eközben
és felszólította Kijev szövetségeseit, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Moszkvára az intézkedés életbe léptetése érdekében.
Zelenszkij, aki Petr Pavel cseh elnökkel közös prágai sajtótájékoztatón beszélt, azt mondta, hogy ha nem gyakorolnak nagyobb nyomást, Vlagyimir Putyin Kreml-vezér nem fog valódi lépéseket tenni a konfliktus befejezésére.
Ma van az 54. napja, hogy Oroszország még az amerikai javaslatot is figyelmen kívül hagyta az ellenségeskedés teljes beszüntetésére” – mondta Zelenszkij újságíróknak.
„Úgy véljük, hogy a tűzszünet bármikor lehetséges, akár már a mai naptól kezdve, és legalább 30 napig kellene tartania, hogy a diplomáciának valódi esélyt adjon” – tette hozzá.
Putyin a múlt héten háromnapos tűzszünetet hirdetett május 8-10-re a Szovjetunió és szövetségesei második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója alkalmából.
A cseh kormány határozottan támogatja Kijevet azóta, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, és egy olyan kezdeményezés élére állt, amely nagy kaliberű lőszerrel látja el az országot.
Az ukrán elnök szerint Putyinnak ahelyett, hogy tankokat állítana ki a május 9-i győzelmi parádén, inkább azon kellene gondolkodnia, „hogyan lehetne ténylegesen befejezni a háborúját”.
– mondta. „Oroszországnak tudnia kell, hogy az európaiak meg fogják védeni magukat” – hangsúlyozta.
Moszkva közölte, hogy egyértelmű választ vár Zelenszkijtől a háromnapos tűzszünetről szóló ajánlatára.
Pavel szerint Oroszország még nem mutatta jelét annak, hogy a háború befejezését célzó intézkedésekkel kívánna továbblépni.
– mondta újságíróknak. „De eddig nem látszik az akarat” – tette hozzá.
Az ukrán vezető szombaton az X közösségi oldalon közölte, hogy készül a közelgő külpolitikai találkozókra, amelyek középpontjában Oroszország tűzszünetre kényszerítése áll.
Azt is jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnökkel a légvédelmi rendszerekről és az Oroszországgal szembeni szankciókról tárgyalt a Ferenc pápa április 26-i vatikáni temetése alkalmából tartott megbeszélésen.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a 30 napos tűzszünet a helyes első lépés a háború befejezése felé.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
szóljon hozzá!