
Lebegtetett büntetések. Trump közölte, fontolóra veszi a további szankciókat, ha Moszkva nem hajlik a békemegállapodásra Ukrajnával
Fotó: Videófelvétel X/Donald Trump
Az Egyesült Államok fontolóra veheti további szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem sikerül békemegállapodást kötnie Ukrajnával a háború befejezéséről – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap az NBC Newsnak adott interjújában.
2025. május 05., 08:572025. május 05., 08:57
Arra a kérdésre, hogy aláírná-e a Lindsey Graham szenátor, közeli republikánus szövetségese által szorgalmazott szankciós törvényjavaslatot, Trump azt mondta, hogy „ez attól függ, hogy Oroszország a béke elérése irányába tartóan viselkedik-e vagy sem”.
– folytatta Trump.
Legalább 72 amerikai szenátor kész megszavazni az Oroszország elleni „csonttörő” szankciókat és a Moszkvát támogató országokra kivetett masszív vámokat – mondta Graham május 1-jén újságíróknak. Az Egyesült Államok szenátusának száz tagja van.
Arra a kérdésre, hogy Trump szerint a felek közel állnak-e a békemegállapodás megkötéséhez, Trump nem válaszolt határozottan.
– mondta Trump, hozzátéve, hogy elégedett az Ukrajnával múlt héten aláírt, ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás eredményével.

Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére.
Trump állítólag csalódott a béketárgyalások lassú előrehaladása miatt, és április 26-án azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök talán „csak szórakozik vele”, és hogy az orosz elnök talán nem érdekelt a háború befejezésében.
„Nem, majd egy hónap múlva vagy két hét múlva elmondom” – mondta Trump. „Annyit mondhatok, hogy nagy mértékben visszavett az ambícióiból, amikor látta, hogy most én vagyok az, aki támadásban van” – mondta.
Az előrelépés hiánya miatt frusztrált Trump a hírek szerint megingott az elkötelezettségét illetően, hogy továbbra is közvetítőként szolgáljon Ukrajna és Oroszország között. Amikor arról kérdezték, hogy elkötelezett-e a békemegállapodás elérése mellett, Trump azt mondta, hogy „ reméli, hogy sikerül”.
„Nos, eljön majd az idő, amikor azt fogom mondani, hogy Oké, folytassátok. Legyetek továbbra is hülyék és harcoljatok tovább” – mondta Trump az NBC Newsnak. „Néha közel kerülök hozzá, de akkor pozitív dolgok történnek” – mutatott rá Trump.
Eközben
és felszólította Kijev szövetségeseit, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Moszkvára az intézkedés életbe léptetése érdekében.
Zelenszkij, aki Petr Pavel cseh elnökkel közös prágai sajtótájékoztatón beszélt, azt mondta, hogy ha nem gyakorolnak nagyobb nyomást, Vlagyimir Putyin Kreml-vezér nem fog valódi lépéseket tenni a konfliktus befejezésére.
Ma van az 54. napja, hogy Oroszország még az amerikai javaslatot is figyelmen kívül hagyta az ellenségeskedés teljes beszüntetésére” – mondta Zelenszkij újságíróknak.
„Úgy véljük, hogy a tűzszünet bármikor lehetséges, akár már a mai naptól kezdve, és legalább 30 napig kellene tartania, hogy a diplomáciának valódi esélyt adjon” – tette hozzá.
Putyin a múlt héten háromnapos tűzszünetet hirdetett május 8-10-re a Szovjetunió és szövetségesei második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója alkalmából.
A cseh kormány határozottan támogatja Kijevet azóta, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, és egy olyan kezdeményezés élére állt, amely nagy kaliberű lőszerrel látja el az országot.
Az ukrán elnök szerint Putyinnak ahelyett, hogy tankokat állítana ki a május 9-i győzelmi parádén, inkább azon kellene gondolkodnia, „hogyan lehetne ténylegesen befejezni a háborúját”.
– mondta. „Oroszországnak tudnia kell, hogy az európaiak meg fogják védeni magukat” – hangsúlyozta.
Moszkva közölte, hogy egyértelmű választ vár Zelenszkijtől a háromnapos tűzszünetről szóló ajánlatára.
Pavel szerint Oroszország még nem mutatta jelét annak, hogy a háború befejezését célzó intézkedésekkel kívánna továbblépni.
– mondta újságíróknak. „De eddig nem látszik az akarat” – tette hozzá.
Az ukrán vezető szombaton az X közösségi oldalon közölte, hogy készül a közelgő külpolitikai találkozókra, amelyek középpontjában Oroszország tűzszünetre kényszerítése áll.
Azt is jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnökkel a légvédelmi rendszerekről és az Oroszországgal szembeni szankciókról tárgyalt a Ferenc pápa április 26-i vatikáni temetése alkalmából tartott megbeszélésen.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a 30 napos tűzszünet a helyes első lépés a háború befejezése felé.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!