Washington újabb szankciókat dolgozott ki Moszkva ellen az ukrajnai háború elnyújtása miatt

Washington

Keményebb fellépés? Washington újabb szankciókat vethet ki Oroszországra, ha Trump is jóváhagyja a döntést

Fotó: X / The White House

Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat, köztük banki és energetikai intézkedéseket, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére – közölte három amerikai tisztségviselő és egy, az ügyet jól ismerő forrás.

Krónika

2025. május 03., 11:012025. május 03., 11:01

A Reuters beszámolója szerint a Washington által kiszemelt

célpontok között szerepel az állami tulajdonban lévő orosz energiaóriás, a Gazprom, valamint a természeti erőforrások és a bankszektorban érintett jelentős szervezetek

– mondta egy kormányzati tisztségviselő, aki a többi forráshoz hasonlóan névtelenséget kért.

A tisztségviselő további részletekkel nem szolgált.

Az azonban korántsem egyértelmű, hogy a csomagot jóváhagyja-e Trump,

aki korábban méltatta Moszkva lépéseit, de ez átadta helyét a frusztrációnak, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a tűzszünetre és béketárgyalásokra vonatkozó felhívásait.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács „megpróbál összehangolni valamilyen, Oroszországgal szembeni súlyosabb büntetést hozó intézkedéseket” – mondta az ügyet ismerő forrás. „Ezt Trumpnak kell majd aláírnia” – tette hozzá.

„Ez teljes mértékben az ő döntése” – erősítette meg egy másik amerikai tisztségviselő.

„Az elnök a kezdetektől fogva világosan kifejezte elkötelezettségét a teljes és átfogó tűzszünet elérése mellett” – mondta James Hewitt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. „Nem kommentáljuk a folyamatban lévő tárgyalások részleteit” – tette hozzá.

Az amerikai szankciók többségét végrehajtó amerikai pénzügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésre.

Az új szankciók Trump általi jóváhagyása, amely az általa a béke érdekében tett erőfeszítések részeként erőteljesen szorgalmazott amerikai-ukrán ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás szerdai aláírását követné, a Kremllel szembeni álláspontjának szigorodását jelentheti.

Azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását, az Egyesült Államok és szövetségesei lépésről lépésre fokozták az országgal szembeni szankciókat.

Bár az intézkedések fájdalmasak voltak az orosz gazdaság számára, Moszkva megtalálta a módját, hogy kijátssza a szankciókat és folytassa a háború finanszírozását.

Trump „minden lehetőséget megragadott, hogy lehetővé tegye Putyin számára, hogy azt mondja: Oké, tűzszünetet kötünk és véget vetünk a háborúnak, Putyin pedig folyamatosan elutasítja őt”

– mondta Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-megbízottja, aki Trump első hivatali ideje alatt az Egyesült Államok különleges képviselője volt az ukrajnai tárgyalások során.

„Ez a következő szakasza annak, hogy némi nyomást gyakoroljunk Oroszországra” – hangsúlyozta.

„Putyin eszkalálta a háborút” – folytatta. Trump „most összhangba hozta az Egyesült Államokat és Ukrajnát az azonnali és teljes tűzszünetet követelve, és Putyin most a kívülálló”.

Januári hivatalba lépése óta

Trump olyan lépéseket tett, amelyeknek célja, hogy növelje békepárti pozícióinak orosz elfogadottságát,

többek között feloszlatta az igazságügyi minisztériumnak azt a munkacsoportját, amely a szankciók érvényesítésére és a Kremlhez közel álló oligarchák célba vételére alakult.

Emellett Moszkva-barát nyilatkozatokat is tett, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatva a konfliktus kirobbantásáért, és „diktátornak” nevezte az ukrán államfőt.

Eközben Steve Witkoff, Trump különmegbízottja olyan békestratégiát szorgalmaz amely négy ukrán régiót átengedne Moszkvának, és négyszer találkozott Putyinnal, legutóbb a múlt héten.

De három nappal e találkozó után

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte Putyin maximalista követeléseit a rendezésről, és a moszkvai erők frontális támadásokat, rakéta- és dróncsapásokat hajtottak végre ukrán városok ellen, amelyek több civil áldozatot követeltek.

A Reuters márciusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok tervezetet készít arra, hogy enyhítse az Oroszországgal szembeni szankciókat, de Trump az elmúlt hetekben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Putyin húzza az időt az invázió befejezésével kapcsolatban, és múlt szombaton „nagyon termékeny” négyszemközti megbeszélést folytatott Zelenszkijjel a Vatikánban.

Másnap Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében közölte, hogy „erősen fontolgatja a nagyszabású banki szankciókat, szankciókat és vámokat Oroszországgal szemben”, amelyek a tűzszünet és a végleges békeszerződés megkötéséig fennmaradnának.

Volker elmondta, hogy

Oroszország az Indiának és Kínának történő olaj- és gázeladásokon keresztül keres kemény valutát, amellyel a hadseregét finanszírozza, és „nagyon jelentős” lenne, ha Trump másodlagos szankciókkal sújtaná az ilyen üzleteket.

A másodlagos szankciók olyan szankciók, amelyekkel az egyik ország egy másik országot próbál megbüntetni egy harmadik országgal folytatott kereskedelemért azáltal, hogy megakadályozza a saját piacához való hozzáférést, ami az Egyesült Államok számára gazdaságának mérete miatt különösen hatékony eszköz.

Az amerikai külügyi szóvivő cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai békeközvetítéstől
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai béke megteremtése érdekében végzett közvetítő tevékenységtől, ugyanakkor jelezte, hogy ha nincs előrelépés, szerepvállalása megváltozhat a konfliktus lezárásában.
Tammy Bruce pénteken a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg az Egyesült Államok közvetítőként működik közre, de amennyiben nincs előrelépés a két fél között, akkor visszaléphet a mediátori szerepből.
Emlékeztetett arra, hogy Marco Rubio külügyminiszter ezen a héten is jelezte, napok kérdése, hogy kiderüljön a háborúban álló felek szándéka. A közelmúltbeli orosz lépések kapcsán Marco Rubio szavait idézve azt mondta, hogy Washington nem a szavak, hanem tettek alapján ítéli meg a helyzetet.
„Jelenleg a hozzáállásunk változatlan, ugyanakkor, ha nincs előrelépés, akkor változhat a részvállalásunk közvetítőként. De egyelőre még nem vagyunk ott, az erről szóló döntést pedig a külügyminiszter és az elnök hozza meg” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
Tammy Bruce azt is kijelentette: „ha most nem látunk előrehaladást, ami a felek – Ukrajna és Oroszország – kezében van, akkor szerepünk megváltozhat”.
A külügyi szóvivő megismételte az amerikai álláspontot, miszerint az orosz-ukrán háborút nem lehet győzelemmel lezárni, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sem lehetséges a 2014 előtti állapot visszaállítása. Aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra és arra, hogy a megoldás érdekében tárgyalásba bocsátkozzanak.
Tammy Bruce az interjú során megjegyezte, amennyiben az Egyesült Államok felhagyna a közvetítéssel, ez nem jelentené azt, hogy általánosságban feladná óhaját a tűzszünet iránt, és hogy amiben tud, segítsen a konfliktus megoldásában.
A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az egész világ felé kell fordítania a figyelmét, az amerikai külpolitikának rengeteg egyéb dolgot kell figyelembe vennie, és el kell kezdenie ezekkel a szempontokkal is foglalkoznia.
Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a Fox News-nak adott interjúban kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem fog egyhamar véget érni”. Mint mondta, az amerikai kormányzatnak megoldást kell találnia, miként segíthetné Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy „arany középutat találjanak” a  több mint három éve tartó háború befejezéséhez. Vance hangsúlyozta, hogy csak a két háborús fél döntésén múlik, hogy megállapodjanak, és véget vessenek a konfliktusnak.
J.D. Vance megvédte Donald Trump háborúval kapcsolatos megközelítését is. Véleménye szerint érdemes megfontolni, hogy vajon megéri-e folytatni a harcokat néhány mérföldnyi területért.
Az amerikai elnök szintén ezen a héten vetette fel, hogy a béke érdekében lemondhatna Ukrajna a 2014-ben elvesztett Krím félszigetről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is jelezte, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem tudja elfogadni, hogy orosz fennhatóság alá kerüljön terület.

Ukrán támadás Szevasztopol ellen, az oroszok Harkivra csaptak le
Az ukrán fegyveres erők idei legnagyobb kombinált Szevasztopol ellen támadását hárította az orosz légvédelem és a haditengerészet – közölte Mihail Razvozsajev, a város kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.
A kormányzó szerint több mint ötven drónt lőttek le Szevasztopol közelében és több tengeri drónt a közeli vizeken. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint az éjszaka folyamán
a légvédelmi erők 121 ukrán drónt lőttek le orosz régiók légterében, ebből 89-et a Krím, további 23-at pedig a Fekete-tenger vizei felett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Közben Oroszország péntek késő este nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna második legnagyobb városára, Harkivra, amely során találat ért egy többszintes lakóépületet, tüzek keletkeztek, és 46 ember megsérült.
A város polgármestere, Ihor Terehov szerint a támadások négy központi kerület 12 különböző pontját érintették – számolt be a városvezető a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte a támadásokat, mondván, hogy az oroszok egy tucatnyi drónt indítottak, és ismét felszólított Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
„Nem voltak katonai célpontok, és nem is lehettek. Oroszország akkor támadja az otthonokat, amikor az ukránok éppen hazatérnek, amikor gyermekeiket fektetik le aludni” – írta Zelenszkij a Telegramon.
Terehov arról is beszámolt, hogy egy házat is találat ért a városban, amely mindössze 30 kilométerre van az ország északkeleti határától, és a sebesültek között egy 11 éves gyermek is van. A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov szerint a sérültek száma még emelkedhet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését
2025. augusztus 30., szombat

Emberek csoportjába hajtott egy gépkocsi az észak-franciaországi Évreux-ben, halálos áldozat is van

Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.

Emberek csoportjába hajtott egy gépkocsi az észak-franciaországi Évreux-ben, halálos áldozat is van
2025. augusztus 30., szombat

Agyonlőtték az utcán az ukrán parlament volt házelnökét

Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.

Agyonlőtték az utcán az ukrán parlament volt házelnökét