Halaszt. Trump júliusig kitolta az EU-ra kivetendő büntetővámok bevezetését
Fotó: Videófelvétel
Donald Trump amerikai elnök vasárnap visszavonta az Európai Unióból érkező importra kivetett 50 százalékos vámok bevezetésével kapcsolatos fenyegetését, és beleegyezett, hogy július 9-ig meghosszabbítsa a kereskedelmi tárgyalások határidejét, miután az EU végrehajtó testületének vezetője azt mondta, hogy a tömbnek több időre van szüksége ahhoz, hogy „jó megállapodásra jusson”.
2025. május 26., 09:292025. május 26., 09:29
Trump pénteken azzal fenyegetőzött, hogy fokozza kereskedelmi háborúját, miután csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a kereskedelmi tárgyalások nem haladnak elég gyorsan, és azt mondta, hogy június elsejétől súlyos új importadókat akar bevezetni.
A fenyegetés felkavarta a globális piacokat – emlékeztet a Reuters.
Trump végül engedett, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy telefonbeszélgetés során közölte vele, hogy
és arra kérte, hogy halassza el a vámokat júliusig, vagyis a vámok áprilisi bejelentésekor kitűzött eredeti határidőig.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
Trump vasárnap újságíróknak azt mondta, hogy eleget tett a kérésnek. Elmondta, hogy von der Leyen közölte vele, hogy „gyorsan össze fogunk ülni, hogy lássuk, ki tudunk-e találni valamit”.
Az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy „jó” telefonbeszélgetést folytatott Trumppal.
Április elején Trump 90 napos határidőt szabott az EU és az Egyesült Államok kereskedelmi tárgyalásaira, amely július 9-én zárul le.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!