
Donald Trump nyomatékosította: az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra, de nem az olaj miatt
Fotó: Facebook/Donald Trump
Az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra – jelentette ki az amerikai elnök a floridai Mar-a-Lago rezidenciáján újságíróknak hétfőn, egy nappal azt követően, hogy különmegbízottat nevezett ki a Dániához tartozó autonóm terület ügyeinek az intézésére.
2025. december 23., 13:022025. december 23., 13:02
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az amerikai igény nem az ásványkincsekhez vagy az olajhoz kötődik. „Nem a nyersanyagok miatt kell Grönland, abból az Egyesült Államoknak bőven van” – mondta, hozzátéve: Grönland partvidékén „orosz és kínai hajók vannak mindenütt”, ami szerinte közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Trump vasárnap jelentette be, hogy Jeff Landry louisianai kormányzót nevezi ki Grönland amerikai különmegbízottjává.
A lépés éles reakciókat váltott ki Dániában és Grönlandon. Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter bejelentette, hogy bekéretik az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetét, Kenneth Howeryt, és a TV2-nek „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte a különmegbízott kinevezését és Landry nyilvános kijelentéseit. „Nehéz helyzetbe hoznak minket azok, akik egész életünkben szövetségeseink voltak” – írta Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Instagramon.
„Nyitottak vagyunk az együttműködésre, így az Egyesült Államokkal is, de tisztelettel, értékeink és céljaink alapján” – írta.
Frederiksen és Nielsen közös nyilatkozatban rögzítették: „Grönland a grönlandiaké, egy másik országot nem lehet annektálni”. Az Európai Tanács elnöke, António Costa az X-en közölte: az Európai Unió teljes szolidaritást vállal Dániával és Grönland lakosságával. Hozzátette, hogy az unió számára kiemelt kérdés az északi-sarki térség biztonsága, miközben „a területi integritás és a szuverenitás a nemzetközi jog alapelvei”.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Grönland tavaly november, vagyis Donald Trump történelmi visszatérése óta a világ érdeklődésének homlokterében áll, ami – mint ahogy a Híradó.hu is fogalmaz – egy magyar kisvároshoz mérhető lakosságú zord jégvilágtól igen nagy teljesítmény.
Az Egyesült Államok megtartja a Venezuelától lefoglalt olajat és az érintett olajszállító hajókat – közölte Donald Trump amerikai elnök újságírói kérdésre válaszolva hétfőn a floridai Mar-a-Lagóban. Az elnök szerint az Egyesült Államok a lefoglalt olajat „megtarthatja vagy eladhatja”, és az akár a stratégiai tartalékokat is gyarapíthatja. Arra a kérdésre, hogy a fokozódó nyomás célja-e Maduro megbuktatása, Trump azt mondta: „Valószínűleg igen… ez rajta múlik”. Trump a Reuters-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „okos” dolog lenne ha Nicolás Maduro venezuelai elnök távozna a hatalomból. Az amerikai parti őrség a közelmúltban két olajszállító tartályhajót foglalt le a Karib-térségben. Médiaértesülések szerint az amerikai erők vasárnap óta egy harmadik hajót is figyelemmel kísérnek Venezuela közelében nemzetközi vizeken, mivel azt a Caracas által a szankciók megkerülésére használt „árnyékflotta” részének tartják. Trump korábban a Truth Social közösségi platformon jelentette be, hogy „teljes és totális blokádot” rendel el minden, szankciókkal sújtott, Venezuelába tartó vagy onnan induló olajtankerrel szemben. Az intézkedést azzal indokolta, hogy Venezuela szerinte „olajat, földet és egyéb vagyonelemeket” tulajdonított el az Egyesült Államoktól, amelyeket „azonnal” vissza kell szolgáltatnia.
A venezuelai kormány visszautasította Trump követeléseit. Caracas „groteszk fenyegetésnek” minősítette az amerikai lépéseket, és súlyos nemzetközi jogsértést emlegetett. Az eszkalálódó feszültség miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart; a tanácskozást Venezuela kezdeményezte Oroszország és Kína támogatásával. Moszkva közölte: „korlátlan támogatásáról” biztosítja Venezuelát, és súlyos következményekre figyelmeztetett az amerikai lépések miatt.

Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Az orosz hadsereg három aeroballisztikus, valamint 35 szárnyasrakétával és 635 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, többen meghaltak, illetve megsebesültek, a légitámadás kritikus infrastrukturális objektumok ellen irányult.
Soha nem látott méretű hadihajókból álló amerikai flotta építését jelentette be Donald Trump elnök hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy floridai, Palm Beach-i rendezvényen elmondta, hogy folynak a tárgyalások Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről, de nem adott konkrétumokat az előrehaladásról, a következő lépésekről vagy a határidőkről.
Az orosz kormány felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmondja az Oroszország és Románia, valamint több tucat más NATO-tagállam között fennálló katonai megállapodásokat.
A nemzetegyesítés fontos pillanatának nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn az M4-es Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszának átadását.
Nem hisz Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke annak a közvélemény-kutatásnak, amely szerint az erdélyi magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavazna.
Robbantás áldozata lett Fanyil Szarvarov altábornagy, az orosz fegyveres erők operatív felkészítésért felelős vezetője lett – közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság.
Az elmúlt három napban Floridában az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna tisztségviselői között az Oroszország ukrajnai háborújának befejezését célzó tárgyalások középpontjában az álláspontok összehangolása állt – jelentette ki vasárnap Steve Witkoff.
Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
Advent utolsó vasárnapján a Vatikánban minden készen áll az ünnepekre, amelyek rendkívülinek számítanak, mivel a XIV. Leó pápa vezette első karácsony egybeesik az egy évvel ezelőtt Ferenc pápa indította jubileumi szentév lezárásával.
szóljon hozzá!