
Nemet mond. Mette Frederiksen dán miniszterelnök elutasítja az Egyesült Államok Grönlandra vonatkozó igényeit
Fotó: Facebook/Mette Frederiksen
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
2025. április 04., 09:582025. április 04., 09:58
Mint ismeretes, Grönland kapcsán hónapok óta feszült a viszony Washington és Koppenhága között Donald Trump amerikai elnök többször megismételt kijelentése miatt, miszerint az északi-sarkvidéki szigetnek az Egyesült Államok részévé kell válnia.
A leköszönő és az új grönlandi miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón a CNN beszámolója szerint

Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
„Szeretném megragadni az alkalmat, hogy közvetlenül az Amerikai Egyesült Államoknak üzenjek” – mondta Frederiksen egy hadihajó fedélzetén, a háttérben havas sziklákkal.
– mondta.

Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Frederiksen nem sokkal Marco Rubio amerikai és Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter találkozója után nyilatkozott, akik a NATO brüsszeli ülésének alkalmából tárgyaltak.
Rasmussen szerint Rubio elismerte Grönland önrendelkezési jogát.
– közölte az amerikai külügyminisztérium a találkozót követő közleményében.
Eközben Jens-Frederik Nielsen, Grönland leendő miniszterelnöke, aki a múlt hónapban megnyerte a parlamenti választásokat, a Sermitsiaq című napilap szerint a sajtótájékoztatón azt mondta, fontos, hogy Dánia és Grönland egységesen lépjen fel egy ilyen külső nyomással járó helyzetben.
J. D. Vance amerikai alelnök múlt pénteken meglátogatott egy észak-grönlandi amerikai katonai támaszpontot, és azzal vádolta Dániát, hogy nem végez megfelelő munkát az északi-sarkvidéki sziget biztonságának megőrzése érdekében. Elmondása szerint

Kemény hangú videóüzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter az amerikai alelnöknek egy grönlandi amerikai katonai támaszponton tartott, Dániát bíráló beszédének a hangvételét, de tárgyalásokat ajánlott fel a vitás kérdések rendezésére.
Frederiksen akkor azt mondta, hogy Vance jellemzése Dániáról „nem volt tisztességes”.
Csütörtökön felvázolta Dánia biztonsági kötelezettségvállalásait, köztük az új sarkvidéki hajókat, nagy hatótávolságú drónokat és műholdas kapacitást, és közölte, hogy Dánia további beruházásokat fog bejelenteni.
„Ha Önök nagyobb mértékben jelen akarnak lenni Grönlandon, Grönland és Dánia készen áll, és ha hozzánk hasonlóan erősíteni szeretnék a biztonságot az Északi-sarkvidéken, akkor tegyük ezt együtt” – mondta.
„Mély aggodalmát” fejezte ki vasárnap az X közösségimédia-platformon Nicușor Dan a transzatlanti partnerek és szövetségesek között a Grönland kapcsán kialakult nyilatkozatháború miatt, és a párbeszéd mielőbbi újraindítását sürgette.
Az Európai Bizottság olyan mértékű reformot fontolgat az uniós bővítési folyamatban, amely még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatói körében is vitát váltott ki. A terv szerint Ukrajna akár
Romániát és Magyarországot is meghívta Donald Trump a Gázai béketanácsba.
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
szóljon hozzá!