Hirdetés

Több mint 100 milliárd dollárral támogatná Biden Izraelt és Ukrajnát – Izrael három fázisban számolná fel a Hamászt

•  Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Miközben Izrael újabb csapásokat mért szombatra virradóra a Hamász terrorszervezetre, több mint 105 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrás jóváhagyására kérte az amerikai törvényhozást Joe Biden többi között Ukrajna és Izrael folytatódó támogatásához.

Hírösszefoglaló

2023. október 21., 10:102023. október 21., 10:10

Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus vezetőinek pénteken írt levélben

61,4 milliárd dollárt kért Ukrajna számára, 14,3 milliárdot pedig Izraelnek.

Hirdetés

A kérés alapján az amerikai adminisztráció 9,15 milliárd dollár elköltésére kér felhatalmazást humanitárius célokra, többi között Ukrajna számára.

A keretből 7,4 milliárd dollár jutna Tajvan, valamint a indiai és csendes-óceáni térség számára, ezen felül pedig az elnök 13,6 milliárd forrást kér az Egyesült Államok és Mexikó közötti, migrációs válsággal sújtott határ védelmére.

Az elnök csütörtökön fehér házi dolgozószobájából tartott rendkívüli beszédében azt mondta, hogy gyors intézkedést kér a Kongresszustól.

A törvényhozás alsóházának, a Képviselőháznak jelenleg nincs elnöke, miután két héttel ezelőtt leváltották Kevin McCarthy republikánus vezetőt, akinek helyére több szavazási fordulón sem tudtak utódot választani a képviselők.

Közben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton közölte:

az izraeli légierő csapásokat mért a Hamász iszlamista terrorszervezetre a Gázai övezetben.

A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövészfészkeket – tudatták.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton bejelentette, hogy

megölte a Hamász fegyverzetfejlesztésért felelős tagját.

Mahmúd Szábih mérnökként egy olyan egységet vezetett, amely fegyvereket, köztük katonai drónokat fejlesztett a Hamász számára. Az általa vezetett egység a Közel-Keleten más terrorista csoportokkal is kapcsolatot tartott fenn – áll az IDF közleményében.

Eközben Joav Gallant védelmi miniszter ismertette Izrael háborús terveit és céljait a Gázai övezetben a Kneszet, az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottsága előtt – jelentette a The Times of Israel és a Reuters.

Szerinte

a célok között szerepel a Hamász terrorista csoport felszámolása katonai és kormányzati képességeinek megsemmisítésével, valamint Izraelnek a Gázai övezet feletti felelősségének teljes megszüntetése egy új „biztonsági rendszer” létrehozásával az övezetben.

Gallant a képviselőknek elmondta, hogy a háborúnak három fő szakasza lesz. „Az első fázisban vagyunk, amelyben egy katonai hadjárat (légicsapásokkal), majd egy (szárazföldi) manőver következik, amelynek célja a terrorszervezet tagjainak megsemmisítése és az infrastruktúra megrongálása a Hamász legyőzése és megsemmisítése érdekében” – magyarázta Gallant.

Elmondta, hogy a második fázis a harcok folytatásából áll majd, de kisebb intenzitással, mivel a csapatok azon dolgoznak, hogy „felszámolják az ellenállás zugait”.

Idézet
A harmadik fázis egy új biztonsági rendszer létrehozása lesz a Gázai övezetben, Izrael felelősségének megszüntetése a Gázai övezet mindennapi életéért, és egy új biztonsági valóság megteremtése Izrael polgárai és (a Gázai övezetet körülvevő terület) lakói számára”

– mondta.

A Gázai övezetnek csak Izraelen keresztül van hozzáférése a külvilághoz, amely a szárazföldi és tengeri határainak 90 százalékát ellenőrzi, valamint Egyiptomon keresztül, amellyel délen van egy keskeny szárazföldi határa.

Izrael szigorú blokádot vezetett be az enklávé ellen, amióta az iszlamista Hamász 2007-ben átvette az irányítást a terület felett, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és importra, és szigorúan korlátozza, hogy ki léphet be és ki hagyhatja el a területet. Egyiptom nagyrészt támogatja a blokádot, mivel a Hamászt fenyegetésnek tekinti a saját stabilitására nézve.

Izrael ellátja a Gázai övezetet energiaszükségleteinek nagy részével, de október 7. után elzárta a csapokat, és nem engedi be a területre a vizet és a gyógyszereket sem.

Izrael korábban megpróbálta ellenőrizni a Gázába irányuló importot, hogy megakadályozza, hogy a katonai szállítmányok eljussanak a Hamászhoz.

Eközben amerikai és nyugati tisztségviselők a CNN-nek azt mondták:

az Egyesült Államok és szövetségesei sürgetik Izraelt, hogy legyen stratégiailag egyértelmű céljait illetően, amennyiben szárazföldi inváziót indít Gázában, óva intik a hosszan tartó megszállástól, és különös hangsúlyt fektetnek a polgári áldozatok elkerülésére.

A nyugati védelmi tisztségviselők izraeli kollégáikkal folytatott négyszemközti megbeszéléseiken nem próbálták lebeszélni Izraelt arról, hogy szárazföldi erőkkel vonuljon be a Gázai övezetbe – mondták a források.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy

Izraelnek világos célokat kell kitűznie, amikor a Hamász leépítéséről van szó, és arra kell törekednie, hogy elkerülje a Gázai övezet hosszú távú megszállását.

„Nem azt tanácsoljuk nekik, hogy ne tegyék, mert teljes mértékben tiszteletben tartjuk a jogukat, hogy a Hamász ellen induljanak, és ez azt jelenti, hogy bárhol is vannak, utánuk kell menni” – mondta a NATO egyik védelmi minisztere a CNN-nek.

„Tehát nem az az álláspont, hogy »Ne tegyétek meg«, hanem az, hogy »Gondoljátok át, mi történik, és legyen stratégiátok, ne csak egy taktikai manőver«. Elvárjuk Izraeltől, hogy a nemzetközi humanitárius jog keretein belül cselekedjen, de megértjük, hogy itt egy ellenséggel van dolguk”.

Joe Biden amerikai elnök hasonlóan vélekedett a múlt héten.

Bár azt mondta, hogy „a szélsőségesek kiiktatása szükséges követelmény” Izrael számára, „a Hamász és a Hamász szélsőséges elemei nem képviselik az egész palesztin népet", hozzátette: „úgy gondolom, hogy hiba lenne, ha Izrael újra megszállná Gázát”.

Szerdán pedig Tel-Avivban tartózkodva Biden nyilvános megjegyzéseiben arra figyelmeztetett, hogy a háborús vezetés „tisztánlátást igényel a célok tekintetében, és őszinte értékelést arról, hogy az az út, amelyen járunk, eléri-e ezeket a célokat”.

Egy izraeli illetékes megerősítette, hogy ezek a megbeszélések az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel folynak.

Egy másik magas rangú izraeli tisztviselő pénteken azt mondta, hogy „Izrael tisztában van a humanitárius kérdésekkel, és az amerikai kormánnyal együttműködve lépéseket tesz azok megoldására. A Hamász az, aki a Gázai övezet 2 millió lakosát emberi pajzzsá tette”.

Eközben a Wall Street Journal azt közölte:

kudarcot vallottak túszok egy nagyobb csoportja, mintegy 50 ember szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások, amelyeket az Egyesült Államok, Izrael és Katar folytatott a Hamász iszlamista terrorszervezettel.

Az egyezség feltételei között szerepelt az ideiglenes tűzszünet, Gáza vízellátásának teljes körű újraindítása Izrael felől, valamint a segélyszállítmányok azonnali elindítása a Gázai övezetbe.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden túsz előfeltétel nélküli szabadon bocsátását követeli a Hamásztól, és Washington készen áll az együttműködésre, ha ez hozzájárul a Hamász által foglyul ejtett emberek elengedéséhez.

A Hamász azt állítja, hogy kétszáz túszt ejtett az október 7-ei támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva.

Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy húszan egy izraeli légicsapásban életüket vesztették.

A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy a túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. Pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai két amerikai túszt – egy anyát és lányát – szabadon engedett humanitárius okokból.

Ugyanakkor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök leszögezte: a két túsz szabadon engedése ellenére Izrael „a győzelemig fog harcolni”.

Hamarosan megnyílhat az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határ

Az Egyiptom és a Gázai-övezet közötti határ 24-48 órán belül megnyílhat a segélyszállítmányok előtt a palesztin területen tartózkodók számára – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken az Egyesült Államok-Európai Unió csúcstalálkozón.
Az amerikai elnök közölte, hogy a palesztinok lakta területen vezető autópályát helyre kell állítani ahhoz, hogy a szállítmányok célt érhessenek.
Joe Biden a találkozó témáit illetően az Egyesült Államok és az Európai Unió közös Ukrajna és Izrael melletti kiállását, valamint a Kína jelentette gazdasági kihívások egységes kezelését hangoztatta.
Joe Biden elmondta, hogy az uniós vezetőkkel tartott megbeszélés napirendjén szerepel a tiszta energiaforrások felé való átmenet, a méltánytalan acél- és alumuniumbehozatal kérdései, valamint a mesterséges intelligencia jelentette esélyek és veszélyek.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tragédiának nevezte a Közel-Keleten zajló eseményeket. Kijelentette, hogy elítéli a Hamász által elkövetett cselekményeket, és, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor ezt a nemzetközi és humanitárius törvényekkel összhangban kell megtennie.
Megállapította, hogy az Európai Unió „békeprojektként” jött létre, és ma is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megtörje az erőszak körforgását. Hozzátette, hogy az Európai Unió folyamatosan dolgozik azon, hogy segítse a leginkább kiszolgálatottakat Palesztinában és, hogy ösztönözze a kétállami megoldás felé vezető folyamat újraindítását.
Az Európai Tanácsot vezető belga politikus megállapította, hogy az Európai Unió és tagállamai eddig több, mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajna számára, és ezt addig folytatják, amíg csak szükséges, valamint megállapította, hogy a világnak szüksége van az Európai Unió és Egyesült Államok szoros szövetségére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a Hamász támadásának izraeli társadalomra gyakorolt hatása nem hangsúlyozható eléggé, ugyanakkor kiemelte, hogy aktív munka zajlik annak érdekében, hogy a konfliktus eszkalációját megakadályozzák.
Kijelentette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyaránt fokozza támogatását a palesztin civilek számára.
Ukrajnát illetően az Európai Bizottság elnöke Washingtonban kifejtette, hogy Kijev számára fontos a kiszámíthatóság a támogatásban, és az Európai Unió az eddig nyújtott támogatáson felül, a következő négy évben 50 milliárd euró támogatást szándékozik adni a háborúban álló országnak.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Trump szerint Zelenszkij jól boldogul az oroszokkal szemben, Lavrov a Nyugatot figyelmeztette

Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.

Trump szerint Zelenszkij jól boldogul az oroszokkal szemben, Lavrov a Nyugatot figyelmeztette
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Berendelte a román nagykövetet az orosz külügy a konstancai főkonzulátus bezárása miatt

Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.

Berendelte a román nagykövetet az orosz külügy a konstancai főkonzulátus bezárása miatt
2026. június 25., csütörtök

Medveveszély: Szlovénia is enyhítené a nagyvadak uniós védelmét

Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.

Medveveszély: Szlovénia is enyhítené a nagyvadak uniós védelmét
2026. június 25., csütörtök

Teherán kikelt Románia ellen, amiért Bukarest támogatta Washingtont az Irán elleni háborúban

Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.

Teherán kikelt Románia ellen, amiért Bukarest támogatta Washingtont az Irán elleni háborúban
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést

A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést
2026. június 24., szerda

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját

Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját
2026. június 24., szerda

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra

Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát

Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát
2026. június 23., kedd

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán

Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán
2026. június 23., kedd

Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról

Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.

Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról
Hirdetés
Hirdetés