Az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT szerint országszerte több mint egymillió ember vett részt a franciaországi tüntetéseken
Fotó: Facebook/La CGT
Százezrek vonultak csütörtökön az utcákra Franciaországban a szakszervezetek által szervezett sztrájk- és tiltakozónapon, amelynek célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon a kilenc nappal ezelőtt kinevezett új miniszterelnök jövőbeni költségvetési döntéseire.
2025. szeptember 19., 08:272025. szeptember 19., 08:27
Az egyik legnagyobb franciaországi szakszervezet, a CGT szerint
és a szervezet vezetője, Sophie Binet szerint a nap „sikeres” volt. A belügyminisztérium szerint viszont mintegy félmillió tüntető volt az országban, ebből 55 ezer Párizsban, ahol a felvonulás végén több helyen voltak zavargások.
Sophie Binet csütörtök este egy televíziós interjúban azt mondta: a szakszervezetek és a tüntetők most „erőpozícióban vannak”, és „a miniszterelnöknek nagyon gyorsan reagálnia kell, különben újabb tüntetésekre számíthatunk”.
Sébastien Lecornu, a francia kormány új vezetője közleményben jelezte, hogy a tüntetők követelései a nagyobb társadalmi és adóügyi igazságosságért azon „konzultációk középpontjában állnak”, amelyeket kinevezése óta folytat a politikai és szakszervezeti erőkkel, hogy minél előbb elő tudja terjeszteni a 2026-os költségvetési javaslatokat. Jelezte, hogy a párbeszéd folytatása érdekében a következő napokban ismét fogadja a szakszervezeteket.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a nyáron, még az előző kormányfő, Francois Bayrou által bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv (a közszolgáltatások csökkentése, a munkanélküli-biztosítás reformja, a szociális ellátások befagyasztása) ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök, Sébastien Lecornu sem vetett el.
Ez volt a második tiltakozó nap a tervezett költségvetési megszorítások ellen – amelyekbe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott a nemzetgyűlési szavazáson – szeptemberben Franciaországban: szeptember 10-én, a Zárjunk le mindent! felszólítással szervezett állampolgári mozgalom tüntetésén mintegy 200 ezren vettek részt országszerte, míg 2023-ban a nyugdíjreform elleni tiltakozónapokon rendszeresen egymillió tüntető vett részt, a rekordot 1,4 millió jelentette.
Párizson kívül néhány vidéki tüntetésen is történtek incidensek, elsősorban Nantes-ban és Lyonban.
Bruno Retailleau tárcavezető csütörtök este úgy vélte, hogy „Franciaország nem állt le”, és a tüntetések „összességében jó körülmények között” zajlottak. Párizsban „néhány radikális megpróbálta tönkretenni a tüntetéseket, de a rendfenntartó erők mozgékonysága és reagálóképessége korlátozta mozgásukat” – hívta fel a figyelmet a miniszter, aki körülbelül 6 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a főváros biztonságának szavatolása érdekében, országos szinten pedig 80 ezer rendfenntartót vezényelt az utcákra.
A párizsi tömegközlekedésben az előzetes bejelentéseknek megfelelően a csúcsforgalmi órákban voltak fennakadások, de az ország többi részén viszonylag zavartalan volt a forgalom.
A gyógyszerészek viszont jelentős számban vettek részt a megmozdulásban, hogy tiltakozzanak a generikus gyógyszerekre vonatkozó kereskedelmi kedvezmények csökkentése ellen. Szakszervezeteik szerint a 20 ezer gyógyszertárból körülbelül 18 ezer nem nyitott ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön telefonon egyeztetett az ukrajnai béke ügyében eljáró amerikai megbízottakkal, és pozitívan értékelte velük folytatott beszélgetését az orosz–ukrán háború befejezéséről – közölte a BBC.
Az Egyesült Államok katonai akciót hajtott végre Nigériában az Iszlám Állam terrorszervezet ellen a keresztények védelmében – jelentette be Donald Trump, amerikai elnök washingtoni idő szerint a csütörtök esti órákban.
A román útlevél a második helyen áll a vállalkozók és befektetők számára legvonzóbb útlevelek rangsorában – derül ki a legfrissebb rangsorból.
Gyanús tűzeset ügyében indított vizsgálatot csütörtökön, mintegy tíz nappal a sydney-i antiszemita merénylet után az ausztrál rendőrség, miután kigyulladt egy gépkocsi, a tetején a hanukát ünneplő transzparenssel.
Az Egyesült Államok a szólásszabadság védelmére hivatkozik, Brüsszel viszont bírálja, hogy az amerikai kormányzat az online felületek cenzúrázása miatt megtiltotta öt európai személy beutazását az országba.
A gázai háború után az öröm visszatéréséről, a karácsonyi éjféli misén a reményről, a gázaiak szenvedéséről beszélt Pierbattista Pizzaballa bíboros, a jeruzsálemi latin pátriárka Betlehemben, és az ellenségeskedés beszüntetésére szólított fel.
Harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, de ha a két nemzet között barátság, együttműködés van, akkor nehéz minket összeugrasztania a politikának – erről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Patrióta csatornáján szerdán közzétett videóban.
Volodimir Zelenszkij elnök és Ukrajna londoni nagykövete, Valerij Zaluzsnyij, a hadsereg volt főparancsnoka jutna be a második fordulóba, ha a közeljövőben elnökválasztásokat tartanának – derül ki a SOCIS szerdán közzétett közvélemény-kutatásából.
A gyermek Jézus megszületése reményt ad a népeknek, a szegényeknek megmutatja a talpra állás erejét, jóságot hoz az erőszakkal és elnyomással szemben – fogalmazott homíliájában XIV. Leó pápa.
Lehetségesnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szabad gazdasági övezet létrehozását a Donbaszban, úgy, hogy az ukrán erők kivonulnak a még Kijev uralma alatt levő területről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!