
Az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT szerint országszerte több mint egymillió ember vett részt a franciaországi tüntetéseken
Fotó: Facebook/La CGT
Százezrek vonultak csütörtökön az utcákra Franciaországban a szakszervezetek által szervezett sztrájk- és tiltakozónapon, amelynek célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon a kilenc nappal ezelőtt kinevezett új miniszterelnök jövőbeni költségvetési döntéseire.
2025. szeptember 19., 08:272025. szeptember 19., 08:27
Az egyik legnagyobb franciaországi szakszervezet, a CGT szerint
és a szervezet vezetője, Sophie Binet szerint a nap „sikeres” volt. A belügyminisztérium szerint viszont mintegy félmillió tüntető volt az országban, ebből 55 ezer Párizsban, ahol a felvonulás végén több helyen voltak zavargások.
Sophie Binet csütörtök este egy televíziós interjúban azt mondta: a szakszervezetek és a tüntetők most „erőpozícióban vannak”, és „a miniszterelnöknek nagyon gyorsan reagálnia kell, különben újabb tüntetésekre számíthatunk”.
Sébastien Lecornu, a francia kormány új vezetője közleményben jelezte, hogy a tüntetők követelései a nagyobb társadalmi és adóügyi igazságosságért azon „konzultációk középpontjában állnak”, amelyeket kinevezése óta folytat a politikai és szakszervezeti erőkkel, hogy minél előbb elő tudja terjeszteni a 2026-os költségvetési javaslatokat. Jelezte, hogy a párbeszéd folytatása érdekében a következő napokban ismét fogadja a szakszervezeteket.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a nyáron, még az előző kormányfő, Francois Bayrou által bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv (a közszolgáltatások csökkentése, a munkanélküli-biztosítás reformja, a szociális ellátások befagyasztása) ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök, Sébastien Lecornu sem vetett el.
Ez volt a második tiltakozó nap a tervezett költségvetési megszorítások ellen – amelyekbe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott a nemzetgyűlési szavazáson – szeptemberben Franciaországban: szeptember 10-én, a Zárjunk le mindent! felszólítással szervezett állampolgári mozgalom tüntetésén mintegy 200 ezren vettek részt országszerte, míg 2023-ban a nyugdíjreform elleni tiltakozónapokon rendszeresen egymillió tüntető vett részt, a rekordot 1,4 millió jelentette.
Párizson kívül néhány vidéki tüntetésen is történtek incidensek, elsősorban Nantes-ban és Lyonban.
Bruno Retailleau tárcavezető csütörtök este úgy vélte, hogy „Franciaország nem állt le”, és a tüntetések „összességében jó körülmények között” zajlottak. Párizsban „néhány radikális megpróbálta tönkretenni a tüntetéseket, de a rendfenntartó erők mozgékonysága és reagálóképessége korlátozta mozgásukat” – hívta fel a figyelmet a miniszter, aki körülbelül 6 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a főváros biztonságának szavatolása érdekében, országos szinten pedig 80 ezer rendfenntartót vezényelt az utcákra.
A párizsi tömegközlekedésben az előzetes bejelentéseknek megfelelően a csúcsforgalmi órákban voltak fennakadások, de az ország többi részén viszonylag zavartalan volt a forgalom.
A gyógyszerészek viszont jelentős számban vettek részt a megmozdulásban, hogy tiltakozzanak a generikus gyógyszerekre vonatkozó kereskedelmi kedvezmények csökkentése ellen. Szakszervezeteik szerint a 20 ezer gyógyszertárból körülbelül 18 ezer nem nyitott ki.
Az eddigi adatok szerint legkevesebb három ember meghalt, több mint tízen pedig megsebesültek az éjszakai orosz légicsapások következtében Odesszában és Herszonban.
Pénteken távozik Keir Starmer brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éléről. Helyét Andy Burnham volt manchesteri polgármester veszi át, akit hétfőn a miniszterelnöknek is kineveznek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
szóljon hozzá!