Az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT szerint országszerte több mint egymillió ember vett részt a franciaországi tüntetéseken
Fotó: Facebook/La CGT
Százezrek vonultak csütörtökön az utcákra Franciaországban a szakszervezetek által szervezett sztrájk- és tiltakozónapon, amelynek célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon a kilenc nappal ezelőtt kinevezett új miniszterelnök jövőbeni költségvetési döntéseire.
2025. szeptember 19., 08:272025. szeptember 19., 08:27
Az egyik legnagyobb franciaországi szakszervezet, a CGT szerint
és a szervezet vezetője, Sophie Binet szerint a nap „sikeres” volt. A belügyminisztérium szerint viszont mintegy félmillió tüntető volt az országban, ebből 55 ezer Párizsban, ahol a felvonulás végén több helyen voltak zavargások.
Sophie Binet csütörtök este egy televíziós interjúban azt mondta: a szakszervezetek és a tüntetők most „erőpozícióban vannak”, és „a miniszterelnöknek nagyon gyorsan reagálnia kell, különben újabb tüntetésekre számíthatunk”.
Sébastien Lecornu, a francia kormány új vezetője közleményben jelezte, hogy a tüntetők követelései a nagyobb társadalmi és adóügyi igazságosságért azon „konzultációk középpontjában állnak”, amelyeket kinevezése óta folytat a politikai és szakszervezeti erőkkel, hogy minél előbb elő tudja terjeszteni a 2026-os költségvetési javaslatokat. Jelezte, hogy a párbeszéd folytatása érdekében a következő napokban ismét fogadja a szakszervezeteket.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a nyáron, még az előző kormányfő, Francois Bayrou által bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv (a közszolgáltatások csökkentése, a munkanélküli-biztosítás reformja, a szociális ellátások befagyasztása) ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök, Sébastien Lecornu sem vetett el.
Ez volt a második tiltakozó nap a tervezett költségvetési megszorítások ellen – amelyekbe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott a nemzetgyűlési szavazáson – szeptemberben Franciaországban: szeptember 10-én, a Zárjunk le mindent! felszólítással szervezett állampolgári mozgalom tüntetésén mintegy 200 ezren vettek részt országszerte, míg 2023-ban a nyugdíjreform elleni tiltakozónapokon rendszeresen egymillió tüntető vett részt, a rekordot 1,4 millió jelentette.
Párizson kívül néhány vidéki tüntetésen is történtek incidensek, elsősorban Nantes-ban és Lyonban.
Bruno Retailleau tárcavezető csütörtök este úgy vélte, hogy „Franciaország nem állt le”, és a tüntetések „összességében jó körülmények között” zajlottak. Párizsban „néhány radikális megpróbálta tönkretenni a tüntetéseket, de a rendfenntartó erők mozgékonysága és reagálóképessége korlátozta mozgásukat” – hívta fel a figyelmet a miniszter, aki körülbelül 6 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a főváros biztonságának szavatolása érdekében, országos szinten pedig 80 ezer rendfenntartót vezényelt az utcákra.
A párizsi tömegközlekedésben az előzetes bejelentéseknek megfelelően a csúcsforgalmi órákban voltak fennakadások, de az ország többi részén viszonylag zavartalan volt a forgalom.
A gyógyszerészek viszont jelentős számban vettek részt a megmozdulásban, hogy tiltakozzanak a generikus gyógyszerekre vonatkozó kereskedelmi kedvezmények csökkentése ellen. Szakszervezeteik szerint a 20 ezer gyógyszertárból körülbelül 18 ezer nem nyitott ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij elnök hátfőn kijelentette, hogy Oroszország új, nagyszabású támadásokat készít elő Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, miközben Kijev tárgyalócsoportja Genfbe érkezett.
Aranykor köszöntött be az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a két ország közötti nukleáris együttműködésről szóló megállapodás aláírása után.
Románia szívesen látná, ha a gázai övezetben a békefolyamat gyümölcsöző eredményeket hozna – jelentette ki Eugen Tomac tiszteletbeli elnöki tanácsadó, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.
A Béketanács tagállamai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, valamint humanitárius segítségként – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Kijev a müncheni biztonsági konferencián folytatott tárgyalások után a közeljövőben további segélycsomagokat, elsősorban légvédelmi támogatást vár – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében.
Megérkezett Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere: Marco Rubiót Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogadta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vasárnap.
Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.
Sorsfordító pillanatban vagyunk, most dől el, hogy maradunk egy félelemre, gyűlöletre és lopásra épülő rendszerben, vagy visszavesszük végre a jövőnket – mondta a Tisza Párt elnöke vasárnap Budapesten, a Hungexpo területén tartott évértékelő beszédében.
Iráni gyártmányú drónokkal támadták Odesszát az orosz erők vasárnap hajnalban; a város több negyedében tüzek pusztítottak.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!